"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Egy királynő titkai

A királynőre egész fiatalon rázúdult uralkodói teher olyan aurát vont a személye köré, melynek titkát ma is sokan próbálják megfejteni.

A brit királynő II. Erzsébet a világ leghíresebb uralkodója már több mint hat évtizede ül a trónon, de a csillogás és a szóbeszéd homályán keresztül mindig is nehéz volt személyiségéről képet kapni. Nemrég Peter Morgan és Stephen Daldry vállalkozott a feladatra: a szerzőpáros nagy költségvetésű drámasorozatot tervez The Crown címen a brit uralkodóról és életének eddig kevésbé ismert részeiről. A Netflix 100 millió fontból tervezett sorozatában a tervek szerint legalább három színésznő alakítja II. Erzsébetet. A 20 órás produkciót Peter Morgan jelenleg is írja, aki korábban A királynő című mozifilm készítésében is részt vett. A különleges portréfilm Helen Mirrennek akkor meghozta nemcsak a BAFTA-, de az Oscar-díjat is.

 

 

A nagyszabású produkció története 1947-ben indul majd, amikor Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg összeházasodott. A sorozat végigköveti a királynő uralkodását, attól a pillanattól, hogy IV. György 1952-ben, egy kenyai túrán életét veszti. Erzsébet már mint királynő tér vissza hazájába, bár a koronázásra csupán egy évvel később kerítettek sort a Westminster-apátságban. Morgen az uralkodó magán- és politikai életét is fel szeretné tárni, sikereivel, kudarcaival és tragédiáival együtt, amelyekből a hosszú évek folyamán akadt szép számmal.

 

A szereplőválogatás előreláthatólag hónapokat vesz majd igénybe. Erzsébet 26 évesen lépett trónra, és az 50-es évekből előkerült képekről elbűvölő szépség néz vissza. A három színésznő közül az egyik ezt az időszakot képviseli, míg a másik kettő a 30 és 40 év közötti, illetve a 60 év feletti Erzsébetet jeleníti meg a képernyőn. Az egyelőre még kérdés, hogy a harmadik színésznő mutatja-e be a 90 éves királynőt, vagy erre a feladatra esetleg egy negyedik hölgyet kérnek fel.

Bár számtalan kérdés nyitott még, annyi bizonyos, hogy II. Erzsébetet szerepére csakis brit származású színésznők jöhetnek szóba, sok angol szerint egy külföldi a királynő bőrében a képernyőn bűncselekménnyel érne fel. A szereplőválogatás azonban nem csak Erzsébet miatt lesz hosszú folyamat: a készítőknek szerepek százait kell kiosztaniuk a miniszterelnököktől a nemzetközi vezetőkön, Fülöp hercegen, Károly hercegen, Camillán és Diana hercegnőn keresztül egészen Vilmos hercegig és Katalin hercegnőig.

 

A királynő álarca mögött


„A brit józan ész forrása, kedves, megtörhetetlen szikla a viharban.” Legtöbbször ezekkel a szavakkal illetik. Szereti a kutyákat, a lovakat és a politikai pletykákat. Kedvence a jól átsült steak, de nem kedveli a levest és a modern művészetet. Szokása, hogy az ebédlőasztalnál rúzsozza magát, és sosem érintheti meg senki, még olyan nagy tiszteletben álló személyek sem, mint Michelle Obama. A Beatles imádta, Paul McCartney állítólag 1952-es trónra lépésekor igazi bombanőnek gondolta. A karján mindig ott lóg ikonikus retikülje, amelyhez úgy ragaszkodik, mint aki nem szokott a nyilvánossághoz, és muszáj valamibe kapaszkodnia. Szinte sosem látni retikül nélkül. Ha a táskát a bal karján tartja, az azt jelzi, hogy minden rendben van. De ha a jobban, az jelzés az udvarhölgynek, hogy induljanak tovább.

 

 

És hogy mi rejtőzik a táskában? Sally Bedell Smith, az Egy modern uralkodó élete című könyv szerzője szerint rúzs, zsebkendő, fésű, olvasószemüveg, mentolos cukorka, töltőtoll és 10 font a vasárnapi templomi látogatásra. Állítólag minden délelőtt 11-kor felhajt egy pohár gin-tonikot, más alkoholt viszont ritka kivételekkel nem fogyaszt. Erzsébet maga sem tudja, mennyi ruhát viselt az évek folyamán, korábban ugyanis a protokoll szerint a királynő egy ruhát csak egyszer vehetett fel. Neki van állítólag a legnagyobb és legkülönlegesebb ékszergyűjteménye, többek között az övé Afrika első és második gyémántja, vagy a hírhedt Kooh I Noor. Úgy tűnik, sokat és mégis szinte semmit sem tudunk a királynőről, akinek életét talán a legalaposabban dokumentálták: születése óta fényképek, festmények, rádió- és tévéfelvételek ezrei készültek róla, ő mégis távoli, misztifikált alak.

 

A legrégebben uralkodó koronás fő


Születésekor senki sem gondolta, hogy egyszer ilyen nehéz feladat nyomja majd a vállát, hiszen nagybátyja és édesapja után csupán harmadik volt az utódlási sorban, így egy ideig gondtalanul élte az arisztokratagyerekek nem túl szokványos életét. Négy évvel fiatalabb húgával együtt oktatásukról nevelőnők gondoskodtak. Aztán 1936 januárjában nagyapja meghalt, apjának testvére, VIII. Edward pedig lemondott a trónról, így hirtelen édesapja lett a király, Erzsébet pedig az első számú örököse. Három évvel később az ország már háborúban állt, a kislány pedig végignézte, hogyan birkózott meg édesapja minden egyes alkalommal a bénító lámpalázzal, amikor beszédet mondott. A kislányt Winston Churchill már akkor igazi egyéniségnek tartotta; az akkor még csak 14 éves Erzsébet első beszédét, gyermektársaihoz intézett szavait 1940-ben a BBC élőben közvetítette.

 

A kamaszévei egybeestek a háborúval, ám eközben a lány már kiszemelte jövendőbelijét. Gyermekkorában kétszer találkozott Fülöp herceggel Görögországban, és állítólag már 13 évesen beleszeretett. Fülöp szőke, karcsú férfi volt, aki egy film díszletei közé is tökéletesen illett volna. A két fiatal 1947-ben házasodott össze. Erzsébet apja erős dohányos volt, és már trónra kerülése pillanatában beteg, így amikor elhalálozott, Erzsébet 25 évesen, akkor már két gyermek anyjaként lépett trónra.

 

 

Egy évvel később a koronázást több mint 100 millióan nézték végig. Margaret Thatcher ezekkel a szavakkal kommentálta megkoronázását: „II. Erzsébet trónra jutása csakugyan eloszlatja az utolsó előítéletet is, amit sokan éreznek a magasra törekvő nők iránt. A királyi család megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott, a királyság intézményének népszerűsége a családi botrányok, válások következtében sokat csökkent. A kegyelemdöfést végül Diana hercegnő halála adta meg, a királynőt sokan azzal vádolták, hogy nem volt elég mély a gyásza, a helyzetet pedig csak súlyosbította, hogy a tragédia napján nem utazott azonnal Londonba. Az idő persze gyógyítja a sebeket, a monarchia, ha nem régi fényében is, de ismét tündököl, a nép megbocsátó.