Négy nemzedék nőuralom

Beatrix anyja, nagyanyja és dédnagyanyja is királynő volt. Ám vele véget ér a koronás nők kora, ugyanis a királynőnek három fia van, közülük a legidősebb a most negyvenhárom éves Vilmos Sándor, aki 116 év óta az első férfi trónörökös Hollandiában. Na de mikor lesz az ország uralkodója IV. Vilmos, aki ezen a néven foglalja majd el a trónt?

Sokan azt gondolták, hogy az őrségváltásra már tavalyelőtt sor kerül, hiszen Beatrix akkor ünnepelte trónra lépésének harmincadik évfordulóját. A bejelentés azonban elmaradt. Sebaj, majd a következő, a 2011-es Királynő napján, amely minden évben április 30-ára esik. (Hollandiában őfelsége születésnapja nemzeti ünnep, de nem a jelenlegi uralkodó született ekkor, hanem anyja, Julianna, s Beatrix az anyja iránti tiszteletből meghagyta ezt a dátumot.)

Ám ezen ünnepségen is hiába várták Beatrix bejelentését. Pedig a jól értesült Privé hetilap – amely annak idején elsőként harangozta be, hogy Julianna átadja jogarát Beatrixnak – számos jelből következtetett a közelgő váltásra. Abból például, hogy az udvar hatalmas, új limuzint rendelt. Minek kellene egy ekkora kocsi egyedül Beatrixnak? Logikusnak tűnt, hogy a limuzin a trónörökös öttagú családját fuvarozza majd.

Ugyancsak a trónon esedékes váltásra gyanakodott a Privé az uralkodóról készült legfrisebb hivatalos fénykép alapján. Az ausztriai sívakáción februárban felvett fotón első alkalommal állt középen Vilmos Sándor és neje, Máxima, míg Beatrix mellettük, kissé oldalvást foglalt helyet. Egy másik „apró részlet” is a spekulációt erősítette: sok éves késedelem után idén áprilisban fejeződött be az amszterdami királyi palota felújítása, s a jól értesült hetilap szerint ott fogják majd aláírni a lemondó nyilatkozatot. Beatrix ráadásul idén tavasszal elhunyt férje szülőhazájába, Németországba látogatott, s ez alkalomból a német tévéadók búcsúvizitet emlegettek. De a búcsú egyelőre késik.

A Királynő napja

Ellentétben Angliával, ahol az uralkodó rendszerint haláláig hordja a koronát, Hollandiában hagyománya van a trónátadásnak. Már Beatrix nagyanyja, Vilma is a maga akaratából engedte át lányának, Juliannának 1948-ban, aki szintén rendezett körülmények között, hetvenkettedik születésnapján jelentette be, hogy a következő Királynő napján, 1980. április 30-án lánya, az akkor negyvenkét éves Beatrix lép a helyébe. Igaz, Julianna akkor már beteg volt, míg a jelenlegi uralkodó hetvenhárom évesen is kitűnő egészségnek örvend.

Julianna

A Királynő napja egyébként igazi népünnepély Hollandiában. A helyi Oranje-egyesületek az egész országban ünnepi rendezvényeket szerveznek, s különösen a nagyvárosokban, Amszterdamban, Hágában, Rotterdamban indul be ilyenkor az élet. Amszterdam központjában, a Dam, a Damrak, Rokin, Rembrantplein, Spui, Leidsestraat környékén hömpölyögnek az emberek, a csatornákat elárasztják a fellobogózott bárkák, tele ünneplőkkel. A központi ünnepséget minden évben más városban tartják, ahová kivonul a királyi család, hogy személyes jelenlétével is emelje az ünnep fényét.

Sajnos előfordul, hogy incidens rontja meg a nemzeti ünnep hangulatát. Két évvel ezelőtt Apeldornban egy frissen munkanélkülivé vált férfi nagy sebességgel belehajtott az ünneplő tömegbe és hét embert halálra gázolt, majd maga is belehalt sérüléseibe. Halála előtt még elmondta az őt kihallgató rendőröknek, hogy a királyi családot szállító buszt „célozta meg”, de elvétette. Beatrix királynőt sokkolta az esemény, azonnal leállíttatta az ünnepségeket.

A merénylő minden jel szerint magányos akciót tervezett, Hollandiában igen magas a dinasztia támogatottsága. A lakosság háromnegyede kedveli és támogatja Beatrix tevékenységét, s a királynő népszerűsége egyre növekszik, ahogy közeledik a hatalomátadás időpontja. Az alig tizenhat százalékra tehető köztársaságpártiak kivételével mindenki azt vallja, hogy az egymást követő négy nő, Emma, Vilma, Julianna és Beatrix öregbítette a királyság népszerűségét. A lakosság túlnyomó többsége nem csupán monarchiapárti, hanem azt is ellenzi, hogy csökkentsék a királynő politikai befolyását. Ami azért érdekes, mert a holland parlament többsége viszont hajlik erre. Főleg az alsóház szeretné szűkíteni Beatrix jogkörét, csupán protokolláris, ceremoniális szerepre korlátozva a királynőt.

Emma

Tény, hogy Hollandiában az uralkodónak sokkal nagyobb beleszólási lehetősége van a politika alakításába, mint a legtöbb európai monarchiában. A királynő ugyanis a miniszterekkel együtt alkotja a kormányt, igaz, politikai felelősséggel nem tartozik, az uralkodó személye sérthetetlen. Beatrix e mellett is aktívan részt vesz a kormányzati munkában: hétfőn délelőttönként fogadja a miniszterelnököt, tájékozódik az aktuális kormányzati ügyekről. A megbeszélések szigorúan zárt ajtók mögött zajlanak, s csak a legritkább esetben szivárog ki valami is a királynő álláspontjáról. Az éves költségvetés benyújtásának napján, hagyományosan szeptember harmadik keddjén az uralkodó megtartja trónbeszédét, amelyben áttekinti az elmúlt időszak eseményeit és ismerteti a kormány következő éves terveit.

Monacót kivéve nem ismerünk még egy ehhez hasonló monarchiát Európában. A királynő persze ebben a feladatkörében is háttérben marad, és nem derül ki, ő maga mennyiben járult hozzá a szöveg tartalmához. A képviselők többsége ennek ellenére abszurdnak tartja, hogy egy nem demokratikus úton választott személyiségnek ekkora szerepe legyen a demokrácia alakításában. De ezt csak a politikusok gondolják így, a nép nem.

A királynő apja és férje

Hollandia királynője, Oránia-Nassau és Lippe-Biesterfeld hercegnője, Beatrix 1938. január 31-én született Julianna holland királynő és Bernát lippe-biesterfeldi herceg négy lánya közül elsőként. Alighogy meglátta a napvilágot, a királyi családnak menekülnie kellett az országból, amelyet a németek megszálltak a II. világháború alatt. Előbb Angliába, majd Kanadába költöztek, s csak a háború után tértek vissza Hollandiába. Azt akkor még sem az uralkodói család tagjai, sem a külvilág nem tudta, hogy Beatrix apja nyolc titkosszolgálatnak dolgozott a háború előtt, alatt és után. Legalábbis ezt állítja egy holland újságíró Mesterkém: Bernát herceg titkos élete című, 2002-ben megjelent könyve. E szerint Julianna királynő német származású férje egyszerre volt a holland, a brit, az amerikai és a lengyel titkosszolgálat ügynöke. Sőt: a szerző „95 százalékig” biztos benne, hogy Bernát herceg dolgozott a Wilhelm Canaris tengernagy vezette német kémelhárításnak is. A meglepő hír nyilvánosságra kerülésének időpontjában Beatrix királynő apja még élt, kilencvenegy esztendős volt. De az információ – főleg mert cáfolhatatlan bizonyítást sosem nyert – nem rázta meg különösebben a holland közvéleményt.

Vilma

Nem úgy, mint Beatrix férje, a szintén német származású arisztokrata, Claus von Amsberg. Claus és Beatrix 1964-ben Svájcban ismerkedett meg. A holland trónörökös akkor huszonhat éves volt, későbbi férje pedig harmincnyolc, és a német külügyminisztériumban dolgozott. Szerelmük, majd házasságuk hangos nemtetszést váltott ki a hollandokból. Különösen, amikor előkerült egy fénykép Clausról, amelyen a Hitlerjugend egyenruhájában pózolt. A pár mindezek ellenére hajthatatlan maradt és 1966. március 10-én Amszterdamban egybekelt. Később aztán a hollandok is elfogadták, sőt megkedvelték a herceget, különösen környezetbarát felfogását értékelték. A házasságból három fiú született: Vilmos Sándor koronaherceg, Friso herceg és Konstantin herceg. A királynőnél tizenkét esztendővel idősebb Claus hosszan tartó betegség után, 2002-ben meghalt.

Mint Celler Tibor A világ uralkodócsaládjai című könyvéből tudjuk, „trónra lépésekor a királynő sokak szerint arrogáns, akaratos, rámenős nő benyomását keltette, de időközben odaadása, munkabírása, tökéletességre való törekvése, méltósága mindenkit lenyűgözött.” Beatrix szabadidejében szívesen sportol: úszik, teniszezik, vitorlázik, síel. Nyaranként általában a királyi jachton, a Groene Draechen időzik, de előszeretettel vesz részt színházi előadásokon, balettbemutatókon és kiállításokon is.

A királynő menye

A szeretett királynő és alattvalói között egy dologban van csupán nézeteltérés: a trónörökös,

Vilmos Sándor felesége, az argentin Maxima Zorreguieta megítélésében. Beatrix kezdettől fogva utálja a menyét, eddig úgy tudtuk, csupán a hölgy közpolgári származása miatt. Néhány évvel ezelőtt viszont az argentin sajtó kiderítette, hogy Maxima hercegnő kellemetlen rokonsága is szerepet játszhat ebben. A leendő királyné első unokatestvére, Laura Via Zorreguieta ugyanis pornófilmekben és leszbikus showműsorokban lép fel Argentínában. A családi kapcsolat igen kellemetlenül érinti Beatrix királynőt, aki póri származása mellett azt sem tudja megbocsátani hercegnővé lett menyének, hogy az apja mezőgazdasági miniszter volt a hírhedt argentin katonai diktatúra alatt. S akkor még ez a pornóügy…Hja, nem egyszerű a koronás fők sorsa sem.