Rejtélyek géniusza

Az évi körülbelül 5500 tanulmány és 365 könyv azonban nem visz közelebb a titokhoz: ki volt William Shakespeare? Idősebb Alexandre Dumas szerint, aki maga is termékeny szerző volt, Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet. A 450 éve született angol szerzőt senki nem tudja túlszárnyalni, minden idők legnagyobb drámaírójáról és az irodalomtörténet legtitokzatosabb zsenijéről azonban vajmi keveset tudunk.

 

 

Szerzőségét is kétségbe vonják, mondván, egy egyszerű stratfordi kesztyűkészítő fia nem lehetett ekkora géniusz. Igaz ugyan, hogy John Shakespeare tekintélyes városatya volt, de Charles Dickenst, Henry Jamest vagy James Joyce-t – akárcsak több tekintélyes kutatót – nem lehet meggyőzni arról, hogy az alacsony származás nem akadálya a kiválóságnak. A finnyás kultúrsznoboknak talán izgalmasabbnak hangzik az az elmélet, hogy maga I. Erzsébet rejtőzött Shakespeare mester mögé (ám mivel a királynő 1603-ban meghalt, rejtély, hogyan folytatta volna az írást ezután). Vagy az, mely szerint Oxford grófja, Edward de Vere, I. Erzsébet állítólagos törvénytelen gyermeke lenne a drámák szerzője.

EGY MESTEREMBER FIA - GÉNIUSZ?

Az angol kultúrsznobok sokáig kétségbe vonták, hogy egy kesztyűkészítő fia ekkora géniusz lehet.

Mintha a kékvérű pedigré kellő magyarázatot adna a megmagyarázhatatlanra: hogyan képes egyetlen elme a világirodalom legizgalmasabb, legárnyaltabb, legmélyebb karaktereit megalkotni? Számít, hogy Hamlet, Othello, Júlia, Jago, Lear, III. Richárd, Viola, Shylock, Falstaff, Prospero és még számtalan másik alak egy olyan férfi teremtménye, aki egész életében csupán egy alig több mint száz kilométer sugarú körben mozgott?

 

Az egész világ színház

 

A XVI. században Stratford-upon-Avon hangulatos, eleven közép-angliai városka volt, ahol gyakran megfordultak vándorszínész társulatok – fanfárokkal, trombitával hirdetve az előadásokat. Ajánlóleveleiket John Shakespeare városi elöljárónak is bemutatták. A derék iparosember amúgy posztja ellenére olykor szemben találta magát a törvény szigorával. Pénzbírságra ítélték, amikor a családi otthon előtt trágyarakás virított, és bírói ítélet született ellene, mert feketén üzletelt a gyapjúval. Szeretett volna címert csináltatni, de kérvényét elutasították: ez fiának, Williamnek sikerült, aki jelmondat gyanánt a Non sanz droict (Nem érdemtelenül) feliratot választotta.

EGY MESTEREMBER FIA - GÉNIUSZ?

Az angol kultúrsznobok sokáig kétségbe vonták, hogy egy kesztyűkészítő fia ekkora géniusz lehet.

 

William Shakespeare 1564. április 23-án született, éppen Szent György, Anglia védőszentjének napján, és 52 évvel később ugyanezen a napon halt meg. Nővére már csecsemőkorában meghalt, és élete, mint a vele egykorúaké, állandó veszélyben forgott. Három hónappal születése után kitört a pestis, a kisgyermekek kétharmadát el is vitte. Angliát betegségek tizedelték, a lakosság száma kisebb volt, mint a 13. században. Bill Bryson Shakespeare című könyvében megjegyzi, hogy Shakespeare legnagyobb teljesítménye nem is a Hamlet, hanem hogy élete első évét átvészelte.

 

A kis William valószínűleg a városi iskolába járt, amelynek épülete még most is áll a Church Streeten. A tanítás kemény volt: egész nap tartott, amit testi fenyítéssel és végtelen latindrillel tarkítottak – akkoriban a diákoknak 150 különböző módon kellett tudniuk latinul azt a mondatot, hogy „Köszönöm a leveledet”. És még csodálkoznak, Shakespeare hol kaphatott kedvet a szójátékokhoz…

 

William 18 évesen vette el a 26 éves Anne Hathawayt. Hamarosan megszületett a lánya, két évvel később az ikerpár, majd nem tudjuk, hogyan és mikor, Londonba ment, és családját Stratfordban hagyta. Amikor eltűnik a térképről, egyesek azt állítják, írnoknak állt, de lehetett kertész, kocsis, tengerész, nyomdász vagy uzsorás is akár. Van, aki szerint beállt a ferencesekhez – az irodalomtörténészek fantáziájánál csak Shakespeare-é volt nagyobb.

 

A teljes cikk a La femme 2014. nyári számában olvasható.