Jó idők és rossz napok

A La femme indulásának éve, 2009. keserves év volt számomra mindenféle szempontból. Tele családi problémákkal, és szakmailag sem volt az igazi. Érdekes volt megélni, milyen éles is lehet a határ egy rossz és egy jó időszak között: az év végén mutattuk be a Nemzetiben Tennessee Williams Orpheus alászáll című drámáját, ami sikertelennek bizonyult. Életemben először fordult elő, hogy azt kértük a rendezőtől, próbáljuk tovább a darabot. Jelentős változásokat hajtottunk végre, meghúztuk, két rész három helyett. És január elején újra előadtuk, már siker volt, és még évekig játszottuk. Tehát minden, ami 2009-hez tartozott, rossz volt.

 

Azóta viszont épp az ellenkezője igaz, hisz folyamatosan egyre jobban alakultak a dolgok. A családi ügyek is elsimultak, és lecsendesedtek, szakmailag érdekes feladatok találtak meg. Nagyon fontos munka volt számomra, mikor a világhírű Andrei Şerban megrendezte a Három nővért a Nemzetiben, amelyben én Olgát játszottam. Csehov mindig is a szívem csücske volt, és szerepeltem már korábban az Ascher Tamás-féle, legendás Három nővérben is, ám Şerban mégis tudott újat mondani ahhoz az előadáshoz képest. Életem első önálló estjét is megcsináltam, a címe: Mégis szép. A Belvárosi Színházban, ahol vendégként játszom, izgalmas előadásaim voltak.

 

Az egyik ezek közül abszolút ősbemutatónak számít, ráadásul saját ötletem valósulhatott meg. Töretlenül imádok énekelni, úgyhogy a színház mellett rengeteget koncerteztem is az utóbbi években. Újra elővettük az Átutazó című lemezemet, pedig soha nem gondoltam volna, hogy egyszer még visszanyúlok ahhoz az anyaghoz. Rájöttem, hogy imádok popsztárnak lenni.

 

A La femme-ban azt szeretem, hogy megbízhatóan magas színvonalat képvisel. A borító első pillantásra szép és elegáns női magazint ígér. Az ember mégis arra számít, hogy csupa színes és bolondos "mit főzzünk?" és "mit kenjünk magunkra?" témával lesz tele, ezzel szemben sokkal mélyebb és értékesebb tartalmat kap, mikor felüti. Remélem, hogy a lap továbbra is meg tud maradni annak, ami, és nem esik a kényszeres frissíteni akarás hibájába, hiszen a bevált és jó

5 ÉVES A LA FEMME

"A La femme-ban azt szeretem, hogy megbízhatóan magas színvonalat képvisel. Remélem, a lap továbbra is meg tud maradni annak, ami, a bevált és jó dolgokon nem kell változtatni."

dolgokon nem kell sokat változtatni. Biztos vagyok benne, hogy a szerkesztőség ezután is megtalálja az aktuális és értékes témákat, és olyan embereket szólaltat majd meg, akik teljesítménye és véleménye mérvadó az olvasók számára. Zétényi Lilit régóta ismerem, és nagyon komoly szakembernek tartom, nyugodt bizalom van bennem, hogy ő sort kerít mindazok megszólaltatására, akiknek a munkássága iránymutató.