A tudatos álmodás művészete

Az egyik legrejtélyesebb és legérdekesebb tudatállapot mindig is az álom volt. Belső tapasztalataink légbuborékainak vizsgálatában a tudósoknak sosem volt könnyű dolguk, legtöbbször csupán az agyi aktivitás mérésével voltak képesek megfigyelni a jelenséget. Az érdeklődés középpontjában most egy olyan technika áll, amely közben az alvó személy tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy éppen álmodik, és jártasságától függően képes befolyásolni, hogy mi történjen a saját maga generálta világban.

Korábban a „lucid álom” olyan jelenségnek számított, amelyet bár mindenki ismert, valójában szinte semmit nem tudtunk róla. Christopher Nolan filmje, az Eredet azonban reflektorfénybe helyezte a kérdést. A tudatos álmodás nagyszerű lehetőség arra, hogy az agyunk mélyen eltemetett, nem használt képességekkel játszhassunk. Ilyenkor minden akadályt ledönthetünk, lehetünk szuperhősök, kirándulhatunk a napba, vagy elvégezhetjük akár a legőrültebb tudományos kísérleteket is. Tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek többsége élete folyamán élt már a tudatos álmodás lehetőségével, de ez a fajta jelenség általában nem túl gyakori. Ennek eredményeképpen már egy kisebb technológiai ipar és számos képzés foglalkozik módszerrel. Azok, akik képesek a tudatos álmodásra, lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kísérleteket végezzenek az álmok világában. A kutatók számára a tudatos álmodás az agy-elme interakciójának vizsgálatába enged némi betekintést.

Tudatos álmodás, de hogyan?

Beverly D'Urso, a tudatos álmok kutatója szinte mindent tud a jelenségről. A tudatos álmodás módszerét használja már hétéves kora óta. Korábban sokat dolgozott együtt Stephen Laberge pszichológussal. A kutató egy interjúban elmondta, a tudatos álomra használt angol „lucid” kifejezés tisztát jelent ugyan, de a tudatos álom valójában több tiszta, világos álomnál. D’Urso szerint, ha szeretnénk elsajátítani a technikát, a legfontosabb, hogy jobban figyeljünk a részletekre, mert amikor olyat látunk, ami valahogy sehogy sem illik az általunk megtapasztalt világba, akkor egyértelmű, hogy álmodunk. A folyamatot az ébren gyakorolhatjuk a leginkább. Ez azt jelenti, hogy a nap folyamán érdemes valóságtesztet végezni, megvizsgálni a mindennapi helyzeteket és önmagunkat, hogy olyan részletekre bukkanjunk, amelyek csak álmainkban fordulnak elő. Bár tisztában vagyunk vele, hogy ébren vagyunk, ellenőrizzünk minden apró részletet. Egy idő után a technikát álmunkban is alkalmazzuk majd.

Jó módszer lehet az a jelzőkészülék is, amely érzékeli a REM-fázisban fellépő gyors szemmozgásokat, majd a szerkezet jeleket küld az illetőnek alvás közben, aki így tudatára ébredhet. Ez lehet egy előre felvett hanghatás vagy egy halvány fény is. Ezek az eszközök az elmúlt években sokat fejlődtek, a DreamLight és a REM Dreamer készüléket például Lucidity Institute-ban alkották meg nemrégiben. A készülékek egyfajta szemellenzők, melyek a fejre helyezve alvás közben mérik a REM-szemmozgást.

Közös álom és gondolatbeültetés?

Az Eredet című filmben Leonardo DiCaprio nem csupán beférkőzik mások álmaiba, de ötleteket, gondolatokat is képes ellopni, vagy éppen hozzáadni az illető elméjéhez. Természetesen mint minden sci-fi, ez a film is túllép a jelenlegi tudomány határain. Az álmok megosztása jó mókának ígérkezik, de a tudomány mai állása szerint nem látunk bele egymás gondolataiba. Ugyanakkor a gondolatok és álmok beültetése, úgy tűnik, lehetséges, mégpedig az Eredet csodaerejű szerkentyűi nélkül is. Daniel Wegner kutató szerint a módszer egyszerű, csupán azt kell mondani valakinek, hogy ne gondoljon egyvalamire. A módszerrel a kutató évekig kísérletezett. Egy alkalommal azt az utasítást adták a kísérleti alanyoknak, hogy ne gondoljanak a fehér medvére. Wagner azt találta, hogy az emberek minél inkább el akarnak nyomni egy gondolatot, annál inkább az jár a fejükben.

A tanulmány szerint ezzel a technikával akár az álmokba is beültethetünk gondolatot. Ha megpróbáljuk elnyomni az adott elképzelést magunkban, csak arról fogunk álmodni. Wegner és társait arra kérték vizsgálati alanyaikat, gondoljanak egy fontos személyre az életükben. Elalvás előtt aztán egyesek azt az utasítást kapták, hogy próbáljanak ne gondolni az illetőre, másoknak épp az ellenkezőjét, és olyan is akadt, akinek azt mondták, gondoljon arra, amire szeretne. A reggel kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy azok, akik megpróbáltak nem gondolni az illetőre, többségében róla álmodtak.

A tudatos álom terápiás ereje

Beverly D'Urso szerint számos hétköznapi probléma orvosolható a tudatos álmok erejével. Egyrészt megtanulható, hogyan éljünk a pillanatban, hogy észrevegyük környezetünkben azokat a dolgokat, amelyeket máskor nem, és fejlesszünk az önismeretünket. Emellett képesek lehetünk könnyebben megoldani a hétköznapi problémákat, és a tanulást is elősegíthetjük általa. „Az egyetemen, amikor a PhD-dolgozatomat írtam, komoly válságba kerültem. Már megvolt a témám, de sehogy sem tudtam belekezdeni az írásba. Valahogy nem jöttek a gondolatok. Egy barátom azt javasolta, próbáljak meg álmomban írni. Álmomban az íróasztalnál ültem, de a testem teljesen béna volt. Majd ahogy egyre inkább hajtogattam magamban, »ez csak álom, meg tudom csinálni«, hirtelen a végtagjaim lassan mozogni kezdtek. Azóta nincs problémám az írással” – mondta a kutató.

A tudatos álmodás kutatói szerint a „lucid dream” az alvászavarok kezelésében is hatékony lehet. Segítségével kezelhető az alvásparalízis, megszüntethetők a rémálmok, és az okuk is feltárható. Az alvásparalízis során a magatehetetlenül fekvő embernek mindössze azt kell magában megerősítenie, hogy amit éppen átél, nem a valóság, csupán egy rossz álom. Számos kutató igazolta korábban, hogy a tudatos álom alatt rendkívüli neurológiai folyamatok zajlanak, amelyek akár gyógyításra is használhatók, hiszen a betegségek egy része sokszor pszichés eredetű.