"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

A márka én vagyok

Nyugaton az átlagember is azt tanulja, hogyan alakítsa ki személyes márkáját, de Magyarországon jelentős a lemaradás.

A mindennapi életben azt mondjuk, ne foglalkozz azzal, mit gondolnak rólad mások. Az üzleti világban viszont alapvető. Tom Peters amerikai menedzsment guru már 1997-ben bedobta a köztudatba a personal brand fogalmát: az egyének - akárcsak az áruk vagy vállalatok- brandek, amelyeket az „Én Rt.” vezéreiként aktívan menedzselnek, de a személyes márkák aktualitását egy évtized után is az adja, hogy vásárláskor nem az áru és szolgáltatás döntő, hanem az, aki mögötte áll.

 

 

Vajon egy fontos megbeszélésen az ügyfelek a beszélgetés témájára vagy a ránk emlékeznek? Az igazság sokszor az, hogy valószínűleg az előbbire. Ez nem vezetési vagy kommunikációs problémák miatt van.Az elmúlt húsz évben a vállalatok menedzsmentje olyan megterhelésnek volt kitéve, amely mellett nem maradt ereje a személyes márkák építésére. Minden a leadershipről, a marketingről vagy a pénzügyekről szólt, és nem maradt energia, hogy valaki szisztematikusan, hosszútávon felépítse magát.

 

Nem elég jól teljesíteni és a cég érdekeit hatékonyan képviselni; attól még nincs értékünk a piacon. Ez a personal branding mottója: nem elég szakmailag a legjobbak közé tartozni: nyitni kell a világ felé, és nyomot kell hagyni benne. Elveszünk az információs zajban, és a személyes brand az az útlevél, az a „new currency”, amellyel ebből ki lehet tűnni.

ONE IN A MILLION
Elveszünk az információs zajban, és a személyes brand az az útlevél, az a „new currency”, amellyel ebből ki lehet tűnni.
A magyar mentalitástól idegen a magamutogatás, és a sikerekkel sem illik büszkélkedni. A személyes márka azonban nem önmenedzselés és önfényezés: valós képességekről és sajátságos megkülönböztető jegyekről szól, nem a sikerek folyamatos felemlegetéséről. Arról, hogy a szakmai kompetenciát nem céghez, hanem személyhez kötődően is meg kell mutatni. 

 

A brandépítés féléves, egyéves folyamat, ára a legmagasabb coaching díjakkal vethető össze. Ám a magas tanácsadói óradíjakra és a külső átváltozáshoz szükséges ruhatárra nem hajlandóak áldozni az üzletemberek. A szakemberek úgy látják: egy kezdő vállalkozó nem fog ennyit költeni magára. Azt gondolja: úgy fognak szeretni, ahogy vagyok- ami akár be is következhet.

 

Márpedig a fiatalság önmagában nem elég vonzerő. Jelentős állások betöltésénél már döntő szempont a personal brand potenciál. Sok tehetséges fiatal között nem biztos, hogy az lesz a befutó, akinek a legtöbb külföldi tanulmányútja volt, hanem aki ír vagy zenél, egyetemi klubot vezetett vagy a bonsaikertészettől a krikettig valamilyen különleges hobbija van. Hosszabb beszélgetés alatt világos lesz, mire lehet alapozni. A személyes márka felépítése nem csiribú-csiribá-, amiről szenvedéllyel beszélünk, az a mi brandünk. Egyénenként függ, ki, milyen úton tesz szert személyes márkára. 

 

A personal branding 8 alapelve Peter Montoya szerint az alábbiak: 

  1. Specializáció: személyes márkád egy területre fókuszáljon. 
  2. Leadership: legyél területed ismert és elismert, dominánsan jó művelője.  
  3. Személyiség: a márka a személyiségedre épül, annak hibáival együtt.
  4. Különbözőség: erősítsd személyes márkád egyedi elemeit.
  5. Láthatóság: személyes márkád minél többször, több helyen legyen látható.
  6. Egységesség: személyiséged és a márka által sugárzott kép egyezzen meg.
  7. Kitartás: adj időt a kialakított márkának időt, amíg beérik. 
  8. Jószándék: személyes márkád annál erősebb, minél több (közösségi) értéket képvisel.
     

Az énmárkák itthoni hiányának egyik következménye az, hogy nincsenek olyan példaképek, akiket kritikával ugyan, de követni lehetne akár az üzleti, akár tágabb környezetben. Vagy nincsenek megjelenítve, pedig a gazdaságot ők viszik előre. Az üzletemberek ráadásul bizalmatlanok. Felszabadítóan hatna az üzleti szférára, ha szereplői azt látnák, hogy a médiát nemcsak az érdekli, mennyi pénz van a zsebükben vagy hogyan buknak el, hanem hogy kamarazenekarban játszanak, íjászkodnak vagy álnéven kulturális blogot írnak. A cégek csak nyerhetnek a színes, ismert és hiteles vezetői márkákkal, és ez lehet az első lépés, hogy a személyes márkákból később példaképek kristályosodjanak ki.