"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Afrika csillagos ege alatt

Etiópiáról nem a mesebeli Afrika képe ugrik be legelőször. Pedig érdemes felfedezni.

Szegénysége ellenére az ország nyolc UNESCO világörökséggel, fél-Magyarországnyi nemzeti parkokkal, és ezernyi törzsi, vallási kultúrával és az olimpiák fáradhatatlan maratoni futóival büszkélkedhet. Itt található a Kék-Nílus forrása, randevúzhatunk a világ legöregebb Beatles-rajongójával, és csak ezután jön az igazi feketeleves!


 

A kávé szerelmesei ugyanis etióp kecskéknek köszönhetik imádatuk tárgyát, akik a piros bogyókat rágva éjjel-nappal vidáman ugráltak. A buna (kávé) őshazájában az utazó szeme láttára pörkölik a szemeket a parázs felett, forró fémlapon és őrlik meg. A bennszülöttek legalább öt cukorral isszák. A Hararban élő “hiéna-emberek” évszázadok óta etetik a városfalnál esténként gyülekező állatokat. Vagy azért, hogy megakadályozzák, hogy a bestiák a háziállatokra és az emberekre támadjanak, vagy áldozatot mutatnak be a jobb termésért- mindegy, látványnak nem utolsó. A Merkato Afrika legnagyobb szabadtéri piaca. Igazi bazár: ami itt nincs, azt valószínűleg még fel sem találták. Beszerezhetünk a jövő nyárra egy pár használt abroncsokból készült szandált, és ki tudja, hogy a háztartásban mikor lesz szükség a hullámlemezből készült vödörre vagy az olívaolajos konzervdobozokból készült kávéskannára. A Murulléban élő karo törzs tagjai ünnepekkor, táncokhoz vagy turistalátogatások alkalmával sárga, fekete és vörös festékkel díszítik testüket. A divatkedvelő karok golyóstollal, körmökkel, cukorka papírral és töltényekkel ékesítik magukat. A mursi asszonyok értékét pedig az ajkukban viselt agyagtányér nagysága határozza meg.  Lalibela földbe vájt keresztény templomairól azt tartják, hogy angyalok segítették az építőket. A zarándokhely szerencsére nem múzeum, még most is rendszeresen celebrálnak ott misét.  A Beatles „Lucy in the Sky with Diamonds” című daláról nevezték el a 3,5 millió éves australopithecust, amely a hiányzó láncszem a majom és az ember között. Az addis ababa-i Nemzeti Múzeumban lehet megnézni.

További érdekesség, hogy Etiópiában nem Gergely-, hanem Julianus-naptárt használnak. A tizenkét hónap egységesen 30 napból áll, a 13. hónapot pedig szökőévekben 6 napos. Emiatt az etióp újév a mi naptárunk szerint szeptember 11-ére vagy 12-ére esik. Etiópiában újrafelfedezhetjük hét évvel fiatalabb énünket, helyrehozhatjuk pár nap alatt elrontott életünket, ott ugyanis még csak 2006-ot írnak. 

 

Etióp mindennapok

 

Az etiópok feltehetően a mindennapi indzserájukért imádkoznak: a palacsintára emlékeztető, kovásztalan lepény egyszerre köret, tányér, abrosz és evőeszköz, íze alapján még savanyúságnak is elmegy. Nagyon szeretik a marhahúst- nyersen, darálva és fűszerezve (kitfo), a nagyon csípős lalibela paprikával ízesített pörköltként (kei wot), vagy egyszerűen megsütve (tibsz), amelyet az étterem bejáratánál felakasztott fél marhából kanyarítanak le. Szerdán és pénteken böjti menükkel találkozhatunk, ilyenkor megkóstolhatjuk a csicseriborsóból készült shirót, vagy valamelyik indiai büfét- de oda bármikor be lehet térni. Etióp specialitás a mézből és homoktövisből erjesztett tedzs, amelyet édessége miatt sokáig kortyolhatunk ugyan, aztán hirtelen kiüt. 

 

Hiába Afrika tizedik leggazdagabb országa, világviszonylatban az egyik legszegényebb. 2 dollárból bőséges reggelit kapunk, 3,5 dollárból megvan az esti lakoma. És mindössze 20 forintnyi összegért ihatunk kávét. A magyar zimmer frei-hez hasonló szállást is gyakran hotelnek hívják, de ne lepődjünk meg: nem a Hilton család házában kínálnak éjjeli menedéket.

 

Farandzsiként- vagyis külföldiként repülővel akár egyetlen átszállással, mindössze hat óra eljuthatunk Magyarországról a fővárosba, Addisz Ababába. Mivel az etiópok nem arról híresek, hogy jó viszonyban vannak a szomszédos országokkal, tanácsos nemzetközi repülőtérre érkezni. De kétségtelenül érdekesebb történet kerekedik abból, ha az országban oly gyakori áramszünet alatt próbáljuk átlépni a kenyai-etióp határt. 

 

A kalandvágyóknak érdemes kipróbálni a helyi tömegközlekedést.Nem lógnak ugyan fürtökben az emberek a járművek hátuljáról, de teljesen mindennapos, hogy tyúkok kóricálnak majd az ember lába között az utazás alatt. Salamon király és Sába királynőjének leszármazottai érzékenyek a friss levegőre, így még a legtikkasztóbb melegben is zárva tartják az ablakokat a buszon. Ezért aki buszra száll, üljön a sofőr mögé. Ha taxival utazunk, alkudni kell. Ezért tanácsos megkérdezni a szállodában, mennyit kérhetnek, nehogy ez legyen életünk luxusutazása.