Minden jó Márton napjára

Úgy tartják, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget raktároznak el. Azt is tudjuk továbbá, hogy „a Szent Márton-nap (november 11.) jeles dátum a népi kalendáriumokban: ekkor híznak meg a fiatal libák, érik meg az újbor, ez az utolsó vásári nap, ekkor jártak le a munkaszerződések, és a püspökfalatról sem illik elfeledkezni.”

 

 

Egy másik mondás úgy tartja, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, ezért a legtöbb Márton-napi lakomához újborkóstoló is társul. Hazánkban az 1990-es években kezdett elterjedni az újbor kultúrája. Először Bock József villányi borász Szent Márton bora elnevezésű kékoportóját nyitották fel nyilvánosan és ünnepélyesen 1996. november 11-én a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. jóvoltából. Ezek után a magyar bormarketing szakma szorgalmazására az újborral együtt Szent Márton és a libaevés kultusza lassan a magyar köztudatba is beívódott.

 

Pincészetek

 

NAPSZIMBÓLUM

Az idők folyamán rengeteg képzet társult a liba alakjához. Az ókori Egyiptomban a lúd a „Nagy Gágogó”, aki magában hordozza a Napot, az Amon-Rét tartalmazó tojást. A liba fontos szimbóluma volt Ozirisznak, Ízisznek, Hórusznak, őt áldozták Ízisz istennő tiszteletére. Észak-Afrikában néhány nép még ma is libát áldoz napfordulók alkalmával.

A villányi Gere Tamás borait nem kell bemutatni. A márkanév mára kiegészült, hiszen a következő nemzedék is belépett a borászok sorába. A Gere Tamás & Zsolt pincészet egész novemberben Márton-(hó)napi vigadalmat tart, melynek keretében november 1–30. között folyamatosan újborkóstolóval és hideg libafalatokkal várják a vendégeket. Nem marad el a nagy Márton-napi vacsora sem (november 12-én), ahol házias fogásokkal, újborokkal és a pincészet „rejtett kincseivel” kedveskednek, ezen túl pedig a 2011-es évről, a szüretről és persze a borokról Gere Zsolt szolgál hiteles, érdekes, információval. Az est vendége lesz a Borcanto együttes, Lakner Tamás vezetésével, valamint az Így főznek a borászok című könyv szerzője, Őszy-Tóth Gábriel, aki Cseh Tamás-dalokat ad elő.

A menüt és további részleteket a pincészet honlapján találsz.

 

Pálinka és liba Siófokon

 

SZERELMI VÁGYKELTŐ

Rómában ébersége – és finom mája – miatt tisztelték a ludakat. Egy legenda szerint a Capitoliumot Juno istennő libái mentették meg a gallok támadásától. A rómaiak és a görögök azt tartották, hogy a házi lúd húsa növeli a szerelmi vágyat. Nem meglepő ezért, hogy a liba megtalálható a szerelemhez, nőiességhez, férfiassághoz tartozó istenek szimbólumai között. Akár Aphroditéval, akár Erósszal, akár a nemzés fallikus istenével, Priaposszal találkozunk, attribútumaik között fellelhetjük a libát.

Mi is az a száraz próba, és milyen a tökéletes pálinkáspohár? Miért épp Szent Mártonhoz kapcsoljuk a ludat? Ezekre és sok más kérdésre is választ kaphatsz Siófokon, ahol a liba mellett kivételesen nem a boré, hanem a pálinkáé lesz a főszerep. November 11–13. között kiszakadhatsz a szürke, novemberi hétköznapokból, a színes, szívet-lelket melengető pálinkakóstoló és kulturális programsorozat segítségével. Természetesen itt is lesznek libakülönlegességek, nagyszerű gyümölcspárlatok, koncertek, gyermekprogramok és még sok érdekesség. A különleges gasztronómiai kavalkád mellett számos híresség is fellép, például Ganxta Zoli és a Kartel, Csonka András vagy az egyre népszerűbb Maszkura és a Tücsökraj.

További információ: itt.

 

Hollókői Szent Márton-napi vigasság

 

FÉRFIASAN

Japánban és Kínában a lúd alakja hasonló jelentést hordoz. Itt elsősorban férfiasságot jelent, a janggal és a Nappal áll szövevényes kapcsolatban. Hermészhez hasonlóan a liba jelenthet gyorsan közeledő híreket, de utalhat inspirációra, az évszakok változására, hozhat őszt és szeleket.

Hollókőnek különleges oka van az ünneplésre, hiszen a falu védőszentje maga Szent Márton. Aki pedig elutazik idáig, azt a helyiek teával, forralt borral és libazsíros kenyérrel vendégelik meg – ezen túl pedig csak rajtad és pénztárcádon múlik, hogy melyik csábításnak nem állsz ellen. A gazdag programmal, látványossággal és libából készült finomságokkal várnak mindenkit.

Ízelítő a tervezett programokból: életkép Szent Márton legendájából; középkori és libás játékok Szent László vitézeivel egész nap; házi sütemények, lekvárok, kézimunkák vására.

További információ: Hollókői Szent Márton-napi vigasság, 2011.

 

„Libabőr és borvirág” Budapesten

 

ÉGBE REPÍT

A csuvasok és az udmurtok a Tejutat Vadludak ösvényének nevezik. A lúd a szibériai népek mitológiájában is fontos szerepet játszik, alakja itt is a Nappal, a napistenséggel áll kapcsolatban. A sámánok révületükben gyakran érzik lúdnak magukat. Az altaji sámán szénával kitömött, rongyokba bugyolált „libát” használ hátasnak, hogy az égbe emelkedhessen.

Természetesen a főváros sem maradhat ki a Márton-napi rendezvények sorozatából – ludas falatokat, zenét, mesét, táncot, tollfosztót, Márton-napi játszóházat, kézműves programokat, finom borokat és vidám őszi hangulatot ígér a „Libabőr és borvirág” névre keresztelt mulatság a Vajdahunyadvárban.

Ízelítő a tervezett programokból: interaktív játszóház, tollfosztó népdaltanítással, kézművesműhely (mézeskalácssütés, írás lúdtollal, csuhézás, lakásdekorációs magképek, ludas kitűző és töklámpás készítése), élő kiállítás – háztáji libasimogató pásztorlánnyal, Márton-napi felfedező túra (a vállalkozó kedvű gyerekek és családok segédeszközöket felhasználva, a megadott útvonalat végigjárva megismerhetik Szent Márton történetét és a hozzá kapcsolódó hagyományokat).
A részvétel a kézművesműhely foglalkozásain „lúdtalp” vásárlásához kötött!

További információ: itt.