Emma Watson érti a világot

Emma Watson (vagy Hermione, a kis boszorkány a Harry Potterből, ahogy ő maga jegyzi meg, persze önironikusan) hihetetlenül erős beszédet tartott az ENSZ jószolgálati nagyköveteként. A HeForShe kampány célja a nemek közötti egyenlőség, amely a férfiak közreműködése nélkül nem valósulhat meg.

 

Emma Watson beszéde tökéletes volt. Hatásos, de finoman az. Bátor volt és brilliáns. Lelkesítő, udvarias, mentes a szemrehányástól, dühtől. Mindenekelőtt őszinte volt. 

Elmesélte saját találkozását a szexizmussal, amikor 8 évesen „parancsolgatónak” nevezték, amiért iskolai színdarabot akart rendezni, miközben fiú osztálytársaira semmi hasonlót nem mondtak. A helyzet később sem volt jobb: 14 évesen a sajtó már szexuális tárgyként kezelte, 15 évesen barátnői abbahagyták a sportot, hogy ne látsszanak „túl izmosnak”, és 18 évesen azt tapasztalta, hogy fiúismerősei képtelenek az érzelmekről beszélni.

Nincs is jobb, mint amikor egy mainstream, világhírű színésznő beszél a feminizmusról, csak hogy végre tisztába tegye a fogalmat. Tudja, hogy mennyire népszerűtlen, mert ha valakit feministának bélyegeznek, az egyenlő azzal, hogy túl erős, túl agresszív, szélsőséges, férfiellenes és ronda. „Hat hónapja neveztek ki jószolgálati nagykövetté, és minél többet beszélek feminizmusról, annál világosabbá vált, hogy a nők jogaiért folyó harc túl gyakran vált a férfigyűlölet szinonimájává. Ennek véget kell vetni. A feminizmus definíciója szerint az a vélekedés, hogy a nőknek és férfiaknak egyenlő jogokat és lehetőségeket kell biztosítani, a nemeknek politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőséget kell élvezniük.”

Sajnálatos, hogy nincs egy ország a világon, ahol ez megvalósulna. Az lenne a jó, ha a nők ugyanazért a munkáért ugyanannyit kapnának, mint férfikollégáik; ha dönthetnének arról, mi történik a testükkel; ha az országuk törvény- és döntéshozatalában szerepet kapnának, és ugyanakkora tisztelet járna nekik, mint a férfiaknak. Ami elgondolkodtató és megrázó is volt egyben, hogy nyugodt szavaiból az erő mellett szomorúság is érződött. Nem saját tapasztalata miatt- annak tudatában van, mennyire kivételes a helyzete-, hanem mert ismeri a valóságot, amelyben nők milliárdjai világszerte élnek: elnyomva, elhallgattatva, verve, megerőszakolva, fenyegetve, megbecstelenítve, folyamatos életveszélyben. 

És a világ gazdagabb, békés felén is hiába állnak a nők munkába, látványosan kevesebb lehetőségük (és ezzel együtt fizetésük) van, mint a férfiaknak- és ezt sajnos még mindig az élet velejárójának tekintik főnökeik, munkatársaik.

MESSZE MÉG AZ EGYENLŐSÉG

A tény, hogy a világ egyetlen országában sincs a nemek között egyenlőség, nem statisztika, hanem tragédia.

A terhes nőktől elvárják, hogy válasszon: hivatást szeretne vagy anyaságot, mert a kettő nem megy. Ha pedig nem terhes egy nő, állandóan azzal kínozzák, mikor lesz már az. Ezer nőből egynek van bátorsága hasonló indiszkrét kérdésekre azt válaszolni, mint Zooey Deschanel, aki azt mondta, hogy nem hajlandó erre a kérdésre válaszolni. „Nem hiszem, hogy a férfiaktól ilyesmit kérdeznek.” A tény, hogy a világ egyetlen országában sincs a nemek között egyenlőség, nem statisztika, hanem tragédia.

Sok nőbe gyerekként belenevelik, hogy legyen kedves, szerény, visszahúzódó, engedje át a terepet a fiúknak. A kislányok az alkalmazkodók, akik mindig az elismerést keresik, míg a fiúk megvalósíthatják magukat, elvégre ők építenek majd hidakat, gyógyítanak, alkotnak. Nőnek nem illik büszkélkedni a sikereikkel- a férfiakat vállon is veregetjük ezért. Annak a nőnek, aki saját erejének, képességének köszönhetően mégis karriert csinál, vezető lesz, erős társadalmi előítéletekkel kell megküzdenie, és állandó teljesítménykényszer alatt áll. Duplán kell bizonyítania, hogy képes megbirkózni a feladataival – sokszor még saját családja előtt is.

Aki szerencsés, megkapja otthon a szükséges támogatást ahhoz, hogy munkájában kiteljesedjen. Aki nem, annak a társa nem bírja elviselni, ha felesége netán sikeresebb, vagy több pénzt keres. A magasan képzett, ambiciózus, jól kereső nő riaszthatja a hagyományos gondolkodású férfit – míg egy menő férfi menedzser csak úgy vonzza a nőket. Egy angol vizsgálat kimutatta, hogy az egyensúlyt a nők úgy állítják vissza, hogy gyakran visszafogják karrierjüket, lemondanak az anyagi vagy státusbeli előrelépésről.

És kinek jó ez? Hogy egy nő ne lehetne erős, ambíciózus, és egy férfi gyengéd, érzelmes? A nemek közötti egyenlőség a férfiakra is tartozik. „Azt látom, hogy édesapámat mint szülőt kevésbé értékeli a társadalom, noha gyerekként ugyanakkora szükségem volt rá, mint édesanyámra. Ismerek pszichés problémákkal küzdő fiatal férfiakat, akik nem mernek segítséget kérni, mert attól félnek, hogy ettől nem lesznek »macsók«. Ismerek szorongó férfiakat, akiket a sikeres férfiakról kialakult torz kép tett bizonytalanná. A férfiak sem élvezik a nemek közötti egyenlőség előnyeit.”

A kampány célja, hogy a férfiakat a nők mellé állítsa, hogy ne csak a lányaik, nővéreik, anyjuk szabaduljanak meg az előítéletektől, hanem a fiaiknak is szabad legyen sebezhetőnek és emberinek látszani.