Boldogság a sorok között

A self-help könyvek szerzői számára nem létezik túl nagy vagy megoldhatatlan probléma. Vékonyabbak, gazdagabbak vagy boldogabbak szeretnénk lenni? Nem gond! Könyvek tucatjai sorakoznak a könyvesboltok polcain, amelyek megoldást kínálnak számunkra. Ha határozottságra vagy kreativitásra vágyunk, az sem jelent akadályt! Találunk ehhez is címeket. Egy könyvnek azonban nem feltétlenül kell tanító jellegűnek lennie ahhoz, hogy nyomot hagyjon bennünk, és változtasson az életünkön.

Az igazság az, hogy minden jó könyv változtathat rajtunk, kutatások szerint a fikciós művek rendkívül hatékonyak lehetnek problémáink, a mindennapi kihívások megoldásában. Az olvasás amellett, hogy elősegíti és ösztönzi az analitikus gondolkodást, a magunk és mások viselkedésének megértését. A regények nyitottabbá és empatikusabbá tehetnek minket. Egy brit pszichológiai szaklapban korábban publikált tanulmány szerint a Harry Potter-könyvek hatására a fiatalok jóval pozitívabban viszonyultak a megbélyegzett kisebbségekhez. Egy másik kutatás azt találta, hogy a fikciós művek segítenek, hogy jobbak legyünk mások érzelmeinek felismerésében. A regények olvasása közben kedvenc karaktereink inspirálhatnak bennünket, amelyek valóban módosíthatják az emberek viselkedést.

Bár ezek az olvasmányok nem ígérnek változást varázsütésre, de informálnak és motiválnak. Olykor az írók egyszerűen csak elterelik a figyelmünket a problémáinkról, azáltal, hogy egy másik világba kalauzolnak minket. Míg a történészeket csupán az foglalkoztatja, hogy milyen események zajlottak le a valóságban, addig a fikció azt mutatja meg, mi történhetett volna, teret engedve ezzel a képzeletünknek. Ezáltal nemcsak kreativitást tanulhatunk, de a művek végigvezetnek bennünket egy erkölcsi kérdésekkel kikövezett úton is.

A biblioterápia ereje  

Az olvasás gyógyító erejét hangsúlyozó biblioterápia egyre népszerűbb az egész világon. A kérdéssel pszichológusok, szociális munkások, könyvtárosok és tanácsadók egyaránt régóta foglalkoznak. Mostanra már biblioterapeuták is léteznek. Persze az olvasás mint gyógymód egyáltalán nem új keletű. Az ókori görögök gyógyító erejű helynek tartották a könyvtárakat. A könyvek gyógyhatását szinte minden kultúrában elismerik, magát a biblioterápiát pedig a 19. század óta alkalmazzák. Az orvosi szótár a biblioterápiát először 1941-ben ismerte el mint „hatékony módszert az idegrendszeri betegségek” kezelésére.

A Sussexi Egyetemen arra is rájöttek, hogy az olvasás hatékonyabb stresszoldó, mint a zenehallgatás vagy a sétálás. Kutatások szerint mindössze 6 perc olvasás után a stressz-szint jelentősen csökkenhet. A biblioterápiának többféle formája létezik. A reaktív biblioterápia során a páciensnek odaadják a könyvet, majd magára hagyják vele, míg az interaktív biblioterápiában az olvastakat meg is vitathatja egy terapeutával. Gyakran alkalmaznak fejlesztő és klinikai biblioterápiát is a betegeknél, előbbi esetében azért, hogy könnyebben megoldják a problémákat, utóbbi esetében pedig azért, hogy enyhítsék a szorongásos vagy egyéb viselkedési problémákkal kapcsolatos zavarokat.

A könyvekből tehát nemcsak erőt meríthetünk, és legyőzhetetlennek tűnő akadályokat győzhetünk le általuk, de fejleszthetjük személyiségünket és képességeinket is, miközben ismeretlen világokba, időkbe vagy helyekre látogathatunk. Ha pedig végül találunk egy olyan főhőst, akivel azonosulni tudunk, akkor talán hinni kezdünk abban, hogy a boldog befejezésre mi is rálelhetünk.