A remény emberei

A világ többé-kevésbé szürke automatizmusai és kényszerei közé ő hozza el a vágyott áttörést, vagy ha úgy jobban tetszik: a világosságot. Így hát a remény emberének is nevezhetnénk.

 

Az igazi géniusz nem annyira a „nagy újító” vagy a „forradalmár”, mint inkább az objektív, a „látó” ember: aki azt tárja fel, ami mindig is volt – épp csak nem vettük észre. Beethoven távol áll minden mutatványosságtól, sőt sokan úgy vélik, zenéjét egyáltalán nem is lehetett volna másképpen megírni, éppen ezért biztos, hogy művére „az idők végezetéig” számíthatunk. Vagy Platón: most is jelen van. E. N. Whitehead szerint az egész nyugati filozófia nem más, mint „Platónhoz írt lábjegyzet”. A tehetség, túl minden hétköznapi „hasznosságon”, egyfajta közös nyelvet is teremt: tapasztaljuk, hogy már egy lélegzetelállító énekes produkció által is egységbe kovácsolódhat – jóllehet első lépésben

TEHETSÉG

"A kiemelkedő tehetség, a zseni számára a lehetetlen mást jelent, mint nekünk."

csupán az előadás perceire – az egész Föld. Mindezt bármiféle túlzás nélkül állíthatjuk; az igazán kiemelkedő tehetség, a zseni számára mintha maga a „lehetetlen” is egészen másként volna adott, mint nekünk.

 

 

Mentorok, mecénások, tehetséggondozás

A komplex elméleti háttérrel rendelkező, tudományos alapokon szervezett tehetséggondozás viszonylag új fejleménynek számít, jóllehet mentorok, mecénások és nagylelkű tanárok mindig is léteztek. A 996-ban alapított első magyar iskola a Szent Márton-hegyen (a mai Pannonhalmán) létrehozott bencés kolostor volt, ahová az elkövetkező évszázadok során számos jó eszű és tehetséges, ám szegénysorból érkező fiatalt fogadtak be, és képeztek pappá, tudóssá, tanárrá. Minden bizonnyal az atyját korán elveszítő Janus Pannonius sem bontakoztathatta volna ki rendkívüli képességeit nagybátyja, Vitéz János püspök hathatós anyagi és emberi támogatása nélkül: ő fedezte a

PANNONHALMA

"A 996-ban Pannonhalmán alapított bencés kolostor századokon át képezte a tehetséges, ám szegénysorból érkező fiatalokat."

később korának talán legnagyobb költőjévé és nyelvészévé vált fiatal méregdrága külföldi taníttatását – és adta a legendás hírű Guarino mester kezébe. A jobbágyi sorból származó Tinódi Lantos Sebestyén szintén a korabeli tehetséggondozásnak köszönhetően emelkedhetett fel – ő már magának Janus Pannoniusnak volt a növendéke.

 

A középkor nagy alakjai, Pázmány Péter, Bakócz Tamás, Szalkai László vagy Oláh Miklós egyéb érdemeik mellett egyúttal iskolaalapítók is voltak. Ebben az időben főként a katolikus egyház, pontosabban a különféle szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) látták el a tehetséggondozás nemes feladatát, mégpedig igen nagy hatékonysággal. A protestánsok szintén kiemelkednek ezen a téren, ők is hatalmas munkát végeztek: Sárospatak, Gönc, Pápa iskolái hamar nagy hírnévre tettek szert – hogy mást ne mondjunk, a Patakon létrehozott iskolában tanult a neves zsoltárfordító, Szenczi Molnár Albert is.

 

Külön említést érdemel a nagy mecénás, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki 1624-ben elrendelte a kiemelkedő képességű jobbágyfiúk iskoláztatását, egyúttal a kor legnevesebb

ISKOLAALAPÍTÓK

"A középkor nagyjai, Pázmány Péter, Bakócz Tamás, Szalkai László vagy Oláh Miklós egyéb érdemeik mellett iskolaalapítók is voltak."

tanárait is az országba hívta. A legendás debreceni tanárok, Hatvani István, Martonfalvy György és Maróthi György keze közül pedig olyan nagyságok kerültek ki, mint Kölcsey Ferenc, Fazekas Mihály vagy éppen Csokonai.

 

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!