Az olyan karakterek, mint a Vasember, a Superman vagy a Farkasember, bebizonyították, hogy legalább olyan jók a közönség bevonzásában, mint a világ megmentésében. A siker továbbra is töretlen. Lassan, de biztosan nyilvánvalóvá vált, hogy a képregény-galaxis főszereplői még mindig nagy hatással vannak a gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Az is egyre jobban látszik, milyen jelentős szerepe van az életünkben a populáris kultúrának: megnevettet, vagy éppen sírásra késztet, és egy pillanatra kiszakít a monoton hétköznapokból.
A történetek és a kitalált szereplők több szempontból is segítségünkre lehetnek. A görög mitológia történeteit felhasználva a háborús veteránok például könnyebben tudtak beszélni az átélt traumáról, ami elengedhetetlen a gyógyulás folyamatában. Emellett bizonyos vizsgálatok során rájöttek, hogy az olyan történetek, mint a Harry Potter, segíthetnek az előítéletek mérséklésében, és elfogadásra ösztönözhetnek bennünket. Egyes terapeuták éppen ezért a szuperhősök erejét is segítségül hívják a betegek gyógyításában. Szerintük ezeken a karaktereken keresztül megérthetjük és feldolgozhatjuk legmélyebb félelmeinket. Az új, képregény-terápiás eljárás hamar nagy sikert aratott, előszeretettel használják depresszió, poszttraumás stressz-zavar és szorongás esetében egyaránt.
Maga a koncepció viszonylag új, így egyelőre pontos meghatározása sem létezik. Általánosságban elmondható, hogy két változatát ismerjük. Első esetben a szuperhős-terápia segít megérteni kedvenc karakterünket és rajta keresztül magunkat, míg a másodikban a karakterek segítségével potenciálisan viselkedésváltozás idézhető elő. A hősökről szóló képregények, tévéműsorok, illetve filmek eszközt biztosítanak a betegeknek ahhoz, hogy jobban megértsék, amin keresztül mennek. Szakértők szerint gyakran már az is gyógyító hatással lehet a páciensekre, ha felismerik, hogy kedvenc hőseik is hasonló problémákkal, nehézségekkel néztek szembe, mint ők. Amikor felismerjük, hogy mások pontosan olyan fájdalmas élményeken mentek keresztül, mint mi, az komoly fiziológiai változásokat indíthat el bennünk. Ilyenkor például megnő az oxitocin hormon mennyisége a szervezetben, ami szoros kapcsolatban van a szeretet és a bizalom érzésével, ezáltal csökkenti a stresszt, a depressziót, valamint a szorongást, és évekkel meghosszabbíthatja életünket.
A módszert gyakran kombinálják például kognitív viselkedésterápiával, vagy éppen elfogadás- és elköteleződésterápiával. Utóbbi pszichoterápia a fájdalom és a különböző más érzések (szorongás, harag stb.) elfogadásának megtanításával foglalkozik. Sokunk számára például nehéz feldolgozni szeretteink halálát, máskor az okoz problémát, hogy megértsük depresszión okát. A szuperhős-terápia ebben is rendkívül hatékony lehet. Itt van mindjárt Batman, avagy Bruce Wayne példája, akit fájdalmas trauma ért, amikor elvesztette a szüleit. Wayne ezután rájött: a legfőbb célja, hogy biztonságos hellyé tegye Gotham városát. Ezek a példák segíthetnek a betegeknek, hogy a saját világuk szuperhőseivé váljanak. Ha például valaki úgy dönt, szeretne más embereken segíteni, úgy, ahogyan Batman is teszi, a terapeuta segíthet neki kitalálni, hogyan is válthatja valóra elképzelését, legyen szó önkéntességről, vagy egyéb közösségi jótettekről. Pszichológusok szerint, ha az általunk nagyra becsült értékeknek megfelelően élünk, az segíthet enyhíteni a depressziónkat, szorongásunkat és egyéb lelki problémáinkat.
A képregényekben visszatérő témák között van a félelmek legyőzése, a veszteség, valamint a „másság”. Supermant például úgy ismerhettük meg, mint olyasvalakit, aki próbál hétköznapi életet élni, de a mássága miatt folyamatos küzdelem az élete. A szuperhős esete segíthet túljutnunk az ilyen jellegű problémákon is, és erőt nyerhetünk ahhoz, hogy tovább harcoljunk szeretteinkért, valamint azokért az értékekért, amelyekben mindig is hittünk. Sosem tudhatjuk. Lehet, hogy egy képregény, vagy egy film ébreszt rá arra, hogy valójában mi is hiányzik a boldogságunkhoz.