Egy nyelvet beszélnek

Több száz ifjú tehetség közül a leginkább érdemesek kaptak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek az 50 tehetséges magyar fiatal hat hónapos mentorprogramjában. Ez a program lelke, a kulturális, tudományos és gazdasági élet elismert személyiségei, a mentorok aktív közreműködésével ösztönzi a fiatal tehetségek fejlődését. Négy fiatalt és mentort megkérdeztünk: hogyan tervezik a közös munkát, hol tartanak.

Szívesebben fejezi ki magát írásban az író, intermediális művész, táncelméleti szakíró, Szabó Imola Julianna, viszont az újságíró, riporter, televíziós műsorvezető Krizsó Szilvia napjai annyira betáblázottak, hogy ő is inkább levélben válaszol… e-mailben beszélgettünk hármasban. „Nem tudom, mások mit vártak a La femme mentorprogramjától − kezdi Szabó Imola Julianna. − Bennem semmiféle prekoncepció nem volt, csak kíváncsiság és bizalom. Az a tejszínhab a tortán, hogy kaptam egy kísérőt, aki fogja a kezem.”

Ugyanezt a motívumot hangsúlyozza Krizsó Szilvia is. „Mentornak lenni egyfelől megtiszteltetés, másfelől felelősség. Időt, energiát igénylő, embert próbáló feladat. Hogy mit tehet egy mentor a mentoráltjáért? Amit egy anya a gyermekéért! Szereti, érzi és érti, segíti, támogatja, amiben tudja, fogja a kezét, ameddig kell, és elengedi, amikor arra van szükség.”

Mintha a munkakapcsolaton túl emberi kapcsolat is alakulna kettejük között… „Nagyon örültem, hogy személyesen is találkozhattam Szilvivel. Mivel mindkettőnk szenvedélye a kávé, így egyértelmű volt, hogy hol… Figyelmes, empatikus és érdeklődő. Pár perc után kiderült, hogy nem csak tudunk együtt dolgozni, de a szó legjobb értelmében értjük egymást, közös nyelvet beszélünk. Elolvasta a könyvemet, olvasta a munkáimat, megnézte a videóimat. Én meg? Talán egy kis színt vittem a hétköznapjaiba…” − emlékezik vissza a kezdetekre Imola, akit ilyennek lát Szilvia: „Hihetetlenül kifejlett személyiség, tehetséges, erős, szorgalmas, kitartó és bátor ember, akibe több emberéletre való bölcsesség szorult. Szinte nincs is szüksége mentorálásra…” És ehhez még hozzáfűz egy önkritikus mondatot. „Mondtam is neki, hogy inkább cseréljünk szerepet…” A szerepcseréhez persze Imolának is van egy-két szava. „Szilvia nagyon izgalmas jelenség! Egyszerre érzékeny és empatikus, miközben egyenes és szilárd jellem. Olyan, mint egy különleges virág, amely belül csupa

Mi történt eddig? Megjelent a La femme különszáma, benne Szabó Imola Julianna mint fiatal tehetség, és mellette Krizsó Szilvia mint mentor. „Azt éreztem, hogy azok is elismerik a munkámat, akik eddig nem. Sokan írtak, hogy példaértékű számukra a kitartásom. Most a könyvem kiadása körüli teendők kötnek le minket. Ebben is sokat segít Szilvi, aki a munkámat hitelesebbé teszi azzal, hogy ő valóban hitelt érdemlő személyiség” − állítja Imola. „Egyelőre a Facebook-oldalamon mutattam be őt és az alkotásait − egészíti ki Szilvia −, de természetesen segítek neki abban, hogy az újságírók és a kiadók felfigyeljenek rá, hogy minél több cikk szülessen róla, illetve minél több lehetősége legyen a bemutatkozásra.”

„Mintha mesébe csöppentem volna − mondja Imola a mentorprogramról. − Jó lenne, ha minél tovább tartana, és fél év múlva sem kellene felébredni.” Szilvia a maga élettapasztalataival földönjáróbb: „Beszélgettünk már arról, mit lehetne ebből a programból kihozni, de még csak kezdeti fázisban vagyunk…”