Vissza a természetbe

Kétségtelen, hogy az emberi társadalom egyre jobban elidegenedik a természettől. Ennek következtében azonban nem csupán környezetünket tesszük tönkre, de önmagunknak is ártunk. Egyes pszichológusok szerint az említett jelenség tehető felelőssé a legtöbb lelki, illetve testi problémáért, a folyamat ugyanis depresszióhoz, megnövekedett stresszhez és szorongáshoz vezet. Mindez talán annak köszönhető, hogy az ember egészségi állapota és Földünk jóléte között mindig is szoros kapcsolat állt fent.

Az ökoterápia sikere

Az elmúlt években a kutatók egy erőteljes terápiatípusra bukkantak, mely hatékonyabb megoldást jelent a depresszió ellen, mint bármely egyéb pszichológiai vagy gyógyszeres kezelés. A terápia ingyenes, és bárki számára elérhető. A neve: ökoterápia. 

Az ökoterápia lényege, hogy az ember ismét kapcsolatba lép a természettel, és megtapasztalja azt a békés, meditatív állapotot, melyet környezete nyújt számára. Bár azt mindig is sejtettük, hogy a túrázás, valamint a szabadtéri kikapcsolódás jó hatással van a közérzetünkre, a közelmúlt kutatásai ezt tudományosan is alátámasztották, sőt mostanra a természet erejét szervezett terápia formájában is alkalmazni kezdték. Néhány évvel ezelőtt az Essexi Egyetem professzorai azt találták, hogy a depressziós betegek 90 százaléka érezte magabiztosabbnak magát, miután végigsétált egy parkban, és a kísérleti csoport majdnem háromnegyede tapasztalt hangulatjavulást ezt követően. Egy másik vizsgálatban is hasonló eredményekre jutottak, a kutatás szerint a mentális betegek 94 százaléka számolt be pozitív változásról, miután kapcsolatba került a természettel.

Az ökoterápia többféle módszert is magába foglal: túrát, egyéni foglalkozást és kertészkedést. Az ökopszichológusok szerint a városi parkokban, erdőkben, hegyek között, tengereknél, valamint elhagyatott területeken végzett terápia enyhítheti a depressziót, és megoldást jelenthet a függőségekre. Emellett a természet ereje akár a vérnyomáscsökkentés és az önbizalom-növelés terén is hatékony lehet, segíthet kapcsolatokat kialakítani, valamint felgyorsíthatja bizonyos műtétek után a gyógyulás folyamatát. Egyes ökoterapeuták manapság előszeretettel szerveznek csoportos táborokat olyan problémás tinédzserek számára, akik korábban bűncselekményt követtek el, esetleg kábítószergondokkal küzdenek. Távoli, eldugott helyekre viszik a fiatalokat, akik többhetes kiránduláson, kempingezésen vehetnek részt.

Pszichológusok szerint a módszer sikerének titka egyszerű: a résztvevők rákényszerülnek arra, hogy a túlélésre koncentráljanak, és közben együttműködjenek társaikkal. Az elszigeteltség érzése és az olyan modern eszközök hiánya, mint az internet vagy a kábítószer, segíthet megszabadulni a rossz szokásoktól, szinte méregteleníti a szervezetet.

A természetben megtapasztalhatjuk azt a különleges érzést, hogy van valami – hegyek, tengerek, a végtelen égbolt –, ami sokkal nagyobb, mint mi. Az egocentrikus emberek így sokat tanulhatnak egy-egy ilyen kirándulás során, megtapasztalják a természet elsöprő erejét, végtelenségét. Hosszabb túrák után sokan spirituális élményekről számoltak be, többen is úgy érezték, hogy szoros kapcsolatba kerültek környezetükkel, vagyis a növényekkel, állatokkal. Sokan például – a vallásos meggyőződésen túl – emiatt indulnak zarándokutakra is. Az ilyen kalandok inspirálnak, kiszakítanak a hétköznapok zűrzavarából, és önismeretre tanítanak.

Tudatos jelenlét

Michaen Cohen, az American Project NatureConnect alapítója szerint az ökoterápia azért olyan hatásos, mert az emberi társadalomtól eltérően, melyet gyakran háború, környezetszennyezés és gonoszság jellemez, a természet bölcsességet, örömöt és szépséget kínál. Ebben a környezetben átélhetjük azt, amit manapság csak úgy neveznek: mindfullness, vagy tudatos jelenlét. Dr. Elaine Weatherley-Jones, a módszer szakértője szerint az ilyen típusú meditáció során kizárólag a jelenre koncentrálunk, miközben nem értékeljük vagy minősítjük. A mindfulness-meditáció arra ösztönöz, hogy tegyük félre a múlttal és a jövővel kapcsolatos kritikus gondolatokat, melyek így nem uralják többé a mindennapjainkat és az elménket. A természet közelsége segít a jelenben maradni, és a pillanat szülte érzésekre koncentrálni, miközben lecsendesíti a háborgó gondolatokat.

Persze nem meglepő, hogy a természet közelsége efféle érzéseket vált ki belőlünk, hiszen az emberi faj korábban szoros kapcsolatban élt természeti környezetével. Bár mostanra az általunk teremtett mesterséges közegben élünk, amikor visszajutunk a szabadba, olyan, mintha hazatérnénk. Ilyenkor úgy érezzük, biztonságban vagyunk, és tartozunk valahova.