Kalandozás a fjordok földjén

Míg az álmodozók számára Norvégia maga a romantikus természeti idill, addig a lelkes kalandorok végtelen játszóteret látnak benne, mely csak arra vár, hogy felfedezzék! Ez a csodálatos ország minden érzékszervünket megmozgatja. Az inspiráló tájaknak, a friss levegőnek és izgalmas kalandoknak köszönhetően hazatértünk után úgy érezzük, mintha testileg és lelkileg egyaránt megújultunk volna. Norvégia vidékei rendkívül változatosak: hegyek, fjordok, kanyargó folyók, gleccserek, a városok közelében pedig füves tetejű, színes kis faházak tarkítják a tájat, tökéletes harmóniában a környezettel. Az országban a mai napig érvényben van az Allemannsrett szabály, amely lehetővé teszi az áthaladást, sátorverést és túrázást bármely műveletlen földterületen. Egyhetes tartózkodásunk alatt a Sunnmøre régióban ízelítőt kaphattunk a fjordok országából, és egyúttal egy kicsit a skandináv életérzést is megtapasztalhattuk.

Az első, amivel Norvégiában szembesülünk, hogy nyáron még éjszaka is világos van, és minél északabbra megyünk, annál tovább nem megy le a nap. Az északi területeken megtapasztalhatjuk az éjféli nap jelenségét is, ugyanis az év bizonyos időszakában, a sarkkör közelében a nap még éjfélkor is, azaz 24 órán át a horizont felett marad. Bár hűvösebb van, mint itthon, tévednek, akik állandó esőt vagy zimankót képzelnek el, ha Norvégia gondolnak, hiszen a partok mentén a Golf-áramlatnak köszönhetően jóval enyhébb az időjárás, mint más területeken. Fontos azonban, hogy a tenger felől érkező legtöbb csapadék Norvégia nyugati partjai mentén tapasztalható, akár az éves 3000 mm-t is elérheti.

Norvégiában nem kell tömegekkel, végtelen sorokkal, vagy éppen forgalmi dugóval számolnunk, hiszen az ország Magyarország területének legalább négyszerese, ám 2013-as adatok szerint mindössze kicsivel több, mint 5 millió lakossal rendelkezik. Norvégiai tartózkodásunk alatt az Alesundtól 77 kilométerre található Orsta melletti Brudevoll Gardban vendégeskedtünk. Ez egyike azon kis norvég falvaknak, amelyek tökéletesek, ha békére, csöndre és teljes stresszmentes kikapcsolódásra vágyunk, emellett szeretnénk egy gyönyörű, festői vidéken nyaralni.

Lenyűgöző természeti csodák  

Az említett területet fjordok ölelik körbe: Storfjord északon, Vartdalsfjord, Ørstafjord nyugaton és a Hjørundfjord keleten. Az autóbérlés erősen ajánlott, hiszen így sokkal könnyebben fedezhetjük fel az ország szépségeit. Nem kell hosszú kilométereket autóznunk, ha valamilyen különleges látványosságra vágyunk, Norvégia szinte minden szeglete maga az érintetlen természeti csoda.

Az ország elsősorban lenyűgöző fjordjairól híres. A fjordok felfedezéséhez érdemes kompra szállni, egy ilyen hajóút ugyanis igazi életre szóló élményt nyújthat. Nem árt azonban tájékozódni előtte, hiszen e kirándulásoknak olykor rendkívül borsos az áruk. Minden kompnak egyéni az árszabása, de a rövidebb utakra pár ezer forintnak megfelelő, a népszerű turistacélpontokhoz, mint például a Geirangerfjordhoz vezetőkhöz inkább több tízezer forintnyi koronát is elkérhetnek két főre, járművel együtt.

Mesébe illő hegycsúcsaival, valószínűtlenül zöld erdeivel, mélykék vizével és zabolázatlan vízeséseivel, a Geirangerfjord kihagyhatatlan program, ha ezen a vidéken járunk. A 15 km hosszú fjord 2005 óta szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, és Norvégia egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. A fjord mentén, a hegyeken található farmokról nehéz elképzelni, hogy valaha emberek éltek és dolgoztak rajtuk. Mára ezek a gazdaságok teljesen elnéptelenedtek, és kizárólag hajóval közelíthetők meg. Útközben számtalan vízesést csodálhatunk meg, köztük a nagyjából 300 méter magas Hét nővér vízesést, mely nevét a hét, női hajzuhatagra emlékeztető ágáról kapta. A fjord végében fekszik a festői Geiranger városa, mely mindenképpen megér egy kis sétát és néhány fotót.

Bár hivatalosan a Geirangerfjord a norvég fjordok igazi ékköve, más, kevésbé felkapott területek is legalább ennyi szépséget kínálnak. Mindjárt itt a Hjørundfjord, melyet sokan a világ egyik legszebb fjordjaként tartanak számon, mivel Nyugat-Norvégia legvadabb és legszebb hegyvidéki területén, a Sunnmøre Alpok hegycsúcsai között helyezkedik el. A fjord kb. 33 kilométer hosszú, legmélyebb pontja 441 méter, neve pedig valószínűleg – alakja miatt – a norvég „hjorr”, vagyis kard kifejezésből származik.

Persze nem csupán fjordokban, de tavakban is rendkívül gazdag ez a bámulatos ország. Itt található például egész Európa legmélyebb tava, a Hornindalsvatnet, mely becslések szerint 514 méter mély, és festői környezete miatt kedvelt nyaralóhelynek számít. Norvégiában egyébként valahogy minden nagyobb, mint másutt, még a völgyek is. Ha Orsta környékén járunk, érdemes felkeresni a Romedalen-völgyet a Sunnmøre Alpokban. A nyári hónapok folyamán hatalmas, 1500 méter magas hegyeivel, kanyargó patakjaival és a békésen legelésző állatokkal idilli, nyugodt hangulatot áraszt. Télen ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni errefelé, mert bár a táj mesebeli látványt nyújt, a fokozott lavinaveszély miatt veszélyes lehet.

A gleccserek közül az Olden városától 25 km-re található, tóba ömlő Briksdalsbreen az egyik leghíresebb és egyben legtöbbet fotózott gleccser Norvégiában. Érdemes megtekinteni még a kevésbé híres, de legalább olyan különleges Kjenndalsbreent is, mely szintén a kontinentális Európa legnagyobb gleccserének, a jól ismert Jostedalsbreennek az egyik ága. Az elmúlt években sajnos a Kjenndalsbreen egyre jobban visszahúzódott a völgyből, a Briksdalsbreennel együtt, mely 2006 óta a mérések szerint több mint 146 métert veszített hosszából.

Nem messze Alesundtól egy igazi paradicsomi kis szigetet találunk, mely a madarászok és a fotósok egyik nagy kedvence. Nem véletlenül, hiszen zöldellő lankái és a tengerből kiemelkedő 200 méter magas sziklafalai magával ragadó látvány nyújtanak. A Runde különlegessége, hogy több tucat madárfajnak ad otthont, köztük a jellegzetes fehér hasú, nagy piros csőrű, apró termetű lundának, mely április közepétől augusztusig fészkel a sziget keleti partjának sziklaüregeiben. Kíváncsi természetű, kissé komikus kinézetű madarak ezek, melyeket szinte lehetetlen összekeverni más fajokkal. A nyári hónapokban akár sziget körüli hajókirándulásokon is részt vehetünk, így lehetőségünk adódhat a különleges madarakat közelebbről is megfigyelni.

Norvégia egyik legszebb városa

Alesund mesébe illő kikötővárosa a Sunnmøre régió központja, melyet bő tíz éve a brit The Times napilap Norvégia legszebb városának választott. A várost kisebb szigetek veszik körül, melyekhez tenger alatti alagutakon lehet legkönnyebben eljutni. A körülbelül 40 ezer lakosú Alesund pasztellszínekben pompázó, szecessziós stílusú épületeiről híres, melyeket fjordok és a Sunnmore csúcsai kereteznek.

Régészeti leletek szerint ez a terület már 9000 évvel ezelőtt, vagyis már a viking korban is lakott volt. A várost több tragédia érte, a legnagyobb, az 1904-es tűzvészben 24 óra alatt porig égett, és több mint 10 ezer lakosa vált hajléktalanná. 1907-ig 600 házat építettek újjá Alesund központjában, az úgynevezett Art Nouveau stílus jegyében.

Ma a város főbb látványosságai közé tartozik az Art Nouveau építészeti stílust és a város történelmét bemutató Jugendstilsenteret, az Aksala-hegy, valamint az egész Skandináviában legnagyobb akvárium. Ha erre járunk, és lehetőségünk engedi, feltétlenül másszuk meg az Aksalát. A kilátó eléréséhez 418 lépcsőfokot kell megtennünk, ám az elénk táruló látvány minden fáradságot megér, hiszen beláthatjuk egész Alesundot, emellett nagyszerű kilátás nyílik a környező szigetekre, hegyekre, illetve fjordokra is.

Skandináv életérzés és mindennapok

Az ENSZ korábbi World Happiness Report című felmérései szerint Norvégia rendszerint végez dobogós helyen a legboldogabb országok listáján. A felmérésben figyelembe veszik a várható élettartamot, az egészséget, a szabadságot és a társadalmi támogatást is. Az optimizmus és nyitottság azonnal érezhető a norvég embereken. Nem stresszelik túl az életet, rendkívül közvetlenek, elfogadók, és a bizalom alapvető szempont náluk. A városhoz közeli, vidéki településeken gyakran még akkor is nyitva hagyják az ajtót, ha nincs otthon senki. Bizonyos helyeken léteznek becsületkasszás üzletek is, ahol a vásárlók maguk számolják ki a fizetendő összeget a bolt számológépén. A természetvédelem, illetve a környezet megóvása Norvégiában központi kérdésnek számít, az emberek ezen a téren jóval tudatosabbak, mint itthon.

Persze az élet is egészen más. Norvégia a világ egyik leggazdagabb országa, és ennek megfelelően a fizetések is magasak. Vannak olyan nyugdíjasok, akik a téli sötétség és hideg elől Spanyolországba „menekülnek”, és ott töltik az egész telet. Magától értetődően azonban a költségek is ehhez alkalmazkodnak, így a norvég nyaralás egy magyar turista számára igencsak megterhelő lehet anyagilag. Drága a szállás, drága az étkezés és az alkohol is.

A norvégok rengeteg kávét isznak, de szinte csak hosszú kávét, viszont azt akár este 10-kor is. Ha szeretnénk belekóstolni a norvég gasztronómiába, érdemes kipróbálni a rommegrotot, azaz a zabkása norvég változatát: ezt a tradicionális ételt általában ünnepeken – az Alkotmány napján és június 23-án, Szent Iván-éjen is – fogyasztják vajjal, sok cukorral és fahéjjal. A recept régiók szerint változik. Jellegzetes étel még például a svela, mely kísérteties hasonlóságot mutat az amerikai palacsintával, mégis más. A titkos összetevő a „Hjortetakksalt”, melytől a palacsinta egy kicsit gumiszerű lesz. A norvég gasztronómiában emellett természetesen nagy szerepet kap a barnaszósz (szinte mindenféle hús mellé tálalják), illetve a halfélék, főleg a lazac. Lazacot sok helyen lazacfarmokon tenyésztenek, ami azt jelenti, hogy ellenőrzött körülmények között, védett öblökben, hatalmas zárt tengeri ketrecekben szaporítják őket. Az állatok körülbelül 18 hónapot töltenek itt, közben víz alatti kamerákkal, érzékelőkkel montírozzák őket.

Természeti csodák, gazdag történelem, lenyűgöző városok és nagyon boldog emberek várják tehát azokat, akik számára egyszer megadatik a szerencse, hogy ellátogathatnak ebbe a nem mindennapi északi országba.