Boldog jövő skandináv módra

Egyesek szerint manapság már az a bizonyos amerikai álom sem a régi: a bérek alacsonyabbak, az emberek stresszesek, életüket kölcsönök és hitelek keserítik meg. A változást felismerve, a világ északra emelte a tekintetét, és a skandináv életfilozófiát kezdte isteníteni. Bár az Amerikai Egyesült Államokat mindig is a végtelen lehetőségek hazájaként emlegették, a hangzatos ígéreteket és elképzeléseket mégis mintha inkább a svédeknek sikerült volna megvalósítaniuk. De persze nem ők az egyetlenek. Elég, ha megnézzük Dániát, ahol a szélenergia egyre nagyobb teret hódít. Vagy ott van Norvégia, amely évek óta élen jár Legatum Institute jóléti indexének listáján. A skandináv országokat egyesítő fogalmak, egyszerre konkrétak (szauna), és megfoghatatlanok (szerénység, naturalista lelkület).

Skandinávia, úgy tetszik, szép lassan az életünk minden területére bekígyózik, legyen szó filmekről, irodalomról, gasztronómiáról, lakberendezésről vagy éppen öltözködésről. A Restaurant magazine listáján a koppenhágai Norma már számos alkalommal végzett az első helyen, elnyerve a világ legjobb étterme címet. Az Egy gyilkos ügy című dán sorozat hatalmas sikert aratott nemcsak Európában, de Amerikában is, ami persze nem meglepő, hiszen évek óta skandináv krimiken él a világ. Jó ideje pedig a skandináv stílus is rátalált az otthonainkra. De vajon hogyan látják a skandináv emberek az életet, és mi lehet a boldogságuk titka?  

Első a család!

A skandinávok híresen jók a munka-magánélet egyensúlyának megteremtésében és fenntartásában.  Svéd szülőnek lenni a legjobb, hiszen egyetlen ország sem olyan nagylelkű a családokkal az EU-ban, mint Svédország. A szülők 480 napot tölthetnek otthon gyermekükkel, ebből 60 napot az apának kell felhasználnia. Ha nem teszi, ezek a napok elvesznek. Az ország az EU-n belül élen jár a nők és az anyák foglalkoztatási arányát illetően, emellett itt a legalacsonyabb a gyermekszegénység mértéke. A svéd családpolitika célja, hogy támogassa a kétkeresős családmodellt, és azonos jogokat, illetve kötelezettségeket biztosítson férfiaknak és nőknek egyaránt. A kisgyermekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, és a szabadság, emellett az állam nagyvonalú juttatásokkal segíti a magas színvonalú gyermekgondozást. Izland szintén komoly erőfeszítéseket tesz a nők és férfiak közti egyenlőség megteremtéséért, sokan úgy tartják, ez a legemancipáltabb ország a Földön. Itt a legmagasabb például a nők politikai jelenléte. Az egyenlőség megteremtése és fenntartása kedvező hatást gyakorol a gazdaságra is.

Bár ahogyan mindenhol, az észak-európai területeken is jelen van a dolgozók életében a stressz, ám amennyire lehet, az egészséges életmód segítségével ennek mértékét próbálják minimálisra szorítani. A svéd mindennapokban központi szerepet kap az úgy nevezett „fika”, melyet magyarul leginkább kávészünetnek lehetne nevezni. A fika fontos társadalmi esemény, amikor a barátokkal, a kollégákkal, a családdal vagy egy randi alkalmával a svédek szünetet tartanak egy kávé mellett.

Közel a természethez

A természetvédelem, illetve a környezet megóvása Norvégiában központi kérdésnek számít, az emberek ezen a téren jóval tudatosabbak, mint itthon. Ahogyan több más északi országban, itt is érvényben van az Allemannsrett szabály, amely lehetővé teszi az áthaladást, sátorverést és túrázást bármely műveletlen földterületen. Az egyetlen előírás, amelyet szem előtt kell tartani: „Ne zavarj, és ne pusztíts!” A norvégok és a svédek szerint is fontos, hogy tekintettel legyünk a körülöttünk lévő természetre. A skandináv emberek nagy része nemzeti parkok, természetvédelmi területek közelében éli életét, sok időt tölt kirándulásokkal, túrázással. Valószínűleg ennek köszönhetik optimizmusukat is, hiszen tanulmányok bebizonyították, hogy a természet közelsége csökkenti a stresszt és a vérnyomást, emellett pedig javítja a mentális egészséget.

A skandináv országokban az emberek már kisgyerekkorukban megtanulják értékelni a természetet. Svédországban a kisebbek szombatonként erdei iskolába járnak, az idősebbek pedig táplálkozási és térképolvasási ismereteket tanulnak. Norvégia a nemzetközi környezetvédelmi politika vezetőjeként gondoskodott arról, hogy megvédje egyedülálló tengeri élővilágát is, a halászat, bálnavadászat, kőolajipar szabályozásának köszönhetően. Dánia energiaellátásának immáron csaknem 40 százalékát szélturbinákból nyeri. Az ország 2014-ben rekordot döntött azzal, hogy egy teljes napig csak szélerőművekből származó áramot használt.

A jónál nem kell jobb

Bár a skandináv országok gazdagnak mondhatók, az emberek mégis szerényen élnek. A skandináv jóléti modellnek köszönhetően az állam jóval nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában, ennek megfelelően azonban az adók is magasak. A jó élet a skandinávoknál élményeket jelent vagyon helyett. A svédeknek van erre egy szavuk is: „lagom”, amely annyit tesz: „épp elegendő”. Ez tökéletesen összefoglalja a svéd kulturális, demokratikus, és társadalmi ideálokat. Az, hogy jó ember valaki, és vannak közeli barátai, sokkal fontosabb, mint egy mutatós autó. Ahelyett, hogy a legújabb divatra, vagy éppen technológiára költenének, a svédek inkább a gyerekeikkel töltik az időt, vacsorázni mennek a barátaikkal, sportolnak a szabadban, vagy éppen kedvenc hobbijuknak hódolnak. A dánok ezt hívják úgy, hogy: „hygge”. Ezzel a szóval írják le az élet apró, de fontos örömeit, amelyeket a skandináv országok igencsak nagyra értékelnek. Ami fontos: észrevenni a szépet az életben, értékelni a kis dolgokat is. Élvezni a friss levegőt, a természetet, örülni minden egyes napsugárnak, és hálát adni azokért a pillanatokért, amelyeket a barátainkkal és a családunkkal tölthetünk. 

Skandináv diéta és egészség

A skandináv diéta jelszava: szezonális, helyi és organikus. Tanulmányok azt mutatják, hogy skandináv országok ételei nagyban hozzájárulnak az egészség fenntartásához. Az észak-európai nemzetek hagyományos fogásai nagy mennyiségben tartalmaznak halat, tápláló bogyós gyümölcsöket és teljes kiőrlésű kenyeret. A svéd Lund Egyetem kutatói azt találták, hogy a skandináv étrend követőinek alacsonyabb a káros koleszterinszintje, és kevesebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, valamint cukorbetegségben. Az importált élelmiszerek az északi országokban drágábbak, ezért a lakosok nagyobb hangsúlyt fektetnek a helyi, szezonális termékek fogyasztására. A tengeri halfajták zsírégető és izomépítő aminosavakat tartalmaznak, a bogyós termések rengeteg fiatalító összetevővel rendelkeznek, a teljes kiőrlésű péksütemények pedig jóllakottságérzetet biztosítanak, és tisztítják a bélrendszert. A menüben kisebb szerepet kapnak a húsok, és nagyobb szerepet a gyümölcsök, valamint a zöldségek.

Az otthon melege

Maga a „skandináv design” Dániából, Svédországból, Norvégiából, Finnországból és Izlandról indult hódító útjára. Eltérően más európai országoktól, melyek főképp a gazdagságot és a nemességet dicsőítették, az említett nemzetek inkább a hagyományaikhoz fordultak, és örökségüket, a kézművességet, valamint az egyes darabok funkcionalitását helyezték előtérbe. Az ötlet lényege az, hogy gyönyörű hétköznapi tárgyakkal örvendeztessenek meg mindenkit, ne csak a gazdagokat. A skandináv stílusban a legfontosabb a fény.

A nappalok rövidsége miatt az északon élő népeknek igen kevés jut ebből a „kiváltságból”, így otthonaikat úgy tervezik meg, hogy a lehető legtöbb természetes fény jusson be a lakásba, ezáltal vidámabbá és barátságosabbá tegyék az egyes helyiségeket. Nem véletlen, hiszen a hideg időjárás miatt az emberek rengeteg időt töltenek a négy fal között. A belső terek kialakításában a legfontosabb anyag a fa, amely melegséget hoz a lakásba. A minimalista design mellé gyakran használnak lágy, puha kiegészítőket, párnákat, plédeket, takarókat, esetleg szőnyeget. Egy hangulatos zug a lakás egyik sarkában, ahol nyugodtan pihenhetünk egy jó könyv társaságában, esetleg egy darab műszőrme a dolgozószoba székén… – ez is mind része a „hyggének”.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a jóléthez és a boldogsághoz az alacsony népsűrűség, a pénzügyi és adópolitika, a kedvező természeti adottságok, a földrajzi elhelyezkedés, a jóléti társadalom nyújtotta lehetőségek és még számtalan egyéb tényező is hozzájárul. A skandináv államokban kiemelkedő rend, béke és biztonság uralkodik, ezekben az országokban a legalacsonyabb a bűnözési ráta a világon. A skandináv emberek nagy bizalommal viseltetnek az igazságszolgáltatás és a rendőrség iránt, ami nagyon jó alapot ad a stabil társadalom kiépítéséhez.