A Francia Antillák

Mindkettő turistaparadicsom érintetlen természeti szépsége, buja, trópusi tájai olyan érzést váltanak ki az odaérkezőből, mintha megtalálta volna az elveszített édenkertet. Szellemisége kreol: francia életöröm – „joie de vivre” – afrikai szenvedéllyel. A pálmafás, homokos tengerpart olyan, mint a képeslapokon, a botanikus kertek színpompás trópusi virágai között színes madarak röpködnek, lehet búvárkodni, lovagolni, vitorlázni, túrázni a hegyekben, kirándulni a környező szigetekre.

 

Guadeloupe

 

Az őslakosok szeretetteljesen nevezték a szép vizek szigeteinek gyönyörű hazájukat. Mai nevét Kolumbusztól kapta, egy estremadurai kolostor tiszteletére. Körvonalai pillangót formáznak: bal szárnya vulkanikus, trópusi erdővel sűrűn borított hegység, jobb szárnya szivacskorallokkal beszórt táblás vidék, homokos tengerpartja igazi üdülőparadicsom. A két szárnyat híd köti össze. Nyugati felét (Basse-Terre) az 1467 méter magas, kénes gázokat pöfögő Soufrière vulkán uralja.

A FRANCIA ANTILLÁK

"Kolumbusz 1493-ban kötött ki Basse-Terre-en, de a spanyolok nem akarták meghódítani a szigetet, továbbálltak."

Magasról lezuhogó vízeséseivel, meleg vizű forrásaival, buja trópusi esőerdőivel szebb, vadabb, elragadóbb, mint a lapos keleti rész (Grande-Terre), de ott naphosszat heverhetünk, fürödhetünk, napozhatunk kedvünkre.

 

 

Kolumbusz a Basse-Terre-en kötött ki 1493-ban, de a spanyolok nem akarták meghódítani a szigetet, és továbbálltak. Utánuk jöttek 1635-ben a normann földművesek és misszionáriusok, hogy birtokba vegyék a szigetet, és kiirtsák a karibiakat. Cukornádültetvényeikre Afrikából hozattak rabszolgákat. A kettős főszigethez még több sziget tartozik: La Désirade, a kaktuszsziget, a vulkánikus Les Saintes és Marie-Galante, a száz szélmalom, valamint a cukornádültetvények szigete, ahol azt is megnézhetjük, hogyan készül a híres Labat rum.

 

Sodró ritmusok, véres kakasviadalok

Ma már csak a helyiek sokszínűsége árulkodik a gyarmati múltról. Minden árnyalat jelen van − a koromfeketétől a hófehérig. Afrikai, francia, indiai, kínai, indián vér folyik a lakosság ereiben, valójában egzotikus francia mind, lágyan beszélik a kreol nyelvet. Időnként újjáéled afrikai identitásuk, hellyel-közzel hisznek még a guimboiseurök hatalmában és varázserejében, akik a trópusi őserdők eldugott kis falvaiban kotyvasztják titokzatos italaikat. Őseiktől örökölték szenvedélyes természetüket is: a véres kakasviadalok kegyetlen élvezetét, fogadási szenvedélyüket, fékevesztett táncaikat, sodró ritmusukat, rajongásukat a gyönyörű nőkért és örömüket a túlságosan bő gyermekáldásban, valamint a jó ételek élvezetét. A szigetek őslakosságára, az arawakokra ma már csak kőbe vésett démon- és istenfigurák emlékeztetnek.

ŐSLAKOSOK

"A szigetek őslakosságára, az arawakokra ma már csak kőbe vésett démon- és istenfiguráik emlékeztetnek."

Trois-Rivières-ben látható a „vésett kövek parkja”, ahol megcsodálhatjuk a prekolumbián civilizációk kőbe vésett művészetét egy elbűvölően szép botanikus kertben.

 

A teljes cikk a La femme 2015. őszi számában olvasható.