Mára a Walt Disney név milliárdokat termel, a különböző mozifilmeknek és vidámparkoknak hála. Persze nem volt ez mindig így. Az egész tulajdonképpen egy egérrel kezdődött. Walter Elias Disney megalkotta Mickey egeret, melyet előterjesztett az MGM Stúdiónak is, ott azonban azt mondták, hogy az ötlet nem válhat be, mert a hatalmas egér biztosan megrémíti a nőket. Disney-t azonban semmi sem térítette el attól, hogy megvalósítsa elképzeléseit, 1923-ban bátyjával, Roy Oliver Disney-vel megalapította a Disney Brothers Cartoon Studiót, melyet ma The Walt Disney Companyként ismerünk, és a második legnagyobb médiatársaság az Amerikai Egyesült Államokban. Walt Disney-t 59-szer jelölték Oscar-díjra, ebből animációs filmjeinek köszönhetően 32-őt meg is nyert.
Az elmúlt 78 évben több mint 54 egész estés rajzfilmet köszönhettünk a híres filmgyárosnak, aki teljesen új köntösbe bújtatta a jól ismert klasszikus meséket. A népszerű cég azonban nem ragadt le a mesék világánál, musicaleket, jégrevüket, vidámparkokat hozott létre. Ezzel egy időben azonban a klasszikus Disney-mesék eredeti rajongótábora felnőtt, és átevezett más érdeklődési területre, helyüket pedig új generációs gyereksereg vette át. A filmstúdió úgy döntött, ideje, hogy rajzfilmjeik is modern irányt vegyenek, és miközben kiszolgálják a 21. századi gyerek igényeit, igazodjanak az egykori rajongótáboruk ízléséhez is. Így született többek között Tim Burton rendezésében az élőszereplős Alice csodaországban 2010-ben, James Franco főszereplésével az Óz, a hatalmas 2013-ban, a Csipkerózsika félreértett hősének filmje, a Demóna 2014-ben, és a klasszikus tündérmesét megelevenítő Hamupipőke 2015-ben.
Úgy tűnik, az élőszereplős filmekkel nem lőtt mellé a Disney, hiszen az említett produkciók több milliárd dollárt hoztak a konyhájára. A cég hamarosan újabb produkciókkal örvendezteti meg nemcsak a gyerekeket, de a gyereklelkű felnőtteket is!
Amikor Lewis Caroll, oxfordi matematikaprofesszor Alice Csodaországban című regénye, a viktoriánus angol társadalom tökéletes karikatúrája 1865-ben megjelent, nagy sikert aratott. A regény sikerén felbuzdulva az író 1872-ben elkészítette a folytatást is, Alice Tükörországban címmel. A szürreálos történet alapjaiban forgatta fel a gyermekirodalom világát, azóta pedig több tucat művészt ihletett meg. Többek között 1951-ben egy Disney-rajzfilm is készült belőle. Nem meglepő, hogy Tim Burtont, Hollywood igaz mesemondóját is alkotásra késztette. A 2010-es filmbe a rendező újabb csavart vitt: Burton egy 19 éves lányt képzelt el, aki gyermekkori kalandjait elfeledte, ám mesebeli barátainak segítségével felnőttként visszatér Caroll csodaországába.
Várható volt, hogy a folytatás sem marad el. 2016-ban Mia Wasikowska, Johnny Depp, Helena Bonham Carter és Anne Hathaway ismét Alice, az Őrült kalapos, a Vörös királynő, és a Fehér királynő bőrébe bújik az Alice Tükörországban című filmben. A történetben ezúttal két vadonatúj szereplő is feltűnik: Sacha Baron Cohen alakítja majd a főgonoszt, az Időt, és Rhys Ifans jeleníti meg az Őrült kalapos apját. A rendezői széket ezúttal James Bobin foglalta el, Burton pedig a produceri munkát vállalta. A film a hírek szerint jelentősen eltér majd az alaptörténettől. Az eredeti mese szerint Alice a kandalló fölötti tükrön keresztül lép be egy különös birodalomba, ahol megelevenedik a sakktábla. Veszélyes és kalandos úton jut el a lány odáig, hogy királynővé koronázzák. A film szinopszisából viszont mindössze annyi derül ki, hogy a főszereplő elindul megmenteni az Őrült kalapost, és harcba száll a testet öltött Idővel.
A Disney 1991-es Oscar-díjas rajzfilmje Bill Condon rendezésében születik ujjá 2017-ben. A főszereplőt, Belle-t a Harry Potter-filmek ismert színésznője, Emma Watson alakítja majd, a szörnyet pedig a brit Downton Abbey sorozat egyik színésze Dan Stevens kelti életre.
A hírek szerint a film, amennyire csak lehet, szeretne hű maradni a rajzfilmhez, olyannyira, hogy a produkcióban valószínűleg a mese leghíresebb dalai is elhangzanak majd valamilyen formában.
A Disney rajzfilmjéhez egyébként eredetileg egy európai népmese adta az ötletet, melyet először Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve írt le és jelentett meg 1740-ben. Azóta a történetnek számtalan verziója született, többek között Benedek Eleket és a Grimm testvéreket is megihlette. Nem kell messzire mennünk. Már tavaly is készült belőle egy francia élőszereplős változat, mely azonban nem nyerte el különösképpen a nézőközönség tetszését. A készítők némileg átalakítva, nagyrészt a Disney-változatot próbálták lemásolni Vincent Cassel és Léa Seydoux közreműködésével.
Hihetetlenül látványosnak ígérkezik az 1967-es Disney-klasszikus élőszereplős változata. A 2016-ban mozikba kerülő film az első előzetes alapján kevésbé ragaszkodik a rajzfilmes gyökerekhez, és egy jóval sötétebb világot jelenít meg, azaz inkább a felnőtt közönséget célozta meg. A főszereplők között csupa A kategóriás színészt láthatunk viszont. Kának, az óriáskígyónak Scarlett Johansson, Balunak Bill Murray, Bagirának pedig Ben Kingsley kölcsönzi a hangját. A dzsungel könyve eredeti története Rudyard Kiplingnek köszönhető. A novellák nagy része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szólnak, akit a farkasok neveltek fel. Kipling jól ismerte Indiát, lévén hogy ott született, így nem csoda, hogy érzékletes leírásai a dzsungelről teljesen magával ragadták a fiatalabb és az idősebb olvasókat is.
Az eredeti Pinokkió-történet rengeteg változáson ment át, mire a Disney által a gyermekek számára is fogyaszthatóvá vált. Ez a történet ugyanis (a legtöbb „tündérmeséhez” hasonlóan”) jóval horrorisztikusabb, mint a rajzfilmben, és legkevésbé sem gyerekeknek íródott. A Pinokkió kalandjainak középpontjában egy életre kelt fabábú áll, aki a legkevésbé sem ártatlan gyermeki csínytevéseiről híres. Az eredeti történetben a fabábú nemcsak Tihamert, a tücsköt öli meg egy kalapáccsal, de eléri azt is, hogy készítőjét, az apját bebörtönözzék.
A Carlo Collodi 1883-as regénye alapján 1940-ben készült Disney-mese két Oscar-díjat is nyert. Állítólag a Disney régóta szerette volna elkészíteni a folytatását, végül azonban mégis az élőszereplős feldolgozás mellett döntött.
Paul Thomas Anderson nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója is a filmnek. Eredetileg Tim Burtont szemelték ki erre a posztra, ám időközben a rendező a Dumbo remake-jére szerződött le. A hírek szerint a filmben Dzsepettót Robert Downey Jr. alakítja majd, aki a forgatókönyv elkészítésében is segít Andersonnak. Ezzel egy időben egyébként egy másik Pinokkió-adaptáció is születőben van. Guillermo del Toro stop motion technikával kelti életre a történetet.