Nők a tudományban? Van ilyen!

Néhány nagyszerű példa azonban rácáfol a sztereotípiákra: megmutatjuk, hogy a csillagászat, az elektronika és a növénybiológia területén hogyan alkotnak női kutatóink egyedülállót.

A híres író, Lord Byron 1815-ben született lányának, Ada Lovelace-nek köszönhetjük a számítógépekkel kapcsolatos több fogalmunkat, egyesek szerint pedig egyesen ő volt az, aki az első számítógépes programot megalkotta. Hogy valóban benne tisztelhetjük-e a mai digitális kor szülőanyját, vagy csupán meglátásaival segítette kutatótársa, Charles Babbage munkáját, talán soha nem tudjuk meg, azt azonban nehéz nem észrevenni, hogy szellemi örökösei 150 év alatt sem dolgozták le a hátrányukat. Napjainkban az alapfokú diplomások körében ugyanis tízből hat nő, miközben a számítógépes és a fizikai tárgyú diplomák csupán ötöde kerül női kézbe. Holott egyáltalán nincs belénk kódolva, mennyire kell értenünk a matematikához, a fizikához vagy akár a biológiához. Az önbeteljesítő sztereotípiák viszont annál veszélyesebbek, sok fiatal nő becsüli alá magát az állandó kritikák miatt, és nem képes az azonos teljesítményre. Kísérletekben ha a tesztalanyoknak azt mondták, hogy a férfiak eredményei jobbak, akkor a nők rosszabbul teljesítettek, ha viszont ugyanezt nem mondták ki, a férfiak és a nők egyenlő eredménnyel oldották meg a természettudományos feladatokat.

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy azért egyre több nő lép tudományos pályára, s hogy kiváló szakembereket találhatunk közöttük. Arra még várnunk kell ugyan, hogy a női kutatók ne csak a kutatóközpontok plakátjain tűnjenek fel nagyobb arányban, hanem az üvegcséket is többen vizsgálgassák a különböző intézetekben, a pozitív folyamat mégis elindult.

„Az, hogy nő vagyok, egész karrieremre rányomta a bélyegét. Néha nehezítette, néha könnyítette. Időnként nehéz volt a férfiakétól többnyire eltérő véleményemet érvényre juttatni, elsősorban a Magyarországon jellemző férfidominancia miatt. Külföldön viszont gyakran kifejezett előnyét éreztem, hiszen az uniós kutatási pályázatokat bíráló bizottságokban a tagok 40 százalékának nőnek kell lennie, és mivel kutatási területemen lényegesen kevesebb a nő, mint a férfi, a férfi kollégáimnál sokkal gyakrabban hívnak meg ilyen bizottságokba, ahol egyébként nagyon sokat lehet tanulni” – meséli Rencz Márta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki a Villamosmérnöki és Informatikai Kar 1949-es megalapítása óta a kar egyetlen női tanszékvezetője volt, 2015 novemberében pedig az Egyesült Államokban vehetett át magas presztízsű elismerést.

„Mindenki tudja, hogy például az okostelefonok használat közben jelentős hőt fejlesztenek, amitől a bennük lévő áramkörök viselkedése megváltozik. A Műegyetem egy spin off vállalkozásában, amelynek egészen addig vezetője voltam, amíg egy amerikai cég fel nem vásárolta, kidolgoztunk egy eljárást az elektronikai eszközök és elektronikai rendszerek termikus viselkedésének minősítésére, amely mára nemzetközi ipari szabvánnyá vált, és világszerte minden elektronikai vállalatnál alkalmazzák. Az eljáráshoz egy mérőberendezés és egy kiértékelő szoftver tartozik, amelyet ma is Magyarországon gyártanak, és innen szállítjuk a világ minden tájára, a legfejlettebb elektronikai cégekhez. Az amerikai kitüntetés elsősorban az e mögötti kutatómunkát díjazta, de az indoklásban szerepeltek egyéb, az elektronikai rendszerek termikus viselkedésével kapcsolatos kutatási eredményeim is” – büszkélkedett a kutatónő.

Rencz Márta eredményei ellenére is tisztában van a nők előtt álló nehézségekkel. Mivel ők karrierjük első 10–15 évében szükségszerűen elsősorban a családra és a gyermeknevelésre koncentrálnak, nagy eséllyel indulnak hátránnyal a kutatói pályán. „Ez a hátrány azonban legyűrhető, különösen akkor, ha a családi háttér és a munkahelyi környezet segít ebben. Arra a kérdésre viszont, hogy a villamosmérnökök között miért nincs több nő, nincs ésszerű magyarázat. Ma ugyanis a villamosmérnöki munkák hetven százaléka modern irodában, kényelmes karosszékben, korszerű számítógépeken végzett tervezői munka, amelyhez jó logika, odafigyelés, képzelőerő és széles áttekintőképesség szükséges, amivel a legtöbb nő rendelkezik” – emeli ki. Reméli, hogy egyre több jó fizikai és matematikai képességekkel rendelkező lány dönt úgy, hogy a villamosmérnöki hivatást választja, már csak az anyagi megfontolások miatt is, hiszen Magyarországon a villamosmérnöki, illetve az informatikusi kezdő fizetések az elérhető legmagasabbak közé tartoznak.

Bár a tudomány világában és az intézményvezetők körében a férfiak még mindig túlreprezentáltak, az utóbbi években a mérleg női nyelve elemelkedett a földtől. Egy tavalyi európai uniós jelentés szerint Magyarországon négy év alatt csaknem megduplázódott a vezető pozícióban lévő nők aránya, azaz a 2010-es 9-ről 2014-ben 17 százalékra emelkedett. Pozitívum továbbá, hogy itthon az uniós átlagnál gyorsabban nő az esélyegyenlőségi tervet alkalmazó kutatóintézmények száma, a nők aránya pedig a férfiakét meghaladóan emelkedik a PhD-fokozatot szerző kutatók körében is.

„Meggyőződésem, hogy paradigmaváltást élünk meg a női szerep megítélésében, bár női mivoltomnak sosem éreztem hátrányát, és az előnyét sem próbáltam kihasználni – mondja Jäger Katalin, aki a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Intézetében a klímaváltozásnak a gabonafélék ivaros folyamataira gyakorolt hatását kutatja, eredményeinek köszönhetően pedig a környezeti stresszekkel szemben ellenálló, nagy termésbiztonságú fajták állíthatók elő. – A virágzás és a szemfejlődés időszakában egyre nagyobb gyakoriságú hőségnapok aszállyal társulva akár kétharmadával is csökkenthetik a termés mennyiségét. A stresszel szemben érzékeny és ellenálló búzafajtákat összehasonlítva munkatársaimmal olyan tulajdonságokat tártunk fel, amelyek szerepet játszanak a növények visszafordíthatatlan károsodásának elkerülésében” – árul el részleteket kutatásáról.

„A modern csillagásztársadalom elég demokratikus, soha nem éreztem hátrányban magam. A tudományos életben a publikáció tartalma számít, nem a szerzők neme – mondja el véleményét Kun Emma, aki igazán különleges pályát választott magának. A Szegedi Tudományegyetemen csillagászként dolgozik, nemrégiben pedig felfedezett egy kettős fekete lyukat. – Fejlődése során az univerzum anyaga galaxisokba rendeződött. Ütközésük során a galaxisok közepén található nagy tömegű fekete lyukak is kölcsönhatásba lépnek, így kettős fekete lyukak jöhetnek létre. Magyar és külföldi kollégákkal megerősítettük egy ilyen kettős feketelyuk-rendszer jelenlétét” – meséli eredményeit. A csillagászati kutatások azonban nem csupán önmagukban érdekesek, hanem az ipari fejlődést is ösztönzik, folyamatos megújulásra késztetik az égbolt vizsgálatát végző műszereket, jelen esetben a rádióteleszkóp-rendszereket. Persze a hasonló innovációk sokszor évek, esetleg évtizedek alatt jelennek meg mindennapjainkban, a GPS helymeghatározó rendszer például égi mechanikai és relativitáselméleti kutatások eredménye. A technikai fejlődéshez hasonlóan a női kutatók számának javuló tendenciája is később hoz majd igazi változást, s így ismerhet meg a közélet is minél több kutatónőt, hiszen az alapkutatásban több évtizede leírt eredményeket ismernek el, idő kell ugyanis ahhoz, hogy beérjen az adott elmélet – véli a csillagász.