Szerte a világban hódít a DIY, vagyis a „csináld magad” mozgalom. A külvilág – beleértve a világhálót is – DIY-lázban ég: DIY témájú könyvek, blogbejegyzések és közösségi események, amerre csak a szem ellát. A DIY életünk szinte minden szegmensében megveti a lábát. Az egyre terjedő internetes tutorialoknak (a "hogyan csináld" témájú magyarázó videóknak) köszönhetően szinte bármit elkészíthetünk magunknak, saját kezűleg.
Egy új kárpitért kiáltó fotel, egy antikolásra váró kisasztal, egy szoknyából blúzzá avanzsált ruhadarab, vagy éppen egy kreatív játék szemünk fényének, semmi sem foghat ki rajtunk. A DIY egyik szegmense a 21. század zöld/öko divatjának, hiszen manapság egész életünket áthatja a fenntarthatóság. A zöld életérzés jegyében érdemes néhány vizslató pillantást vetni fürdőszobapolcunkra is, hiszen a konvencionális szépségápolási szerek nem mindig felelnek meg a fenntarthatóság követelményeinek (lásd az állatkísérleteket, a pazarló csomagolást, vagy éppen az összetevőlistát, amely maga a lidércnyomás). Egy DIY-arckrémről azonban pontosan tudjuk, mit kenünk magunkra, nem terheljük a szervezetünket felesleges vegyszerekkel, sokszor olcsóbban is megússzuk, mint ha boltit vásárolnánk, és amennyiben kellő szépérzékkel és kreativitással vagyunk megáldva, művünk fürdőszobánk ékes díszévé válhat.
A természet kincsestára rendkívül gazdag, szinte nincs olyan probléma, amelyet általa ne lehetne orvosolni. Persze az olyan bonyolultabb kozmetikumok esetében, mint a sampon, a tusfürdő vagy az arclemosó, érdemes szakember segítségét kérni, de arckrémet, testápolót, bőrradírt, ajakápolót, illetve arc- és hajpakolást magunk is könnyűszerrel előállíthatunk. A növényi olajok adják a tápláló alapot, az illóolajok pedig a „fűszerezést”. Utóbbiak mellett alkalmazhatunk még virágvizeket, agyagporokat, vagy – radírozás céljából – akár kávét, cukrot, sót, illetve szőlőmag- vagy mandulaőrleményt.
Akárcsak befőzéskor, kozmetikum készítésekor is érdemes kifőzéssel fertőtleníteni eszközeinket és tégelyeinket, üvegcséinket. Nem szabad megfeledkeznünk a tartósításról sem, amelyre a talán legalkalmasabb megoldás az E-vitamin, ezt cseppek formájában is megvásárolhatjuk. Fontos, hogy jó minőségű, tiszta alapanyagokat használjunk, ne hagyjuk magunkat megvezetni az olcsóbb, de hosszú távon több kárt okozó hamisítványoktól. DIY-kencéinket a bolti kozmetikumokkal ellentétben nem 80% vízből állítjuk össze, így sokkal töményebbek lesznek, a megszokott mennyiség töredéke is elég lesz belőlük.
Jelen írásnak – megfelelő terjedelem hiányában – nem célja a konkrét receptek megosztása, hiszen mindannyiunknak egyedi igényeink vannak, mindenkinek más-más recept válik be. A kísérletezéshez azonban nem árt tisztában lennünk a főbb hatóanyagok sajátosságaival.
A csodás sheavaj minden kozmetikumok alfája és ómegája, hiszen univerzális hatással rendelkezik. Rendkívül jól ápol, hidratál, nem mitesszerképző, és sebgyógyító hatása is ismert. Egyes vélemények szerint önmagában is alkalmas arckrémnek, de ez az állítás vitatható. Az arcbőr igényei igen komplexek, és bár a sheavaj valóban nagyon hatékony, érdemes más olajokkal, vajakkal vegyíteni (önmagában kiválóan alkalmas a kéz, illetve a sarok száraz bőrének ápolására).
A sheavaj mellett igazi dobogós a kókuszolaj, melynek nemcsak illata, de áldásos hatása is említésre méltó. Finomítatlan kókuszolaj segítségével mesés hajpakolást, illetve testápoló balzsamot készíthetünk, az arcra kenésével azonban érdemes vigyázni, ugyanis mitesszerképző hatása lehet.
A növényi olajok körében a fenti két dobogóson túl is pazar a választék: a mandulaolaj és a marcipánillatú sárgabarackmag-olaj igazi kincs a bőr számára, akárcsak a szilvamagolaj, ezekkel már csak a varázslat kedvéért is érdemes gazdagítanunk kencéinket. Utóbbi külön előnye, hogy igen hamar beszívódik a bőrbe.
Ha már megvan a növényi olajokból készült alapunk, tovább fokozhatjuk a mágiát néhány – adagonként nagyjából 10-15 csepp – illóolajjal. Illóolajokkal kapcsolatban érdemes okleveles aromaterapeuta segítségét kérni, de az olyan elixírekkel, mint a levendula-, geránium-, rózsa-, bergamott-, csodás hidratáló krém készíthető, a citromnak bőrhámlasztó hatása van, így radírozó készítményekbe kiváló, míg a rozmaring, vagy a zsálya a zsíros fejbőr legádázabb ellensége, így némi kókusz- vagy szezámolajjal vegyítve igazi gyógyír. Az agyagporok (zöld, rózsaszín…) jó alapjai lehetnek arcpakolásoknak, tisztító és pórusösszehúzó hatásuk bármelyik konvencionális kencével felveszi a versenyt. És végül ne feledkezzünk meg a virágvizekről, amelyeket – amellett, hogy további csillogást csempésznek szépítőszereinkbe – belsőleg is alkalmazhatunk. Ha van rá lehetőségünk, egy ráérős délutánon izzadjuk ki méreganyagainkat (és mérgünket) a szaunában, majd tetőtől talpig kenjük be magunkat frissen készült csodaszereinkkel, végül pedig egy rózsavizes limonádéval, esetleg teával zárjuk le a szeánszot. Külső és belső ráncaink is garantáltan kisimulnak.