A siker kulcsa 35 év felett

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis főként saját magunk felelünk azért, hogy milyen lesz majd az életminőségünk a nyugdíjas évek alatt. Rohanó életmódunk következtében már 35 év felett is jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyek romló agyi vérkeringésre utalhatnak. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus szerint ahhoz azonban, hogy az idegsejtek, központi idegrendszerünk, „agyunk” a mindennapi kihívásoknak eleget tudjon tenni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezek közül az egyik legfontosabb a megfelelő agyi vérellátás. Az agyi vérellátás elégtelensége következtében kialakult kognitív károsodás hátterében többféle tényező állhat. Mai életmódunk mellett (sok stressz, rendszertelen életmód, mozgáshiány, egyre több az elhízott, cukorbeteg, hipertóniás) mindent megteszünk azért, hogy a folyamatot elősegítsük. A kor előrehaladtával nő a demencia,  illetve a mentálisműködés-zavar kialakulásának esélye is. Egyre nagyobb lesz a valószínűsége, hogy megjelennek az olyan rizikófaktornak számító betegségek, mint a magas vérnyomás, a magas vérzsírok vagy a cukorbetegség.

Az agyi vérellátás elégtelensége következtében kialakult kognitív károsodásnak, illetve mentális kimerültségnek komoly következményei lehetnek. Többek között teljesítményromláshoz, emlékezőképesség-csökkenéshez, feledékenységhez, koncentrációzavarhoz, ingerlékenységhez, illetve tanulási zavarhoz is vezethet, ezért az orvos szakértő szerint fontos, hogy minél hamarabb felismerjük a tüneteket. „Az említett okok miatt, bár a demenciákat az időskor betegségének tartjuk, a hozzájuk vezető patológiás folyamatok már korábbi életkorban is megjelenhetnek” – mondta a neurológus.

Mozgással a mentális frissességért

A mentális egészség megőrzésének egyik alappillére a táplálkozás, illetve a testmozgás. Az edzőtermi látogatások, a különböző sportok természetesen nem csupán a testünknek tesznek jót, de mentálisan is erősítenek. Az elmúlt néhány évtized kutatásai bebizonyították, hogy a sport függetlenül kortól vagy akár edzéstípustól, jelentős szerepet játszik az agyi működés támogatásában. A Georgiai Egyetem egy tanulmánya szerint például naponta mindössze húsz perc aerobic elég lehet ahhoz, hogy jelentősen javuljanak a mentális funkcióink.

A sport fogyaszt, javítja az állóképességet, illetve serkenti a vérkeringést is, ennek köszönhetően az agy sokkal gyorsabban jut friss oxigénhez. Tökéletes eszköz, ha mentális kikap­csolódásra vágyunk, vagy szeretnénk megszabadulni egy időre a munka, netán a tanulás okozta stressztől, a fizikai aktivitást igényelő tevékenységek ugyanis boldogságért és jó közérzetért felelős hormonokat, szerotonint illetve endorfint szabadítanak fel a szervezetben. Mindez nem csupán a stressz­oldáshoz jelenthet hatékony fegyvert, de segítségével akár a depresszió kialakulását is megelőzhetjük. Svéd kutatók arra jöttek rá, hogy a futás antidepresszáns hatása összefügg az ilyenkor a hippocampusban bekövetkező sejtnövekedéssel. Hasonló eredményre jutottak a Columbia Egyetem kutatói is. Kísérleteik során bebizonyították, hogy a rendszeres aerobic növeli a memóriáért és tanulásért felelős agyterület méretét. Dr. Vida Zsuzsanna szerint a testi fittség, edzettség megtartása döntő fontosságú. Nagyszerű ehhez a szabad levegőn végezhető, nem nagy erőkifejtést, de kitartást igénylő sport, illetve az olyan meditatív jellegű, de testet is karbantartó mozgásformák, mint például a jóga.

Az agy táplálékai

A magas kalóriatartalmú ételek túlzott fogyasztása és ezzel együtt az elhízás a modern társadalom egyik legfőbb problémája. Pedig annak megértése, hogy mit miért eszünk, elengedhetetlen a hosszú és egészséges élethez. A jelenlegi kutatások szerint a többszörösen telítetlen Ómega–3-zsír­sa­vak­ban, illetve luteinben gazdag táplálékok, valamint az antioxidáns hatású E- és C-vitamin-tartalmú étrend megóvhatja az agysejteket, és elősegítheti a mentális egészséget. Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy visszaszorítsuk a telített zsírok és a koleszterindús ételek fogyasztását, és nagyobb hang­súlyt fektessünk a könnyű, vegyes, zsírszegény diétára.

Az agyserkentő ételek listája rendkívül hosszú. A leghatékonyabbak között tartják számon például a teljes kiőrlésű gabonaféléket, melyek energiát adnak, és növelik a koncentrációs képességeinket. Az olajos halak szintén dobogós helyre kerültek, hiszen köztudott, hogy ezek a test számára nélkülözhetetlen esszenciális zsírsavakkal látják el testünket. De említhetnénk akár a sokak által szuperételnek nevezett fekete áfonyát, a paradicsomot, a tökmagot, a brokkolit, a zöld leveles zöldségeket, valamint a különböző dióféléket is. A Tufts Egyetem kutatói szerint a fekete áfonya fogyasztása késleltetheti a rövid távú memóriaveszetést, a paradicsom pedig a benne lévő likopinnek hála felveszi a harcot a demencia kialakulásában is szerepet játszó szabad gyökök ellen.

Dr. Vida Zsuzsanna neurológus a táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett a Ginkgo bilobát, a páfrányfenyőt emelte ki. Levelének kivonata javítja a kognitív funkciókat, valamint az idegsejtek anyagcseréjét, gátolja a vérrögképződést, javítja a szövetek oxigénfelhasználását, megvédi őket a gyulladások és a szabad gyökök okozta károsodásoktól, és hozzájárul a sejtek ellátásához oxigénnel, illetve tápanyagokkal, az érhálózatra gyakorolt hatása miatt pedig a memóriát is javítja. „Nyugat-Európában hatalmas kultúrája van már a ginkgo bilobának: tizennyolcszor annyit fogyasztanak Németországban, mint Magyarországon, alig nyolcszor nagyobb lakosság mellett. A hatóanyagból érdemes a minőséget választani, és tisztított, beállított ginkgo biloba-kivonatot keresni. A klinikai vizsgálatok alapján a javasolt napi mennyiség 120–240 mg, ezt a mennyiséget 2-3 részletben javallott bejuttatni a szervezetbe.

Mindennapos örömök

A mentális egészség megőrzésében természetesen az olyan egy­szerű mindennapos tevékenységek is fontos szerepet játszanak, mint például az alvás. A Duke Egyetem kutatói szerint a felhalmozódott alváshiánynak valós és komoly következményei lehetnek az agyra nézve! A napi 7-8 óránál kevesebb alvás összefügghet a kognitív hanyatlással, illetve a memóriaveszteséggel. Agyunk ugyanis alvás közben sem pihen, sőt! A Science nevű tudomá­nyos folyóiratban megjelent tanulmány szerint alvás közben az agy eltakarítja a nap közben felgyülemlett, neurológiai betegségek (például az Alzheimer-kór) kialakulásában is szerepet játszó toxinokat, illetve fehérjéket. A folyamat hátterében a nyirokrends­zer áll, melyben a folyadékáramlás alvás közben felgyorsul, ennek köszönhetően pedig az agyterületek jelentős mennyiségű méreganyagtól szabadulnak meg.

Az említett hétköznapi tényezők mellett sokat tehetünk mentális, illetve agyi egészségünkért kognitív tréninggel, a dohányzás elhagyásával, stresszoldással, valamint az olyan ismert és fennálló betegségek kezelésével, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a magas vérzsírszint.