Kis túlzással manapság minden második emberből előbb vagy utóbb coach lesz. A coaching mint szakma annyira elterjedt, hogy a felszínen maradáshoz már nem elég az általános ismeret, specializálódni kell. Lehetünk business coachok, wellness coachok, vagy akár párkapcsolati coachok, a lehetőségeknek csupán a fantázia szabhat határt. Persze ezen a ponton érdemes megemlíteni azt is, hogy a legtöbb ember, aki akár minimális szinten is foglalkozik bármiféle tanácsadással, már hajlamos magát coachként definiálni.
Van azonban egy szakma, amelyet bizonyos körökben szintén a coaching jelzővel illetünk, pedig lényege eltér a hagyományos értelemben vett coachingolástól. Az art coaching kapcsán érdemes megkülönböztetni két üzleti ágat, hiszen a fogalmat a közvélekedés két különböző jelenségre is használja. Az art coaching egyik jelentése szerint egyfajta terápia. Egy art coaching foglalkozás során a tréner a vizualitás és a kreativitás segítségével önismereti útra hívja a hozzá forduló ügyfelet, segítve őt abban, hogy feloldja saját belső blokkjait, és rátérjen a helyes útra. Jelen írás azonban inkább az art coaching másik jelentését, a művészeti menedzsmentet vizsgálja.
„Kultúrára közpénzt csak végiggondolt formában volna szabad áldozni, egy szakmai bíráló testület jelenlétével. Ennek ellentmondanak a franciák, ahol a kormányok rengeteg pénzt fordítanak a kultúrára, de ott minőségre költenek – gondoljunk csak a Mezzóra, vagy a Francia Intézet munkájára” – állítja Vándor Ágnes PR-szakember, a Werk Akadémia oktatási vezetője. Vándor Ágnes szerint Magyarországon igenis létrejönnek igazán minőségi produkciók (utalva ezzel komolyzenei koncertekre, alternatív színházi előadásokra), csak éppen kicsi a piac, a kultúra nem mindig képes arra, hogy eltartsa önmagát.
Érdekes ellentmondás, hogy a viszontagságos körülmények ellenére a művészeti menedzsment mint szakma feltörekvő ágban van, egyre nagyobb az igény a jó szakemberekre. Az art coaching jelenség egyébként igen sokrétű, hiszen a kultúrának számtalan szegmensét fedheti le. Legyen szó egy színházi producerről, egy galériatulajdonosról, egy zenekari menedzserről, esetleg egy kulturális fesztivál szervezőjéről, a közös nevező ugyanaz. Egy művészeti produktum létrehozásakor a menedzser tartja kézben a szponzorációt, illetve a finanszírozást, a szervezési feladatokat és persze a népszerűsítést. Jó esetben ő irányítja a szálakat, ő felel a gyakorlati, a művész számára terhes teendőkért. Egy jó kulturális menedzser irányítása alatt a művész abban a privilégiumban részesülhet, hogy nem kell számlákkal és időpontszervezéssel bajlódnia, így minden energiáját a produktum létrehozására összpontosíthatja, ami minden bizonnyal a minőségre is pozitív hatással van.
A design és a kortárs művészet fontosságának előretörésével a szakma felismerte a piacképes képzés fontosságát. Művészeti menedzsmentet számtalan helyen tanulhatunk, mind az államilag finanszírozott oktatás keretében, mind magánintézményben. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kétéves képzésben már akár mesterfokú diplomát is szerezhetünk. Egyébként nem ez a jellemző, művészeti menedzsmentet többnyire posztgraduális, illetve egyéb kiegészítő képzések keretében hallgathatunk. A Budapesti Metropolitan Egyetem szintén négy féléves mesterképzés során ad lehetőséget arra, hogy a design- és művészetmenedzsment csínját-bínját elsajátítsuk. A már korábban említett Werk Akadémián is jelentkezhetünk művészeti menedzserképzésre.
Vándor Ágnes szerint az utóbbi években végzett szakemberek a legtöbb esetben megtalálják helyüket a pályán, ami bizonyítja a képzés létjogosultságát. A legtöbb képzésben egyébként a vezérelv ugyanaz: kevesebb elmélet, több gyakorlat. Művészeti menedzsment tanulmányaink során önismereti tréningeken vehetünk részt, megtanulhatjuk a márkafejlesztés fortélyait, de jogi (például szerzői jogi) ismeretekre is szert tehetünk. A vizsgákon többnyire nem elméleti tudást kérnek számon, inkább gyakorlati, szituációs jellegű feladatokat kell a delikvenseknek megoldaniuk, ezzel valóban életszagú tudást szereznek. Több helyen lehetőség nyílik szakosodásra is, így egy színházi menedzser, esetleg egy galériatulajdonos munkájának behatóbb megismerésére.