Legendás szerelmek az irodalomtörténetből

A szerelem, illetve az azzal járó lángolás, vagy éppen a földöntúli szenvedés az egyik legkelendőbb inspirációforrás egy alkotó ember számára. Persze a hazaszeretet, a természet, vagy éppen a világ történései mind gyakran érintett témák, a szerelem az életnek mégis az a szegmense, amely a legjobban foglalkoztat alkotót és befogadót egyaránt. A felfokozott érzelmek különösen az irodalom számára szolgáltatnak remek témát, hiszen alig létezik vers, novella, regény, amelyben ne volna jelen valamilyen formában egy szerelmi szál. Nem véletlen, hogy annyi szerelmi témájú költemény, szerzemény maradt fenn az utókor számára, hiszen számtalan író és költő legendás szerelmi kapcsolatáról szerzett tudomást a nagyközönség. Ezek lehettek boldog, vagy éppen ellenkezőleg, szomorú végkimenetelűek, de mindenképpen jó táptalajt jelentettek egy reményteljes életmű számára. Lássunk ezek közül néhányat.

Ady Endre és Léda

Ki ne hallott volna már a magyar irodalom talán leghevesebb és legviharosabb szerelmi kapcsolatáról? Noha Ady Endre és Brüll Adél kapcsolata társadalmilag elítélendő viszonynak indult – lévén hogy a költőnél nyolc évvel idősebb, zsidó származású nő férjezett volt –, mégis a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb szerelmi történetévé nőtte magát. A költő híres volt kicsapongó, hedonista, önpusztító életviteléről, és persze az irodalomban később Lédaként ismert Brüll Adél sem az egyetlen nő volt az életében, mégis, ő volt talán a legmarkánsabb.

Ady és Léda Nagyváradon találkozott, és közel tíz évig tartó kapcsolatuk során sok időt töltöttek együtt külföldön, talán többet, mint Magyarországon összesen. Bejárták együtt Párizst, a francia Riviérát, Olaszországot, Svájcot, szerelmük hihetetlenül intenzív és egyben rapszodikus volt. A költővel folytatott viszonya ellenére Léda nem lépett ki Diósy Ödönnel kötött házasságából, noha rossznyelvek szerint Diósy a saját neméhez (is) vonzódott. 1907-ben Lédának halott kislánya született, akit a férj nevén anyakönyveztek ugyan, sokak szerint azonban a gyermek valójában Adyé volt. A két szerelmes egyszerre tudta imádni és gyűlölni egymást, kapcsolatuk azonban 1912-re végleg megromlott. A költő az Elbocsátó szép üzenetben zárta le kapcsolatát Lédával, amely ugyanúgy bekerült a magyar irodalom legjei közé, akár a többi Léda-vers.

Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona Mária

Mikszáth Kálmán és felesége, Mauks Ilona Mária szerelme nem volt megpróbáltatásoktól mentes, ámde igazi happy enddel zárult. Mikszáth Balassagyarmaton ismerte meg jövőbeni feleségét, akit 1873-ban vett feleségül. A fiatal pár a fővárosban telepedett le, a boldog mézesheteknek azonban hamar véget vetettek az anyagi gondok.

Egyes feltételezések szerint az írói áttörésre váró ifjú Mikszáth nem kívánt hivatalt vállalni, feleségével szó szerint nyomorogtak, ráadásul nem sokkal később néhány hónapos gyermeküket is elvesztették. Ilona ezután megbetegedett, így hazaköltözött a szüleihez, hogy valamivel jobb körülmények között gyógyulhasson. Mikszáth úgy érezte, életkörülményei nem teszik méltóvá arra, hogy házasságát fenntartsa, felesége jobbat érdemelne. Így a még mindig szerelmes asszonynak azt hazudta, valaki mást szeret, hogy Ilona hajlandó legyen elválni tőle; 1878-ban valóban el is váltak. Mikszáth később visszatért Budapestre, ahol irodalmi törekvéseit végre siker koronázta, és ünnepelt íróvá vált. Miután anyagilag is egyenesbe jött, újra megkérte volt felesége kezét, aki boldogan mondott neki ismét igent. Második házasságukból három fiúgyermek született, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

A fentinél kevésbé boldog végkifejletű, de annál szebb Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni története. A költő és nemrégiben elhunyt felesége még szinte gyermekek voltak, amikor őszinte, mély szerelembe estek egymással. 1935-ben, egy kisebb csehországi kitérő románcot követően Radnóti feleségül vette Fannit. Kettejük kapcsolatát a kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a mély barátság jellemezte. Fanni karrierjében is támogatta férjét, egyik legfőbb kritikusa volt.

Az idilli korszaknak vége szakadt, amikor Radnóti viszonyt kezdett felesége egyik festő barátnőjével. Felesége ennek ellenére nem fordított hátat neki, Fanni türelmesen várta, hogy szerelme visszatérjen hozzá, bár jobb nem belegondolni abba, hogy mit érezhetett abban a közel egy évben. Radnóti végül visszatalált feleségéhez, és munkatáborba hurcolásáig, majd haláláig szerelmük töretlen volt. Bár házasságuk csupán 9 évig tartott, Gyarmati Fanni, aki 102 éves korában halt meg, egész további életében hűséges maradt Radnótihoz. Naplóját, egy lenyűgöző életút lenyomatát, két éve adták ki.