Híres-hírhedt kékvérű asszonyok

Kislányként legtöbbünknek minden bizonnyal a „királynőség” volt a karrierálmok netovábbja. Bár a gyermekkorunkban oly igen csodált királyok, királylányok és kastélyok már leginkább a mesekönyvekben élnek tovább, azért akad még a földön egy-két ország, ahol a monarchia létező államforma, és ahol a nép számára fontosak az uralkodócsaláddal kapcsolatos hagyományok. Habár patriarchális világunk történelmében az uralkodói státusz általában a férfiakat, vagyis a királyokat illette meg, azért egyes uralkodónők örökre beírták magukat a történelembe. Ki erőskezűségéért, ki szeszélyeiért, ki szomorú sorsáért, de a lent következő asszonyok mind adtak okot arra, hogy örök mementóként maradjanak meg az utókor számára.

VII. Kleopátra

Akár időrendben haladunk, akár egyéb szempontok szerint, VII. Kleopátra egyiptomi uralkodónő nevét minden bizonnyal az elsők között ildomos megemlíteni. Bár az ókori Egyiptom utolsó fáraójára a legtöbben a szépség szimbólumaként tekintünk, aki sajátos praktikáival csavarta el a férfiak fejét, és állítólagos hajviselete a fodrász szakma számára is feladja a leckét, Kleopátra sokkal több volt ennél. XII. Ptolemaiosz lányaként, Kr. e. 69-ben látta meg a napvilágot.

Öt testvérével egymást váltották a trónon, mégis ő volt az, akinek a nevét egy életre megjegyeztük. Julius Caesarral való viszonyát sokan számító húzásnak tartják, Marcus Antoniushoz a közvélemény szerint is őszintébb érzelmi szálak fűzték. Előbbitől egy, utóbbitól három gyermeke született.

Kleopátra rendkívül művelt nő volt, sok nyelven beszélt, de a filozófiában, a történelemben és egyéb tudományágakban is jártas volt, illetve a gyógynövények és mérgek világát is jól ismerte. Rendkívül megosztó személyiség volt, a legendával ellentétben az embereket (és persze a férfiakat) nem a szépségével, hanem lehengerlő személyes varázsával vette le a lábukról. Életének önkezével vetett véget, amikor Kr. e. 30-ban Antonius seregei végső vereséget szenvedtek Octavianussal szemben.

Marie Antoinette

Ahogyan Kleopátra, Marie Antoinette francia királyné is számtalan művész számára szolgált inspirációként. Sofia Coppola filmjében például egy olyan nőt látunk, akit csak a külsőségek és a vég nélküli pénzszórás érdekel, és aki naphosszat, büntetetlenül tömi magába a rózsaszín bonbonokat. A valóság ennél azért árnyaltabb. I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné legfiatalabb lánygyermeke XVI. Lajos francia trónörököshöz ment feleségül, akiből utóbb király lett. A franciák nagy reménységként tekintettek az ifjú királynéra, de a szimpátia nem tartott sokáig. A történetírók szerint a fiatal házasok sokáig nem hálták el frigyüket, de a trónörökös érkezése még a királyné szüzességének elvesztése után is sokáig váratott magára. Édesanyjának írt leveleiből kiderül, hogy az ifjú királyné kitartóan próbálkozott, hogy felkeltse férje érdeklődését, aki egyébként igen zárkózott lélek volt (egyes elméletek szerint fizikai akadálya is volt annak, hogy feleségével nem kívánt közelebbi viszonyba kerülni). Ahogy az lenni szokott, a magányos feleség máshol kezdte keresni az örömöket, drága ruhákra költött, világraszóló mulatságokat tartott, és a szerencsejátékot sem vetette meg. Tékozló életmódja egyre jobban felbőszítette a nyomorban élő francia lakosságot. A királyi párt 1789-ben, a Bastille lerombolása után menekülés közben elfogták, később pedig kivégezték. A történetírók szerint az ifjú királyné meglepő méltósággal viselte a megpróbáltatásokat.

Sissi

Erzsébet királyné élete a közvéleményben tündérmeseként él tovább, holott korántsem volt annyira idilli, mint hinnénk. A bajor hercegnőből Ferenc József oldalán lett császárné, majd magyar királyné. Uralkodói léte inkább állt megpróbáltatásokból, mintsem boldog pillanatokból. Amellett, hogy nehezen szokott hozzá az udvari protokollhoz, házassága szinte minden romantikától mentes volt, egyes források szerint a császárné egyenesen irtózott attól, hogy házastársi kötelességét teljesítse. Férje előszeretettel élvezte különböző hölgyek társaságát, ami végül oda vezetett, hogy feleségét is nemi betegséggel fertőzte meg. A betegség – illetve állandó diétái – következtében a hiúságáról és világraszóló szépségpraktikáiról híres uralkodónő elveszítette fogait, ami szépségét és életminőségét egyaránt tönkretette. Anyaként is kijutott neki a szomorúságból, ugyanis lányát, Zsófiát és a trónörökös Rudolfot is idejekorán elvesztette. Sissi boldogtalan élete tragikus hirtelenséggel ért véget, amikor 1898-ban Genfben, séta közben egy olasz anarchista szíven szúrta. Erzsébet életéről számtalan film és könyv született, a népszerű magyar királyné élete a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt.