Állt a szüleim könyvespolcán egy vastag, kétkötetes könyv, egy filmlexikon, nagy előszeretettel lapozgattam gyerekkoromban. Utólag viszagondolva elég mókás, hogy hat-hétévesen ennyire lekötött ez az olvasmány, hiszen akkoriban a benne szereplők többségének nemhogy a filmjeit nem láttam, de még a nevét sem hallottam soha. Azt hiszem, leginkább a képek nyűgöztek le, a régi filmjelenetek és műtermi portrék, rajtuk néha olyan gyönyörű nőkkel, hogy tátva maradt a szám.
Máig emlékszem, az egyik ilyen fotó Greta Garbót ábrázolta Krisztina királynőként, és finom, szabályos, bár kissé hideg vonásai láttán úgy éreztem, élő ember nem is lehet ennyire szép. A másik kedvenc fényképemen egy jól megtermett skót juhászkutya nyakát átölelve hosszú, sötét hajú kislány mosolygott a világba olyan kék szemmel, hogy az még a fekete-fehér felvételen is világított. Olvasni már tudtam, de angolul még nem, így némi nehézségek árán betűztem ki a képaláírást: Elisabeth Taylor.
Amikor nemrégiben 79 éves korában elhunyt az ametisztszeműek királynőjeként emlegetett Taylor, öt földrész mozinézői gyászolták. Miután hosszabb ideje visszavonultan élt, a halála arra is alkalmat kínált, hogy az újságok felelevenítsék, híres filmjein, legendás külsején és viharos kapcsolatain túl mi minden jellemezte a maga idejében a világ legszebb asszonyának tartott sztárt.
Teljes joggal kaphatta meg A lány, akinek mindene megvolt című film főszerepét, hiszen neki osztályrészéül jutott minden, amire épeszű nő csak vágyhat: szépség és hírnév, szerelem és csodálat, siker és gazdagság. Több mint ötven filmben játszott, köztük olyan klasszikusokban, mint a védjegyévé vált Kleopátra. Nyolcszor ment férjhez, ebből kétszer ugyanahhoz a férfihoz, élete nagy szerelméhez, Richard Burtonhöz.
Halálakor egymilliárd dollárost vagyont hagyott hátra, amit ráadásul a saját erejéből gyűjtött, hiszen egyedül a Kleopátráért mai árfolyamon számítva 47 millió dollárt kapott, később pedig az üzleti életben aratott sikereket a nevét viselő parfümökkel és ékszerekkel. Ez utóbbiakat magánemberként is kedvelte, gyűjteményében olyan különlegességek szerepeltek, mint a 33,19 karátos Krupp-gyémánt, amely ugyanúgy Richard Burton ajándéka volt, mint a világhírű Burton-Taylor-gyémánt: a körte alakú, 69,42 karátos ritkaság 1969-ben egymillió dollárt ért.
ELIZABETH TAYLOR, AKINEK MINDENE MEGVOLT: SZÉPSÉG, HÍRNÉV, CSODÁLAT, SIKER, GAZDAGSÁG. |
A körte alakú Burton-Taylor 69,42 karátos gyémánt 1969-ben egymillió dollárt ért. |
A tudósok szerint, bár az udvarias ember tudatosan igyekszik a belső értékeket előnyben részesíteni, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a vonzó külsejű emberek az élet minden területén jobban érvényesülnek. Pszichológiai kísérletekben például a résztvevőkkel hibás dolgozatokat értékeltettek úgy, hogy csatolták hozzájuk különböző gyerekek mint lehetséges szerzők fotóját. A szebb gyerekek sorra jobb jegyet kaptak. Egy másik vizsgálat is azt az eredményt hozta, hogy a jobb külsejű vádlottakra kedvezőbb ítéletet szabnak ki a bírók.
A szépséget ugyanis gyerekkorunktól ösztönösen a jósággal azonosítjuk, és felnőttként is intelligensebbnek tartjuk az általános szépségideálnak megfelelő, szimmetrikus, harmonikus arcokat. Mindez evolúciós örökségünk, a túlélést szolgálja, hiszen a két nem kölcsönösen azokat a vonásokat találja szépnek és vonzónak a másikban, amelyek a termékenységről árulkodnak.
MINDEN EGYÜTT? |
A szép emberek állítólag az élet minden területén jobban érvényesülnek. A szépséget ugyanis ösztönösen a jósággal azonosítjuk. |
Akármilyennek találja is magát a színésznő (szerintem ugyan most, 53 éves korában még sokkal szebb, mint volt húszévesen), privilegizált helyzete nem akadályozta meg abban, hogy elkövessen néhány szakmai baklövést. Ami az ő szempontjából később szarvashibának bizonyult, az a szerepet végül megcsípő kolléganőknek világhírt, Oscar-díjat vagy rengeteg pénzt hozott – esetleg mindhármat egyszerre.
Jó példa lehet erre a Szerelmes Shakespeare bájos Lady Violája, akinek jóvoltából Gwyneth Paltrow rebeghetett meghatottan köszönetet az aranyszobrocskáért papának, mamának és összes filmes barátaiknak. A Macskanő, akinek szexis bőrébe a kamerák előtt már Halle Berry bújhatott bele. Vagy az Elemi ösztön főszerepe, amely a csúcsra juttatta Sharon Stone-t a fimvilágban, a férfi nézőket pedig a vászon előtt. Ki tudja, mi tántorította el Michelle Pfeiffert a titokzatos és gátlástalan írónő, Catherine szerepétől? Talán éppen a leghírhedtebb jelenet, amely betekintést engedett az alsóneműt fölösleges luxusnak tartó szőke szépség szoknyája alá?
Michelle mindenesetre ugyanúgy visszautasította a felkérést, mint tette néhány évvel korábban a Kék lagúna esetében. Ez utóbbinál a meghallgatáson még részt vett, utána viszont úgy nyilatkozott, kellemetlenül érezné magát a paradicsomi ártatlanságból szexuális hatalma tudatára ébredő Emmeline bőrében. Így aztán Brooke Shields-nek jutott a lehetőség, hogy pusztán saját hosszú hajába burkolózva lubickolhasson iránta élénken érdeklődő párja mellett az édenkerti lagúna kék vizében, alakításával hosszú évekre bebetonozva magát a kamaszfiúk életre kelt álmának szerepkörébe.
Pfeiffer szemmel láthatólag azok közé a művészek közé tartozik, akiket a várható szakmai és anyagi nyereségen túl egyéb, mondhatni, érzelmi megfontolások is irányítanak egy-egy ajánlat mérlegelésekor. Mással aligha lehet magyarázni, hogy visszautasította például az öt Oscart nyert és kultuszdarabbá vált, de hihetetlenül kegyetlen és véres thriller, A bárányok hallgatnak női főszerepét. A végül Jodie Fosterrel leforgatott horror még az egyébként lelkileg strapabírónak tűnő Anthony Hopkinst is annyira megviselte, hogy – mint nemrégiben egy interjúban bevallotta – csak azért vállalta el, mert az érte kapott gázsiból finanszírozni tudta édesanyja költséges gyógykezelését.
Eredetileg Michelle-nek szánták az 1992-es Tom Cruise film, az Egy becsületbeli ügy nőalakját is, ő viszont kifogásolta, hogy a stúdió túlságosan hangsúlyozni akarta a két főszerepő közötti szerelmi szálat. A gyilkossági ügyben nyomozó elszánt ügyvédnőt így egy keményebb fából faragott színésznőre, Demi Moore-ra bízták. A Pretty Womant pedig – amelynek jóvoltából Julia Roberts széles mosollyal az arcán örökre ott sétál képzeletünkben a Rodeo Drive-on – Pfeiffer azzal utasította vissza, hogy nem tetszik neki a forgatókönyv hangneme.
A Michelle Pfeiffer által visszautasított szerepek listáján található még a Batman Vicky Vale-je is. Az Oscarral jutamazott filmben a szemfüles és makacs újságírónőt végül Kim Basinger játszotta el, és ezzel olyannyira felszökött az ázsiója, hogy később több szerepet csak azért nem kapott meg, mert a produkció költségvetéséből nem tudták kigazdálkodni a gázsiját.
Kim, a modellből lett szőke filmsztár tehát a Batmannel jó lóra (vagyis ez esetben denevérre) tett, néhány döntése azonban kevésbé szerencsésnek bizonyult. Például őt is aggaszthatta az Elemi ösztön burkolatlan erotikája, mert Pfeifferhez hasonlóan kedvesen nemet mondott a felkérésre, ahogyan (Glen Close-zal ellentétben) Michael Douglast sem óhajtotta szerelmével üldözni a Végzetes vonzerőben – holott, mint tudjuk, mindkét filmből óriási siker és máig tartó beszédtéma lett. Kimaradt a két Oscart nyert romantikus krimiből, a Ghostból, amelyben Demi Moore játszhatta el a síron túlról is visszatérő Sam (Patrich Swayze) bájos szerelmét. Hasonlóképpen elpasszolta az esélyt, hogy Keanu Reeves oldalán száguldozhasson Féktelenül, előzékenyen átengedve a lehetőséget Sandra Bullocknak.
MULASZTÁS |
Kim Basinger lehetséges Oscar-díjak és világsikerek hosszú sorát hagyta ki azzal, hogy rossz döntéseket hozott. |
Ha létezik olyan feladat, amelynek elmulasztását Basinger valószínűleg szintén nem bánta meg, az a Tágra zárt szemek lehet. Tom Cruise és Nicole Kidman utolsó közös filmje köztudomásúlag a végső szöget verte bele a sztárpár házasságának koporsójába, és Kim akkoriban még aligha kívánt hasonló sorsot saját házasságának. Férjével, Alec Baldwinnel a Fogd a nőt, és fuss forgatásán találkoztak, ahol stílusosan szeremespárt alakítottak. Egy darabig minden valóra vált tündérmesének látszott: összeházasodtak, megszületett a kisányuk, Ireland, de mire megünnepelhették volna kapcsolatuk tizedik évfordulóját, már a válóperes bíróság előtt álltak.
Baldwin szerint volt felesége ettől kezdve minden lehető és lehetetlen módon igyekezett megakadályozni őt abban, hogy továbbra is tarthassa a kapcsolatot a lányával.
A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy Baldwin állítólag még az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott, majd könyvben írta meg a gyerekért folytatott küzdelme krónikáját. Ahogyan bölcs kolléganőm szokta mondani, a másik érintett bizonyára teljesen más történetet mesélne el, de Basinger és Baldwin kapcsolata a Tágra zárt szemek nélkül is katasztrofális véget ért. Kim azóta bizonyára százszor is meggondolja, beenged-e valakit az életébe, volt férje pedig örökre megtanulta, hogy a legszebb nő is képes randa boszorkánnyá változni, ha felingerlik.