Amagyar felnőtt lakosság 58,3 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott (az EU átlag 51,3 százalék). A magyar férfiak esetében különösen aggasztó a helyzet: a túlsúlyosok aránya 65,3 százalék! Ezek az adatok meglehetősen aggasztóan hatnak, főképp ha például olyan ország adataival hasonlítjuk össze, mint Japán, ahol az elhízási arány általában nem éri el még az 5 százalékot sem. Lássuk, melyek azok az étkezési és egészségmegőrzési szokások, amelyeket érdemes ellesnünk a távoli és kevésbé távoli országok lakosaitól!
A hollandok híresek arról, hogy előszeretettel közlekednek a hétköznapokban is biciklivel autó vagy tömegközlekedés helyett. A kerékpár elejére szerelt kosár biztosítja, hogy mindent magukkal vihessenek, amire csak szükségük van, és a munkából hazafelé a bevásárlás se jelentsen problémát. Mint mondják, szerintük ez a formás lábak és a jó közérzet titka. Az Európai Bizottság megállapította, hogy a holland emberek többet használják közlekedési eszközként a biciklit, mint bármely más európai ország. A Journal of Physical Activity and Health című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból kiderült, hogy a kutatók összefüggést találtak az elhízás aránya és az aktív közlekedés mértéke között. Kiderült, hogy az egészségesnek és fittnek tartott országok lakói autózás helyett hajlamosabbak kerékpárral vagy gyalog közlekedni a mindennapokban.
A Tufts Egyetem kutatása szerint Görögországban az egyik legmagasabb a zöldségfogyasztás a világon. A zöldségek főételnek számítanak, és a táplálkozás fontos részéül szolgálnak, egyetlen étkezés alatt akár 3-4 adag zöldség is elfogyhat. A görögök előszeretettel főznek szezonális termékekből, a különböző fogások elkészítéséhez gyakran használnak olívaolajat, paradicsomot, illetve különböző fűszernövényeket, és az ételt kenyérrel és fetasajttal tálalják. Mostanra számtalan tanulmány bizonyította, hogy a növényekben gazdag étkezés segít megőrizni egészségünket a kor előrehaladtával. Az American Journal of Clinical Nutrition című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott vegetáriánus étrend olyan, a szervezetünk védelme érdekében nélkülözhetetlen tápanyagokkal látja el a testet, mint a magnézium, a kálium vagy a K-vitamin, amely felveszi a harcot a csontritkulással is.
Állítólag a svédek kiegyensúlyozottságának és boldogságának az a titka, hogy nem engedik a munkát, illetve a stresszt eluralkodni az életükön. Amikor csak tehetik, időt szakítanak a kikapcsolódásra és a kollégáikkal, barátaikkal folytatott társalgásra. Ezt nevezik ők összefoglaló néven „fiká”-nak, amelyre hagyományosan délután 3 óra körül kerül sor. Ez azonban nem egy egyszerű ebéd, és nem is egy kávé, melyet az asztalunknál fogyasztanak el gépelés közben, hanem olyan minőségi szabadidő, amikor valóban elszakadnak a munkától, és barátaikkal, kollégáikkal beszélgetnek. A Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az erős szociális kapcsolatokkal rendelkező nők nemcsak boldogabbak, de egészségesebbek is.
A jó élet a skandinávoknál élményeket jelent vagyon helyett. A svédeknek van erre egy szavuk is: „lagom”, amely annyit tesz: „épp elegendő”. Ez tökéletesen összefoglalja a svéd kulturális, demokratikus és társadalmi ideálokat. Az, hogy jó ember valaki, és vannak közeli barátai, sokkal fontosabb, mint egy mutatós autó. Ahelyett, hogy a legújabb divatra vagy technológiára költenének, a svédek inkább a gyerekeikkel töltik az időt, vacsorázni mennek a barátaikkal, sportolnak a szabadban, vagy éppen kedvenc hobbijuknak hódolnak. A dánok ezt hívják úgy, hogy: „hygge”. Ezzel a szóval írják le az élet apró, de fontos örömeit, amelyeket a skandináv országok igencsak nagyra értékelnek. Fontos számukra, hogy észrevegyék a szépet az életben, értékeljék a kis dolgokat is. Élvezzék a friss levegőt, a természetet, örüljenek minden egyes napsugárnak, és hálát adjanak azokért a pillanatokért, amelyeket a barátaikkal és a családjukkal töltenek.
A japánok több halat esznek, mint bármely más ország lakosai a Földön, emellett mindent csak mértékkel fogyasztanak, emiatt képesek megőrizni fittségüket, egészségüket. A hal nagy koncentrációban tartalmaz omega-3 zsírsavat, amely fokozza az agyműködést, javítja a szív- és érrendszer egészségét, valamint csökkenti a hasi zsírlerakódásért felelős kortizol stresszhormon szintjét a szervezetben. És mivel a legtöbb halféle alacsony zsír- és kalóriatartalommal rendelkezik, bátran fogyaszthatjuk anélkül, hogy az elhízástól kellene tartanunk.
Mindemellett a japánok nagy hangsúlyt fektetnek az ételek kinézetére is. Egyszerre mindig csak kis adagokat esznek, tányérjuk tartalmát pedig próbálják mindig úgy összeállítani, hogy minél színesebb legyen. A kis adag segít a kalóriabevitel kontrollálásában, a sokszínű táplálékok pedig biztosítják a vitaminban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozást. Okinava lakói azt vallják, hogy elég 80 százalékban jól lakni. Ha ugyanis teljesen teleesszük magunkat, a gyomrunk elkezd tágulni, amiért egyre nagyobb adagokat kell magunkhoz vennünk, hogy jól lakjunk.
Az indiai konyha számtalan színes és ízletes fűszert tartalmaz, melyek kifejezetten jó hatással vannak az egészségre. Az olyan fűszerek, mint a kurkuma, a gyömbér vagy a pirospaprika, segíthetnek a koleszterinszint mérséklésében. Az oly gyakran használt alapanyagok pedig, mint a hagyma vagy a fokhagyma, csökkenhetik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.