Virtuális tárlatvezetés a mozivásznon

A különös és bizarr alakokkal teli, álomszerű festményeiről ismert németalföldi festő, Hieronymus Bosch a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak egy olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelmezését a mai napig homály fedi. Művészete és vele az emberi bűnöket, gyengeségeket ostorozó, utánozhatatlan ábrázolásmódja hosszú évszázadokra a háttérbe szorult, később a 20. századi szürrealizmus kiemelkedő ösztönzője lett. Életéről nagyon keveset tudni, az egyetlen pontos dátum, amit ismerünk, a halálához kapcsolódik: 1516. augusztus 9-én temették el.

2016-ban világszerte számos kiállítással és rendezvénnyel emlékeznek meg Bosch halálának 500. évfordulójáról. Közülük a legnagyobb szabású a madridi Prado Múzeum életmű-kiállítása, amely húszévnyi előkészület után idén májusban nyílt meg, és az eddigi legteljesebb tárlat Bosch életművéből. Egyik fő látványossága Bosch talán legismertebb festménye, A gyönyörök kertje. Ez a hatalmas, közel 4 méter széles, háromosztatú táblakép áll a Pannonia Enterteinment által két éve elindított ismeretterjesztő mozifilm-sorozat, A művészet templomai következő epizódjának középpontjában.

A Prado Múzeummal együttműködésben készült látványos dokumentumfilm a sorozat korábbi – a Vatikáni Múzeum és az Uffizi képtár kincseit, vagy a milánói Leonardo-életmű-kiállítást bemutató – részeihez hasonlóan, „virtuális tárlatvezetés” keretében tárja a nézők elé műalkotást. A Bosch: A gyönyörök kertje modern filmes technikák segítségével mutatja meg ennek az egészében nézve már-már befogadhatatlanul részletgazdag festménynek minden centiméterét, miközben neves művészettörténészek, írók, filozófusok és művészek osztják meg gondolataikat róla és nem kevésbé rejtélyes alkotójáról. Ahogy Reindert Falkenburg Bosch-szakértő, a film ötletgazdája fogalmazott: „A regények utolsó hasábjain a szerző általában fellebbenti a fátylat a titkokról. Ebben az esetben viszont az alkotó ahelyett, hogy rávezetne a megoldásra, még inkább bevonja a nézőt a saját misztikus világába, és azt akarja, hogy maradjunk is ott, rejtélyek és kétségek között.”

Rajta kívül olyan közreműködök igyekeznek még feltárni a festmény személyes, történelmi és művészettörténeti vonatkozásait, mint Pilar Silva művészettörténész, a Bosch-kiállítás kurátora, Nils Büttner, a Stuttgarti Képzőművészeti Egyetem professzora és a Víziók és rémálmok című, Bosch munkásságát feldolgozó könyv szerzője, Salman Rushdie és Orhan Pamuk írók, Renée Fleming operacsillag, William Christie világhírű karmester és csembalóművész és még sokan mások. A film a festmény röntgenelemzésének és restaurálásának bemutatásával bepillantást enged a Prado Múzeum kulisszái mögé is. A tüzetes vizsgálatok eredményeként számos eddig megválaszolatlan kérdésre fény derült a festmény 500 éve vitatott keletkezésével és alkotójával kapcsolatban.

A 90 perces ismeretterjesztő filmet szeptember 1-jétől, magyar felirattal láthatják a nézők. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.