Megkapó élettörténetek a filmvásznon

Az életrajzi ihletésű filmek a mozgófilmmel majdhogynem egyidősek. A műfaj egyik legkorábbi gyöngyszeme, a Joan of Arc, Szent Johanna közismert élettörténetét meséli el. A némafilm, amely a hitéért és hazájáért harcba szálló, bátor Johanna mártírhalálát dolgozza fel, 1900-ban készült, mindössze öt évvel az első mozgókép (A vonat érkezése) után!

Az életrajzi filmek valóságtartalmukkal motiválnak, hiszen a repkedő szuperhősökkel és megközelíthetetlen álomvilágokkal szemben hús-vér embereket és történeteket ábrázolnak, követendő példaképpen. Töretlen népszerűségük oka, hogy a valóságnál izgalmasabb, megrendítőbb és ösztönzőbb semmi sem lehet.

Természetesen számtalan olyan izgalmas alkotást említhetnénk, melyekben inspiráló, érdekes vagy éppen botrányos életrajzok elevenednek meg a vásznon. A most következőket nem érdemes kihagyni!

Erin Brockovich – Zűrös természet

Az Erin Brockovich – Zűrös természet című, 2000-es film Julia Roberts felejthetetlen alakításával egy anya és környezeti aktivista harcát mutatja be, aki minden jogi képesítés nélkül, egyedül száll szembe a város vizét szennyező nagyvállalatokkal. A hősnő, három gyermek anyja, végső elkeseredésében és anyagi megfontolásból vállal munkát egy barátja ügyvédi irodájában. Szakmai tudásának hiányát szorgalmával igyekszik ellensúlyozni. Munka közben azonban olyan orvosi leletekre bukkan, amelyek kérdések sorát indítják el benne, így magánnyomozásba kezd. Mint kiderül, a közeli nagyvállalat szennyezi a város vizét, mely súlyosan mérgezi a lakosságot. Erin petíciót indít, és egymaga kezd el aláírásokat gyűjteni. Munkája végül 1993-ban sikerrel jár, és megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb kártérítést: 333 millió dollárt.

Coco Chanel

A Coco Chanel (2009), olyan kifinomult és időtlen film, mint maga a divatmárka, és nemcsak a karrierjéért megszenvedő nő sikertörténetét mutatja be, de tragikus és megrendítő szerelmi életét is, ahogy a filmben mondják: Coco a Chanel előtt, azaz az ember, mielőtt márkanév lett volna. A filmben egészen gyermekkorától követhetjük végig a hősnő, Gabrielle Bonheur Chanel (Audrey Tatou) sorsát, akit kitartása és tehetsége emelt ki a szerény körülmények közül. Megmutatja az árvaház, a kávéházi éneklések, a varroda és a kurtizánok világát is, melyekből Coco fejest ugrott a fényűzésbe Étienne Balsan oldalán. A legjobb jelmezterv kategóriájában Oscarra is jelölt film különösen nagy figyelmet szentel a divattervezőnő Boy Capellel folytatott kapcsolatának, melynek a férfi tragikus autóbalesete vetett véget.

Az órák

Az órák című film Virginia Woolf 1925-ben kiadott, talán legismertebb, Mrs. Dalloway című regényének 2002-es adaptációja, ám maga az írónő is megjelenik benne. Az egészségével és érzelmeivel küszködő írónő Virginia Woolf (Nicole Kidman) regényén dolgozik, miközben hősnője (Meryl Streep) szintén lelki válságban, ünnepséget szervez súlyosan beteg író barátjának. A könyv olvasója, a gyermekes és várandós, magányos feleség (Julianne Moore) vergődik kötelességtudata és vágyai között. Az írónő, írásának hősnője, illetve olvasójának síkjai összekapcsolódnak a szociálisan bilincsbe vert, fuldokló nő képében. Az öngyilkosság mint a menekülés egyetlen útja, mindhárom szálban felbukkan. A film rengeteg díjat nyert, főként női főszereplőinek köszönhetően. Nicole Kidman 2003-ban a legjobb női főszereplőnek járó Oscart és Golden Globe-ot is megkapta.

A királynő

Az életrajzi filmeknek legtöbbször az is célja, hogy egy közismert ember végletes vagy felszínessé merevedett portréja mögött az embert is megmutassa. Akár hősök, sikeremberek küzdelmeiről van szó, akár elítéltek, gonosztevők emberi oldalának, motivációinak feltárásáról, ahogy az idealizált alakok testet öltenek, távolinak tetsző sikereik valós motivációvá, kudarcaik elrettentő példává válhatnak. A királynő (rendezte Stephen Frears), az Anglia ma is élő uralkodójáról, II. Erzsébetről szóló, 2006-os Oscar- és Golden Globe-díjas filmdráma, bár Diana hercegnő halálát helyezi a cselekmény középpontjába, a személyes tragédián túl megmutatja a történtek politikai vonatkozását is Helen Mirren II. Erzsébet-alakításával elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.

A dán lány

A Koppenhágában játszódó történet egy művészházaspár, Lili Elbe (eredeti nevén Einar; Eddie Redmayne alakításában) és Gerda Wegener (Alicia Vikander) életébe enged bepillantást. Tökéletes boldogságuk akkor kezd megtörni, amikor a férj női ruhában modellt ül feleségének. A női ruha iránti csodálata, mely eleinte közös játékforrásuk, leküzdhetetlen és zavaros identitáskereséssé válik számára. Einarnak nemcsak a társadalommal, de a felesége iránti odaadó szeretetével is meg kell küzdenie, hogy valós énjét vállalni merje. Ahogy kettejük kapcsolata egyre tarthatatlanabbá válik, úgy bontakozik ki a festőnő korábban rejtőzködő tehetsége. Minden tartalmi vonatkozáson túl egyébként a film már csak a lenyűgöző színészi játék miatt is felejthetetlen.