Okos világ

Néhány éve még futurisztikusnak tűnő ötletek váltak valósággá, míg mások továbbra is a fantasztikus irodalom világában ragadtak. Egy részük, minden bizonnyal a hétköznapok természetes részévé válik a nem túl távoli jövőben.

Hajtóművekkel felszerelt, sárga taxijában repül New York felhőkarcolói között Bruce Willis Luc Besson csaknem húsz évvel ezelőtti játékfilmjében, Az ötödik elemben. Az ironikus sci-fi a XXIII. századba repít minket, ahol a jármű vezetője fedélzeti számítógépével beszélget, mely indulás előtt arra is figyelmezeti, milyen kevés pontja maradt jogosítványán. A filmesek látványos világukhoz a XX. század végének épületeit, tárgyait emelték át a jövőbe, jelenükből következtettek arra, hogyan is élhetünk majd pár száz év múlva. De a taxik, a fegyverek, az autós üldözéses jelenetek mintha csak a jelenre koncentrálnának, s zárójelbe tennék a jövőt. Ellentétben azokkal az építészekkel, akik tervezőasztalukon a jövő világát képzelik el.

Futurisztikus álmok

Vincent Callebaut neves belga építész például Rio de Janeiróban valósítaná meg futurisztikus álmát, Párizs városképét pedig teljesen átformálná. Rio partjaival szemben hozná létre Aequorea fantázianevű városrészét: úszó ökoszigeteket, rajtuk dizájnos ökoházakat képzel el a tengerre. Az egyenként húszezer lakót befogadó szigetek óriáshajókhoz hasonlóan úsznának a víz felszínén. Külső vázukat a vízből nyert kalcium-karbonátból, építőelemeiket az óceánokon úszó műanyag hulladékból nyert különleges anyagból alakítaná ki. A környezetbarát szerkezet a természetes meszesedés folyamatával önmagát építené tovább.

A házakhoz az energiát részben biolumineszcenciával nyerné, vagyis fényt kibocsátó algák és más, velük szimbiózisban élő mikroorganizmusok oxidációjából. A világítást és a klímaberendezéseket megújuló energiával működtetnék. A víz alatti aquafarmokon fehérjében és vitaminokban gazdag algákat termesztene, a sziget felszínén a lakók konyhakertekben, gyümölcsösökben önellátó módon termelnék maguknak az élelmiszert. Az ivó- és öntözővizet a tenger sós vízéből nyernék, a műanyaghulladékot biológiai lebontó konténerekben és újrahasznosító üzemekben alakítanák át. A szigetek közösségi tereit a tervező ötszáz méter átmérőjű dómokban képzeli el, melyeket mangrovefák vennének körbe. Mindezzel megteremtené a fenntartható tengeri építészetet, miközben hozzájárulna a tenger megtisztításához is. Az ökováros természetesen száz százalékban környezetbarát lenne.

Vincent Callebaut 2050-re képzeli el e riói csodát, de ugyanakkorra még több csodát álmodik Párizsba. Ma a 210 méter magas felhőkarcoló a Montparnasse városrész legjellegzetesebb épülete. A belga álmaiban további, úgynevezett fotoszintézis-tornyok magasodnának a kerületben, melyek falaira zöldalga-bioreaktorokat telepítene. 

A Rue de Rivoli három-négy szintes, árkádos polgárházainak tetejére szitakötőszárnyakra emlékeztető épületrészeket emelne, melyekbe napelemeket helyezne. Ezek termelnék a szükséges energiát a házaknak a fűtéshez és a világításhoz. A Gare du Nord, azaz a forgalmas északi pályaudvar fölött furcsa alakban húzódnának szállodák, lakások, irodaépületek, melyek a közlekedés által kibocsátott füstgázokból állítanának elő napfény hatására háztartási fűtőanyagokat (feltéve, hogy akkor még lesznek füstgázok). De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy Párizs külvárosaiban függőleges konyhakerteket állítana fel bionikus hálóval körbefuttatva, s ezeket a tornyokat még szélerőművekkel is ellátná. A Szajnán szinusz-görbe alakban lakóhidak állnának, melyek ugyancsak a szélenergiát hasznosítanák a szép kilátású hídlakások és lakóik számára.

Ökováros a sivatagban

Nem várnak 2050-ig az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol már meg is valósult a jövőváros egy részlete: a település neve Masdar. A sivatag közepére épült ugyan, mégis szinte központi helyen található: öt percre Abu-Dzabi repülőterétől, húszpercnyire a városközponttól. A projekt már tíz éve elindult, s az a hosszú távú cél, hogy a 22 milliárd amerikai dollárra becsült összegből felépítsék a fenntartható várost, mely a világ első, teljes egészében környezetbarát települése lesz. Hat négyzetkilométer alapterületen 2010 őszén már át is adták az első lakóházakat, a folyamatosan fejlesztett településen már több ezren élnek. A tervek szerint a várost idővel több mint negyvenezer ember népesíti majd be, s másfél ezer irodaépületnek, üzletnek ad majd otthont. A sivatagban hatalmas napelemmezőt hoztak létre, a város megújuló energiaforrásokból nyeri minden energiáját.

Építésekor is csak környezetbarát anyagokat használnak, környezetkímélő eljárásokat alkalmaznak. Az épületek igen különlegesek, mivel a tradicionális arab építészet modern, letisztult formákkal keveredik. A háztetőkön is ott sorakoznak a napelempanelek. A vízigényt egy napelemekkel működtetett, a tengervíz sómentesítését végző finomító hivatott kielégíteni. Az utakon csak elektromos autók közlekedhetnek, a gyalogosforgalmat majd mozgójárdák segítik az utcákon is. Masdar egyben a jövő energiatakarékos, szennyezőanyag-mentes településére vágyóknak is mintául szolgálhat. Sok tízezer munkással épül tovább az ökováros, amellyel az emírségek előrelátó tervezői már az olaj utáni korszakra készülnek.

Smart Cityk

A világ néhány városának mai irányítói, építészei, informatikusai is építik már a közeljövő városát. Egyre többen kezdik megvalósítani úgynevezett Smart City-programjukat, mellyel a technika legújabb vívmányaival kívánják modernné, élhetővé, fenntarthatóvá tenni településüket. A Smart City kifejezés a korszerű, intelligens, a digitalizáció előnyeit kihasználó, emberközpontú várost takarja, melyhez szorosan hozzátartozik a környezettudatosság is. Cél a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazása, a minőségi és szervezett közszolgáltatások megteremtése, a működési költségek csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele a megújuló energiaforrások bevonásával. Az okos város okos városlakókat is feltételez, akik szükségét érzik e kényelmi szolgáltatásoknak, vagyis a fejlesztések valós igényekhez igazodnak.

Nagy-Britanniában például a hatszázezer lakót számláló Glasgow a jövő városát szemléltető egyik fő helyszín. Bő három esztendeje nem kevesebb mint 24 millió fontot nyert el erre a skót főváros a brit kormány innovációs ügynökségétől. Azóta elkészült a Future City Glasgow elnevezésű projekt, megvalósítása már meg is kezdődött. Olyannyira, hogy a Glasgow Operációs Központ nevet viselő beruházás részben már megvalósult, mégpedig a város digitális rendszerének megújításával. Az integrált közlekedést és közbiztonságot irányító rendszer a térfigyelő kamerákból és a forgalomirányító eszközökből nyert információkat valós időben rendszerezi − megkönnyítve ezzel a rendőrség és a katasztrófavédelem közötti kommunikációt.

Glasgow rendezte meg 2014-ben a Brit Nemzetközösségi Játékokat, melynek sportolói faluját a város egyik elhanyagolt negyedében építették meg. Ezzel sikerült rehabilitálni a városrészt, és olyan közösségi lakóövezetet hoztak létre, amely már a jövő építészetének mutatja az irányt: a lakóházak a fenntarthatóság és energiahatékonyság jegyében épültek − csúcstechnológiájú energiaközponttal.

Hasonló épületért Glasgow-ból csak háromszáz kilométert kell utazni Leedsig, ahol a fenntarthatóság jegyében már megépült a jövő lakóháza, melyet egy volt munkásszállóból alakítottak át, s a Greenhouse nevet kapta. Ebben olyan környezettudatos polgárok vásárolhatnak, bérelhetnek maguknak lakást, akik örömmel fogadják, hogy új építészeti technológiákkal mérséklik az épület szén-dioxid-kibocsátását. Az energiát részben szénturbinák szolgáltatják, a meleg vízről napkollektorok gondoskodnak, Az otthonok teljes energiafelhasználásáról minden adatot online tárolnak, így segítik a tulajdonosokat saját fogyasztásuk optimálissá tételében.

Önvezető autók

Az okos városok részei lesznek az önjáró autók is, persze már mind elektromosak. A jövő ugyanis egyértelműen az e-járműveké. Norvégiában, ahol jelenleg is közel félmillió e-autó közlekedik, és ma már minden eladott tíz új autóból kilenc már ebbe a kategóriába tartozik, 2025-től újonnan már csak ilyen személykocsikat lehet majd forgalomba állítani. Hamarosan nem számítanak rendkívülinek a nyolcszáz vagy akár ezer kilométer hatótávolságú elektromos autók, amelyek egyetlen akkumulátortöltéssel hosszabb út megtételére lesznek képesek a jelenlegi robbanómotoros változatoknál. S gomba módra szaporodnak az e-töltőállomások is. Magyarországon számítások szerint tavaly már több mint húszezer külső áramforrásból tölthető autó futott, ezeknek a fele volt tisztán elektromos meghajtású.

Tíz−tizenöt év múlva nemcsak az elektromos, hanem az önvezető autók is természetesek lesznek a nagyvárosok útjain, ezek teljesen megváltoztatják majd a városi ember autózási szokásait. Munkahelyek szűnnek meg – a taxisok hiába sztrájkolnak majd a jövő ellen –, átértékelődik a városi, sőt az önjáró nagy járgányok révén az országúti közlekedés is… a ma fiatal kamionsofőrjei sem érezhetik úgy, hogy nyugdíjas állásuk van.

Az újonnan értékesített személyautók közül már ma is jó néhányhoz kérhető az automata parkolási vagy sávkövető funkció, sőt a járművek az előttük haladó sebességéhez tudnak igazodni. A különböző technikai rendszerek már most felismerik a közlekedési táblákat, érzékelik a váratlanul a kocsi elé lépő gyalogost is, s képesek fékezni a vezető helyett. Innen már csak egy lépés a távolra és közelre látó radarok, kamerák rendszere, melyek egy GPS-térkép, valamint az egyre fejlettebb szoftverek segítségével vezető nélkül is biztonságosan tudnak eljutni a megadott célhoz. Az utas akár a hátsó ülésen is helyet foglalhat, nem kell bíbelődnie a vezetéssel, telefonálhat, laptopját böngészheti, vagy el is bóbiskolhat, biztonságosan célhoz ér.

Megváltozik a közösségi jármű fogalma is. A busz, a metró, a villamos mellett ott lesz az autó, amelyet sokaknak már nem lesz érdemes megvásárolniuk: a ma egyre divatosabb sharing economy részeként használják majd az autómegosztó szolgáltatást. Parkolóállomásokon fogadhatják utasaikat a vezető nélküli bérautók, melyek rohamosan terjedhetnek el a nagyobb településeken.

Édes otthon

Képzeljük el, hogy munkahelyünkön aggódva eszünkbe jut, vajon minden rendben van-e otthon. Ekkor laptopunkon vagy mobilunkon az internet segítségével előhívjuk a szobánkban vagy épp kertünkben elhelyezett kamera képét, és máris látjuk: dolgozik-e robotporszívónk, amit előre beprogramoztunk, hogy takarítson délelőtt, permetezi-e a vizet szép füvünkre a locsolóberendezés, amelyet az imént mobilapplikációnkkal állítottunk üzembe. Vagy képzeljük el, amint munkánkból hazafelé tartunk. Sütőnk érzékeli, hogy bekapcsolhat az előre odakészített vacsorával, hogy mire megérkezünk, meleg étel fogadjon minket. Melegvíz-forralónk is megkapja az üzenetet, hogy mire belépünk az ajtón, forró víz várjon a tea vagy kávé elkészítéséhez. Okos zárunk érzékeli mobilunk jelét, így nem kell kulcsunkat előbányászni táskánk mélyéről az ajtó előtt állva. Ugyanez arcfelismerő rendszerrel még egyszerűbb.

Megannyi kényelmi funkció társulhat egy okos lakáshoz, mely megkönnyíti gyermekeink, unokáink életét. Ruhásszekrény alakú berendezés tisztítja majd gőzzel a felakasztott ingeket, zakókat, sőt vasalni is képes lesz. A konyhába sem kell kicipelni gyermekünknek a tabletjét, ha új internetes receptet szeretne kipróbálni. A tűzhelyet, mosogatógépet, mikrohullámú sütőt magában foglaló konyhaegység része lesz egy vetítő is, mely a falra vagy a konyhaasztalra vetíti ki az applikáció segítségével kiválasztott receptet, vagy az étel elkészítését videón bemutató filmet. Ha pedig napozni szeretne a kertben, de fél a leégéstől, bőrére ragasztja az okos matricát, amely méri az UV-sugárzás mértékét, s ha az meghaladja az egészségügyi határértéket, megváltoztatja a fényét. Mobilapplikációval is összekapcsolható lesz a matrica, így a telefon hangosan jelez, ha már veszélyes lenne a napozás.

A leírtak egy része a hétköznapi jövő része lesz, de az eszközök, berendezések, kütyük, szoftverek, alkalmazások közül nem egy már ma is létezik, sőt meg is csodálható, például minden év elején, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (CES), ahol évről évre levonhatjuk a következtetést: hamarosan minden eszközünk okos lesz, minden mindennel összekapcsolódhat. Egyre okosodó mobilunkat rengeteg célra fogjuk használni, egyszerre lesz távirányító, programozó, szenzor. Segítségével beállíthatjuk majd termosztátunkat télen, légkondicionálónkat nyáron, meghatározhatjuk vele, hány órakor ereszkedjen le otthonunk redőnye, illetve mikor húzza fel magát kora reggel. Internettel, wifivel, bluetoothszal kapcsolódik majd mindenhez – ja, és továbbra is lehet telefonálni vele. Ám bármennyire is lesznek okosak otthonaink, elsősorban rajtunk múlik majd, hogy ezeket a lehetőségeket mind ki akarjuk-e használni, illetve tudunk-e velük bánni – okosan.