Digitális pénz a bőrünk alatt?

Arról már nincs ilyen pontos víziónk, hogy mivel és hogyan fogunk fizetni, vagy miként fialtatjuk majd a pénzünket száz év múlva. Ez azért is furcsa, mert a közvélekedés szerint mostanság a pénz irányítja a világot. Miért lenne ez másképpen a jövőben?

 

Ahogyan az autóipart és a szállítmányozást az önvezető autó, a mezőgazdaságot a génmódosítás, az ipart a robotika, úgy fogja alapjaiban megváltoztatni a pénzügyi világot

MI LESZ A BANKOKKAL?

A pénzügyi műveleteket számítógépek végzik majd egymás között.

az úgynevezett blockchain technológia. A módszer lényege, hogy a pénzügyi műveleteket egymástól független és egyenrangú számítógépek végzik egymás között. Magyarán a tranzakciókhoz nem lesz szükség bankokra. Ha pedig nem lesz szükség bankokra, akkor minek fizetnénk egyetlen fillért is a pénzügyi szolgáltatásokért, minek veszkődnénk bankszámlaszámokkal, bankkártyák PIN-kódjával, belépési jelszavakkal? Egy kattintás a közösségi oldalon az ismerősünk képére vagy egy honlapon a kiszemelt termékre, majd beírjuk az utalni kívánt összeget, megnyomjuk az OK gombot, és készen is vagyunk. Gyors, egyszerű és nem utolsósorban olcsó megoldás.

 

A pénz nem vész el…

Ám az új pénzkezelési módszerhez új fizetőeszköz is járul. Aligha elképzelhető ugyanis, hogy fennmarad a jelenlegi tucatnyi különféle devizán alapuló fizetési rendszer. Vegyünk egy hétköznapi helyzetet. Nyaralni megyünk. A forintban megkapott fizetésünket át kell váltani, mondjuk, euróra. Ezt bankban vagy pénzváltónál tesszük meg, az átváltásért pedig komoly felárat fizetünk. (Ennél csak egy fokkal egyszerűbb, ha bankkártyával fizetünk, mert ott a bank intézi az átváltást, az ezért fizetett felárat azonban nem ússzuk meg.) Nem lenne egyszerűbb és olcsóbb, ha mindenki ugyanabban a pusztán elektronikus jelként létező pénznemben fizetne? Akkor nem kellene számolgatni például az átváltási árfolyamokat. Nos, a virtuális pénz már létezik: bitcoin a neve. Ha ezzel fizetünk, semmiféle személyes és banki adatra nincsen szükségünk.

 

Sokak szerint éppen ez a hátránya is, mert a teljes névtelenség lehetőséget ad a visszaélésekre is. Ha a blockchain technológia és a virtuális pénz elterjed, akkor pénztárcára sem lesz szükségünk. Eltűnnek a bankjegyek és valószínűleg a plasztik bankkártya is. Minden, amit ma egy pénztárca rejt, beköltözik egy számítógép csipjébe. Hogy hol lesz ez a csip, azt ma még nem lehet megmondani. Az biztos, hogy a következő néhány évben az okostelefonunkkal tudunk majd fizetni. Az ezt lehetővé tevő NFC technológia már tesztelés alatt áll Magyarországon is. A fejlődés következő lépcsőjét csak sejteni lehet. A viselhető számítástechnikai eszközök elterjedésével elképzelhető, hogy az

PÉNZ A BŐRÜNK ALATT?

Minden, amit ma a pénztárcánk rejt, beköltözik egy számítógép csipjébe. De hol lesz a csip?

összes személyes és pénzügyi adatunkat tartalmazó csipet a bőrünk alá ültetik, a rajta lévő adatokat pedig, mondjuk, egy, csak a tulajdonosa által működtethető okosszemüveg segítségével hívhatjuk elő.

 

Persze nemcsak a fizetőeszköz és a fizetési módszerek evolúciója érdekes, hanem az is, hogy a virtuális bankszámlánkon elhelyezett virtuális pénzünket miként fialtatjuk majd a jövőben. Ha valakit most arról kérdezünk, ha hirtelen sok pénze lenne, akkor mit tenne vele, a legtöbben a bankot választanák, vagy lakást vennének rajta, esetleg aranyat. De vajon néhány évtized múlva lesz-e értelme ilyen befektetéseknek. A bankbetétnek biztosan nem, hiszen a bankok jelenlegi formájukban aligha fognak megmaradni. De ha nem a bankbetét, akkor vajon mi lehet a jövő befektetése? Meglepő talán, de vagy olyan ágazatokba kell pénzt tenni, amelyekre mostanság senki sem áldoz, vagy olyanokba, amelyek ma még alig-alig léteznek.

 

Ki gondolta volna?

Egészségügy. Ugyan ki tenne egyetlen fityinget is a ma súlyos pénztelenséggel, lepukkant infrastruktúrával és szakemberhiánnyal küszködő ágazatba? Pedig sokak szerint ez a jövő egyik legnagyobb hasznot hozó befektetési terepe. A Föld lakossága ugyanis rohamosan öregszik. A várakozások szerint 2050-re bolygónk lakosságának 21 százaléka 60 év feletti lesz. Az előrehaladott korral pedig együtt járnak a daganatos betegségek, a keringési problémák, az elhízás, a cukorbetegség. Az e kórok gyors felismerésére és kezelésére koncentráló vállalkozások nagy jövő előtt állnak, hiszen növekvő megrendelésekre számíthatnak. Lássunk néhány példát. Már most is működnek olyan vállalkozások, amelyek borsos, ezerdolláros áron ugyan, de elkészítik az egyén géntérképét, majd ez alapján személyre szabott gyógyítási módszereket ajánlanak a páciensnek. De komoly kereslet mutatkozhat az átültetéshez szükséges szerveket vagy az elvesztett helyett új végtagot „nyomtatással” előállító cégek „termékei” iránt is.

A számlán érkező vízdíj kapcsán mostanság legfeljebb felvonjuk a szemöldökünket. Pár évtized múlva viszont lehet, hogy a székről is leesünk a számla láttán, hiszen a tudósok szerint éltető elemünk, a víz igencsak hiánycikk lehet. 2025-re a kutatások szerint 1,8 milliárd ember számára jelent majd gondot a vízellátás. Ráadásul a városiasodás miatt az emberiség vízigénye a jelenlegi két és félszeresére nő majd. A számok önmagukért beszélnek. A víz tisztításával, a víztakarékos megoldások kifejlesztésével foglalkozó vállalkozások komoly bevételekre tehetnek szert. Ugyanez igaz az élelmiszer-előállításra is. A Föld népességének gyarapodásával párhuzamosan egyre több ennivalóra lesz szükség. Ezt pedig meg kell termelni valahol. Csakhogy a szárazföld területének mindössze 12 százaléka alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, ráadásul ez a szám nem növelhető. Nem véletlen, hogy az elmúlt években tehetős emberek sora döntött úgy, hogy termőföldbe fekteti a pénzét.

 

Hagyományos, ám komoly lehetőségekkel kecsegtető ágazat az energetika is. A technológia fejlődésével párhuzamosan nő a világ energiaigénye. Az energia zömét azonban már nem kőolajból vagy földgázból nyeri majd az emberiség, hanem nap- és szélerőművek segítségével. A megújuló energia ugyanis a technológia fejlődésével egyre olcsóbb lesz. 1kWh naperőműben előállított áram Dubaiban már most is alig három centbe (valamivel több mint 8 forintba) kerül. Nem véletlen, hogy a világban gombamód szaporodnak a napból áramot előállító erőművek. Az Egyesült Államokban idén várhatóan 15 gigawatt új kapacitást építenek ki, Kínában pedig csak az első negyedévben 7,1 gigawattot. Napelemeket gyártó és naperőműveket építő vállalkozások részvényeiből bevásárolni tehát ugyancsak jó befektetés, miként az áram tárolására alkalmas, újfajta akkumulátorok fejlesztésével foglalkozó cégek papírjaiból is.

 

Már nem csak sci-fi

Lássunk néhány olyan befektetési célpontot, amelyről ma még nem sokat tudunk. A jövőkutatók biztosra veszik, hogy néhány éven belül a robotok komoly szerephez jutnak a gazdaságban. Az USA-ban például becslések szerint a jelenlegi munkahelyek felében

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

Ígéretes befektetésnek tűnnek az olyan pénzügyi alapok, amelyek élen járnak abban, hogy a fontos társadalmi ügyekben úttörő szerepet vállaló cégek részvényeiből állítják össze befektetési portfóliójukat.

helyettesíthető az ember gépekkel. Az egyik amerikai nagybank elemzése szerint egy évtizeden belül csak az iparban a munkahelyek 45 százalékát foglalják el robotok vagy mesterségesintelligencia-szoftverek. A világ legnagyobb csomagküldő cége, az Amazon azt tervezi, hogy a megrendelt termékek kézbesítését néhány éven belül kizárólag távvezérelt repülő szerkezetekkel, drónokkal végzi majd. Látható, hogy viszonylag rövid időn belül irdatlan mennyiségű robotra és drónra lesz szükség, így az ilyen masinákat gyártó vállalkozások és azok részvényesei elképzelhetetlenül nagy keresletre számíthatnak.

Az űr meghódítása meglehetősen költséges vállalkozás, csak a világ vezető hatalmai engedhették meg maguknak. Egészen az elmúlt évekig, amikor is az űrkutatást „privatizálták”, így egyre nagyobb arányban vesznek részt benne milliárdos üzletemberek. Richard Barnson, a Virgin, Jeff Bezos, az Amazon vagy éppen Elon Musk, a PayPal alapítója sorra száll be az űrbizniszbe. Nem véletlenül. Csak az űrturistáktól félmillió dollárt lehet elkérni egy utazásért, ám ez csak az egyik lehetséges bevételi forrás. A magáncégek tervezik a Hold vagy éppen a Mars meghódítását és a bolygókon lévő nyersanyagkincs kiaknázását is. Kockázatos vállalkozásokról van szó, de ha bejön a számítás, akkor komoly vagyonra tehetnek szert a méregdrága projektben részt vevő befektetők.

 

Ígéretes befektetésnek tűnnek az olyan pénzügyi alapok, amelyek élen járnak abban, hogy a fontos társadalmi ügyekben úttörő szerepet vállaló cégek részvényeiből állítják össze befektetési portfóliójukat. A felelős vállalatok hozzájárulnak egy élhetőbb holnaphoz. A klímaválság, a globális felmelegedés elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése nem csak hangzatos hívószavak, hanem egyre növekvő piaci vásárlóerő döntését befolyásoló szempontok. Ezek a pénzügyi alapok nem fektetnek a fegyvergyártásba, génmanipulációba, olyan vállalatokba, amelyek megsértik a munka- vagy az emberjogi törvényeket és nem nyerészkednek az élelmiszerárak változásán.

Egy meglepő befektetési tippet a végére hagytunk: aki a jövőben sok pénzt akar keresni, az fektessen homokba. Igen, homokba! A víz után ugyanis a jövőben ez a nyersanyag lesz a legkeresettebb. Az építőipartól kezdve a festék- és cementgyártásig, az olajkutaknál, az úszómedencék szűrőiben, a vasöntvényekben, az okostelefonokban mindenhol használják. A kételkedők most ingatják a fejüket, hogy homokból aztán van bőven, például a sivatagban. Ez igaz is. Csakhogy az nem alkalmas ipari felhasználásra, mert túl finom szemcséjű. A megfelelő homok a jelenlegi és az őskorban létező tengerek partján található, és bár sok van belőle, néhány évtizeden belül elfogyhat. Ha a jövő nagy üzletemberei közé szeretnénk tartozni, spórolt pénzünkből vegyünk bitcoint, abból vegyünk homokbányákat, kezdjük meg a nyersanyag kitermelését robotokkal, majd drónokkal szállítsuk a homokzsákokat építkezésekre! Ha hinni lehet a jövőkutatóknak, a siker nem maradhat el…