Csak egy Földünk van
A jövővel kapcsolatban sok minden tölthet el bennünket szorongással, de abban mindenki egyetért, hogy ideje komolyan vennünk a Föld vészjelzéseit.A fogyatkozó vízkészletek, a globális felmelegedés, az állat- és növényfajok kipusztulása, a légszennyezettség mind azt jelzi, hogy újra kell gondolnunk, hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló energiákat, illetve azt, hogy meddig tudunk még nyújtózkodni, ha már rég kilóg a lábunk a takaró alól.
A környezeti válsággal kapcsolatos hírek, jelenségek nem értékelhetők önmagukban, és megoldásukra is csak úgy kerülhet sor, ha valóban megújulnak az energiáink. Méghozzá mindegyik: az otthonunktól kezdve egészen az óceánig. A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki, folyamatosan rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. És legfőképpen: nem rombolja a környezetet. Jelenlegi életmódunk nagy részében nem megújuló, fosszilis energiaforrásokat használnunk – ilyen a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz –, amelyek környezetromboló hatásának következményeit láthatjuk az üvegházhatásban, a levegő- vagy a vízszennyezésben. A globális felmelegedés megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése nem valósulhat meg anélkül, hogy ezeket megújuló forrásokra cseréljük.
Itthon és külföldön
A megújuló energia négy fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek: az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag (biomassza) és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés. Ezek közül a szél- és a napenergia-technológiák a legelterjedtebbek itthon is, ezek adnak lehetőséget arra, hogy az általunk, otthonunkban felhasznált villamos energia, üzemanyag és víz egy részét vagy akár egészét fedezzék. Jó hír, hogy az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult (tűzifa, faszén vagy a szél- és vízimalmok), ezek az ipari forradalom hatására szorultak vissza jelentősen.
| ALTERNATÍV ENERGIÁK |
| A fosszilis energiaforrások – kőszén, kőolaj, földgáz – környezetromboló következményei az üvegházhatás, a levegő- és vízszennyezés. |
Gigantikus napelemparkok
A zöldforradalom egyre nagyobb területeket hódít magának, ennek következtében egymás után épülnek a hatalmas napelemparkok. A legjelentősebbek között találjuk az Abu-Dzabi melletti Shams−1-et és a Mojave-sivatagban lévő Ivanpah-t, de említhetnénk akár a Fülöp-szigeteki Robinsons Starmills plázát is, melynek különlegessége, hogy az óriási bevásárlóközpont tetejét teljes egészében napelemek borítják. A világ legnagyobb, már működő naperőműve Marokkóban található, a Szahara északnyugati felén. A 160 megawatt teljesítményű létesítmény több mint egymillió otthont képes ellátni energiával, ezzel becslések szerint évente körülbelül 760 ezer tonnával tudják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A lenyűgöző környezetbarát fejlesztések sora azonban itt még korántsem ér véget. Az arizonai sivatagban létrehozott, új típusú Solana hőerőmű célja, hogy a naperőművel előállított áramellátás éjszaka se szüneteljen. A technológia lényege, hogy a parabolatükrök használatával egyetlen pontra koncentrálják a napenergiát, a napfényből kapott energiát pedig hőként tárolják. A különleges park napnyugta után hat órán át tud még áramot termelni.
Az, hogy ezen a területen mit hoz a jövő, nagyban múlik azon, hogy a döntéshozók mennyire lesznek képesek tudásukat, erőforrásaikat a Föld megmentésére fordítani, és a fenntarthatóság vagy a megújuló energiaforrások mellett dönteni a pillanatnyi gazdasági vagy politikai érdekeken felülemelkedve. És persze attól is, hogy mi, felhasználói részről, mennyire leszünk képesek saját, jól megszokott életünket feladni olyan módszerek alkalmazásával, amelyek kezdetben okozhatnak kényelmetlenséget, ám hamar rutinná válhatnak.
Egy liter fény
A jövő tehát egyéni szinten egészen kis lépésekben, egyéni rutinok felülvizsgálatában, életszemlélet-váltásban is elkezdődhet, közösségi szinten pedig motorja lehet egy egészen egyszerű ötlet vagy innováció is – a lehangoló hírek mellett azért ennek is láthatjuk nyomait. A döntéshozók és az egyéni felhasználók között helyezkednek el azok a szakemberek, mesterek, kísérletező civilek, akik saját kreatív találmányaikkal újítanak meg erőforrásokat, közösségeket is, és alkalmazzák a legmodernebb vagy éppen a legegyszerűbb technológiákat. Utóbbira egyik szép példa Alfredo Moser brazil szerelő „liter of light” elnevezésű, tíz évvel ezelőtti találmánya, amellyel ma már rengeteg fejlődő országban oldotta meg a világítás problémáját, méghozzá PET-palackok és ivóvíz segítségével. A módszer lényege, hogy a lakások tetejére fúrt lyukba alulról illesztik az átlátszó, tiszta (desztillált) vízzel feltöltött flakonokat. A napsugarak áthaladnak a vízrétegen, minden irányban szóródnak, és a tesztek szerint egy ilyen „petpalackégő” annyi fényt állít elő, mint egy 55−60 wattos izzó. Igaz, csak a nappali időszakban, de már ez óriási dolog mindazok számára, akik a világ szegénynegyedeinek ilyen-olyan anyagokból összeeszkábált, fénytelen lakásaiban élnek.
Amikor az energiaforrások megcsappanó készletére gondolunk, elsőként a harmadik világbeli országok juthatnak eszünkbe. Pedig a hazai, leghátrányosabb helyzetű kistérségek falvaiban is komoly gondot okoz az energiaszegénység, az energiahiány. Télen leginkább a fűtés, a tüzelőanyag megoldása égető kérdés, többnyire fával próbálják megoldani, ami igen drága, és a beszerzési lehetőségek is korlátozottak, ezért aztán igazán hideg teleken eltüzelnek mindent, ami éghető; ez igen egészségtelen, számos légúti megbetegedéshez vezet. A probléma megoldására a helyben működő Igazgyöngy Alapítvány önkénteseként dolgozta ki Feldmár Nóra a biobrikett programot a Hajdú-Bihar megyei Toldon. Lényege, hogy a helyi, mélyszegénységben élő családok kézi erővel működtetett présgép segítségével, helyben beszerzett mezőgazdasági melléktermék felhasználásával állítanak elő olcsó és környezetbarát tüzelőanyagot. Ennek a technológiának is mezőgazdasági hulladék az alapja, amelyet szakértő vezetésével a családok dolgoznak fel, préselnek
és formáznak.
Fenntartható fejlődés vagy nemnövekedés?
A megújuló energiaforrások a fenntartható fejlődés szemléletén alapulnak, melynek lényege, hogy energiaforrásaink a környezetet nem romboló módon mégis tegyék lehetővé az emberiség fejlődésének lehetőségét. Egyre többen vannak azok is, akik szerint a környezeti válság megoldását nem a fejlődés, hanem éppen annak vége hozhatja el – vagyis a nemnövekedés. Azzal érvelnek, hogy a megújuló energiaforrások előállítása során is melléktermék keletkezik, és arról is lehet tudomásunk, hogy a megszaporodó szél- vagy vízierőművek hatással vannak az élővilágra. A nemnövekedést támogatók szemszögéből tehát a fenntartható fejlődés önmagában ellentmondás, mivel minden növekedésalapú fejlesztés eredendően fenntarthatatlan, ha a fogyasztás jelenlegi mértéke meghaladja a Föld erőforrásai megújulásának mértékét és képességét. Azt állítják, hogy bármilyen típusú gazdasági növekedés az erőforrások kimerüléséhez vezet. Azok viszont, akik a fenntartható fejlődés gondolatával értenek egyet, azt állítják, hogy a gazdasági növekedés folytatható az energia- és erőforrás-felhasználás csökkentése mellett.
Óceántisztítás felsőfokon
Természetesen vannak olyan nehézségek, amelyek nem oldhatók meg házi módszerekkel. Az óceánon lebegő hulladék eltüntetése például biztosan nem. Évente nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánba, ennek jelentős része a nagy csendes-óceáni szemétszigetben csoportosul. Boyan Slat, az Ocean Cleanup (Óceántisztítás) nevű szervezet fiatal alapítója erre a problémára talált megoldást néhány éve, ötletét 2016-ban meg is valósították.
Üzembe helyezték a világ első olyan szerkezetét, mely passzívan tisztítja meg az óceánokat a műanyag szeméttől. A passzivitás különben a környezeti válságra adható válaszok egyik kulcsfogalma: minden azon múlik, hogy tudunk-e olyan megoldásokat találni közvetlen életkörnyezetünkben, lakóhelyünkön és a világszinten érzékelhető állapotokra, amelyek az alkalmazásuk során nem termelnek újabb káros mellékterméket, illetve nem terhelik felesleges energiával a Földet. Energiaforrásaink esetében tehát a tudományos kutatások, valamint a vezetők, politikusok által kezdeményezett és támogatott lehetőségek mellett ez a hozzáállás – az adott lehetőségekből (akár a szemétből) építkező, a közösség javát kereső magatartás és az önfenntartásra való képesség – hozhatja el a megújulást. Hogyha ezen az úton indulunk el, és ehhez egyre több döntéshozó és vállalat is csatlakozik, akkor van remény, hogy lesz jövő.