Van új a nap alatt!

Hihetetlenül felgyorsult a digitális innováció, mindennapjaink részévé vált a high-tech, az okos és még okosabb telefonokkal, iPadekkel, és ezzel nincs vége a világot átformáló újdonságok sorának. A robotika, a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság már korunk valósága, az űrturizmustól kezdve a szuperintelligens robotokig, amelyek olyan tökéletesek, hogy autót vezetnek, bonyolult feladatok elvégzésére is alkalmasak. Állítólag a Georgiai Műszaki Egyetem diákjainak fel sem tűnt, hogy több hónapon keresztül egy robot volt a tanársegédjük – de lehet, hogy ez csak egy anekdota…

 

Találkozás Dr. Nováky Erzsébet jövőkutatóval. 

 

Miért választotta ezt a pályát? Már kisgyermekként is erről álmodott?

Eredetileg vegyészmérnök szerettem volna lenni, de négyévesen gyermekbénulás ért, ezért csak olyan egyetemet választhattam, amelyik egyetlen épületből áll. Ennek 1964-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem felelt meg, és mivel matematikából és történelemből egyaránt felkészült voltam, és kedvet is éreztem a közgazdász pálya iránt, oda jelentkeztem. Az utolsó évben Kovács Géza professzor, a magyar jövőkutatás megalapítója meghívott, hogy legyek tagja az akkor alakuló futurológiai kutatócsoportnak, és foglalkozzam a jövőkutatás módszertanával. Örömmel tettem eleget a meghívásának, és azóta is a jövővel való tudományos foglalkozást tekintem a hivatásomnak.

 

 

A tudományos jövőkutatás nyilván nem tévesztendő össze a kristálygömbös jövendőmondással, de mennyire lehet megbízható? Eddig kik fordultak önhöz tanácsért, kik vehetik hasznát előrejelzéseinek?

Az előrejelzések megbízhatóságát a tudományos elmélet és módszertan, valamint a jövőkutatók felelős gondolkodása szavatolja. A jövőkutatók is tévedhetnek, de nem az a célja az előrejelzéseknek, hogy bekövetkezzenek, hanem az, hogy rámutassanak a reális lehetőségekre, segítsék valóra válásukat, illetve felhívják a figyelmet a katasztrófákra mutató tendenciákra, és segítsenek elkerülni bekövetkezésüket. Mi, jövőkutatók nem tanácsadók vagyunk, hanem olyan szakemberek, akik a döntések meghozatalakor a felelős gondolkodásra, a távlati szempontok figyelembevételére és a komplex problémakezelésre irányítják a figyelmet. Kizárólag jelenorientáltan és részkérdésekre koncentrálva nem ajánlatos döntéseket hozni. A felelős gondolkodáshoz az is hozzátartozik, hogy az előrejelzések kidolgozásakor figyelembe vesszük a lakosság, tehát az érintettek véleményét is, hiszen az ő jövőjük formálásán dolgozunk. Előrejelzéseinket azokon a területeken hasznosítják, amelyek hosszú távú és komplex gondolkodást kívánnak, így elsősorban a stratégiai tervezésben, a területi és a várostervezésben, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén. Hazánkban és a világon általában még nem érték el, hogy a tudományos jövőkutatás eredményeit az állami vezetésben döntő meghatározóvá tegyék.

JÖVŐ

„Az előrejelzések kidolgozásakor figyelembe vesszük az érintettek véleményét is.”

Finnországban ugyanakkor parlamenti jövőkutatási bizottság működik, Ausztrália Virginia államában pedig az államvezetésben is szerepet kapott a tudományos jövőkutatás.

 

Írásunk folytatása a La femme Jövőnk című különszámában olvasható!