Minden télen megnő az izomhúzódással, rándulással kapcsolatos balesetek száma az év többi részéhez képest. Persze vannak helyzetek, amelyeket nem lehet kivédeni, azonban egy kis előre gondolkodással csökkenthetjük a húzódások és rándulások miatt ágyban töltött napok számát. De vajon melyek a leggyakoribb téli balesetek, és mit tehetünk a megelőzésük érdekében?
A síelés, a snowboardozás egészen addig szórakoztató téli elfoglaltságok, amíg nem szakadnak szalagok, törnek csontok vagy ficamodnak ízületek. Nem is gondolnánk, hogy milyen sokan térnek vissza különböző sérülésekkel a téli vakációjukról, és töltik gipszben a sítúra idejének sokszorosát. Nem kell persze feltétlenül több napra elutaznunk ahhoz, hogy kellemetlen balesetet szenvedjünk. A korcsolyapályára vagy a közeli befagyott tóra is elég kiballagni egy békés vasárnap délután.
Elsőként érdemes sorra venni, hogy mi az a síelésben, amihez egyáltalán nincs hozzászokva a testünk, és ami így baleset előidézőjévé válhat. Ha volt már síbalesetünk, abból a kellemetlen tapasztalatból is kiindulhatunk.
Indulás előtt
Állóképességünk növelése, vagy jó állóképességi szintünk karbantartása különösen nagy szerepet játszhat a téli sportbalesetek elkerülésében. A magaslati levegő ritkább, mint amihez a mindennapokban hozzászokunk, ezért minél jobb az erőnlétünk, annál jobban bírjuk az iramot. A futás, a kocogás és az úszás kiváló eszköz testünk karbantartásához a sítúrát megelőző hónapokban. Ha a tüdőnk nem fárad el, ha jobb a testünk oxigénellátása, az izmaink is jobban bírják a megpróbáltatásokat.
Az általános állóképességet javító edzéseken kívül érdemes nagyobb súlyt fektetni az olyan speciális mozgásformákra is, amelyek kifejezetten a síeléshez szükséges izmokat fejlesztik, valamint az ott szükséges mozdulatokhoz hasonlókból állnak össze. Egy síszimulátor jó szolgálatot tehet, de már az is nagy segítség lesz a szikrázóan fehér pályán, ha a belső combizmokat megerősítjük.
A bemelegítés ereje
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bemelegítés szerepét: a hideg izmok és ízületek jóval sérülékenyebbek, rugalmatlanabbak, mint a jól átmozgatottak. A lécek felcsatolása előtt elengedhetetlen, hogy néhány vállkörzéssel, valamint egy-két csípő-, illetve bokakörzéssel felkészüljünk a símozgásra.
Ügyeljünk a térdek átmozgatására, hiszen az egyik leggyakoribb síbaleset az igen sok fájdalommal és egyéb kellemetlenséggel járó keresztszalag-szakadás. Nem érdemes kockáztatni egy több hónapra szóló problémát, ha mindössze néhány egyszerű térdkörzéssel megelőzhető a baj.
Elsősegélycsomag
A korcsolyázásra is érvényesek a síeléssel kapcsolatban említett, legfontosabb biztonsági intézkedések, így például a mozgás megkezdése előtti alapos bemelegítés, mellyel csökkenthetjük a sérülés veszélyét. Itt is jó szolgálatot tehetnek a melegítő krémek, olajok, valamint a mozgás után használandó lazító hatású készítmények.
Néhány szót azonban muszáj ejteni a korcsolyázás körülményeiről. Bár a műjégpályának is megvan a maga hangulata, a természethez közelebbi helyek azonban legtöbbször csábítóbban hatnak a téli sportok szerelmesei számára, hiszen ilyenkor hosszabb időre elhagyhatják a városi forgatagot. Korcsolyázni tulajdonképpen bárhol lehet, ahol van némi jég.
Minden esetben ellenőriznünk kell azonban, hogy elég vastag-e a jég, vagyis elbírja-e a súlyunkat. Ha gyerekekkel megyünk (bár az ő súlyuk kisebb), ők külön figyelmet érdemelnek. Ügyeljünk, hogy csakis biztonságos területen tartózkodjanak, és nehogy véletlenül beljebb menjenek, mint kellene!
Valószínűleg mindenkinek ösztönösen jólesik a hidegben töltött mozgás után a meleg környezet, a forró ital és a meleg zuhany. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megelőzzük a megfázást, miután a korcsolyapályán/tavon/sípályán jól kimelegedtünk, megizzadtunk, majd sokáig nem öltöztünk át száraz, meleg holmiba. A forró tea, kakaó, a jó meleg zuhany és a szauna mind-mind jó szolgálatot tesznek a téli sportok után.