A látvány városa

Nem luxus az utazás. A közlekedési vállalatok, a kulturális intézmények, a múzeumok, a szállodák egyre kedvezőbb ajánlatokkal állnak elő, hogy az embereket kalandozásra sarkallják. Van élet Budapesten, és van kikapcsolódás a wellness-szállodák gőzfürdőin kívül is! Egy-egy város felderítése megfizethetetlen élményekkel gazdagíthat, ráadásul nem is kerül szinte semmibe. Ilyen hely Esztergom is, ahol az év minden időszakában találhatunk érdekes programot!

Az ezeréves város

Esztergom hihetetlenül izgalmas történelmi múlttal rendelkező város: diverzitását, sokszínűségét az ország egészében betöltött szerepének folyamatos változása adja. A történelem minden időszaka nyomot hagyott rajta, s habár a várost mostanában építkezések, korszerűsítés zaja veri fel, e korok emlékét mindmáig markáns épületek, utcák, kulturális kincsek őrzik és idézik fel az érdeklődők számára.

A Dunakanyarban elterülő, mesés panorámájú Esztergom fekvése, környezeti adottságai miatt már kezdetektől népszerű és fontos pozíciójú városa volt hazánknak. A környező hegyek, a Pilis már az őskorban, a város alapítása előtt emberlakta térség volt. Barlangjaiban és a Várhegyen, ahol már a kelták jelentős települést hoztak létre, sorra tárulnak fel az újabb és újabb rézkori, bronzkori, új kőkori leletek. A római korban, a Kr. e. 170-es években Marcus Aurelius katonái élén védte a limest a birodalomba betörő normannoktól, és a mai Esztergom területén írta filozófus elmélkedéseit e harcok szüneteiben. Több őrtorony is fennmaradt ebből a korból, például a Búbánat-völgyben.

A Magyar Királyság fővárosa

A keresztény Európához csatlakozás, az államalapítás is Esztergomhoz köthető. Géza fejedelem 972-ben nevezte ki az ország központjának, hiszen a folyó a Nyugattal való összeköttetést jelentette. Itt született fia, István, akit aztán a bazilika dombján akkor álló István mártír után elnevezett templomban koronáztak Magyarország királyává. István aztán itt alapította meg az ország első érsekségét és pénzverő műhelyét is. Már Géza fejedelem Esztergomban építette ki fejedelmi központját a Várhegyen. Ezután a királyi várrész és az egyházi épületek egyre gyarapodtak, szépültek, a királyi palotával, érsekségi épületekkel, szebbnél-szebb templomokkal gazdagodva, mint a Beckett-kápolna a róla elnevezett Szent Tamás-hegyen. A ma erre vezető kőlépcsőn lélegzetállító panorámateraszra juthat a kiránduló.

Vizek városa

Fénykorában a városnak 11 kolostora és számtalan fürdője volt. Ma közülük egy papnevelde és két kolostor működik, míg fürdői is fokozatosan szépülnek. A Szent István strandfürdő télen-nyáron működő uszoda, mely a török háborúk után épült az itt fakadó, kivételesen meleg vizű forrásokra. A Duna-partról megközelíthető strandot nyáron zöld terület veszi körül, így a pihenni vágyók akár egész napokat is eltölthetnek itt.

Az újabb, 2006-os építésű Aquasziget Esztergom, mely nemrégiben bővült ki egy mesés szállóval, a Portobellóval, igazán fantasztikus környezetben elhelyezett élményfürdő, ahonnan álomszép kilátás nyílik a folyóra, a bazilikára és a várra.

Esztergom műkincsei

Vitéz János érsekségének idején a város a magyar reneszánsz művészeti és kulturális központja volt. Az érseki könyvtár hazánk egyik legelső, ma is egyik leggazdagabb könyvtára, mely ritka, érdekes régi nyelvemlékeket, kódexeket rejt.

A 19. század elején megkezdődött a hatalmas főszékesegyház építése a Várhegyen. Esztergom ekkor vált iskolavárossá. Magyarország legnagyobb bazilikája, a Nagyboldogasszony 1822–1869 között épült Kühnel Pál, Packh János és Hild József tervei alapján; felavatására írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét. A 100 méter magas épület kupolája és Panorámaterme felejthetetlen látványt nyújt, a hatalmas templomtérben, a főoltárnál látható, Mária mennybemenetelét ábrázoló Michelangelo Grigoletti-festmény pedig a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe. Az altemplom és a kripta, az érsekek, bíborosok temetkezési helye is nyitva áll az érdeklődők előtt.

A bazilika emeletén találjuk a Főszékesegyházi Kincstárat, amely ritka és mesésen szép liturgikus kincseket, ötvös- és textilmunkákat, gótikus kelyheket és ereklyéket, hihetetlen gonddal kivarrott palástokat rejteget, illetve a Koronázási Keresztet, melyre uralkodóink évszázadokon át tették le királyi esküjüket.

A Várhegy andalító hangulatú sétákat ígér, a királyi város szokásait és képét pedig közelebbről is megismerhetjük a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában, a korábbi királyi palotarészben. Az érdeklődők kortárs galériát is találhatnak a Várban, a változatos Rondella Galériát.

A Vízivárosban található Keresztény Múzeum hazánk egyik legjelentősebb gyűjteményét tudhatja magáénak. Szárnyas oltárai, táblaképei M. S. Mester munkái méltán csalogatják műértők tömegeit a városba. Esztergom régészeti kincseit, helytörténeti és néprajzi érdekességeit a tér túloldalán, a Balassa Bálint Múzeumban találhatjuk.

A törökök nyomai

A török korban Esztergom több száz éven át török végvár volt. 1594-ben véres harcok folytak a város visszavételéért, ekkor halt hősi halált nagy költőnk, Balassi Bálint is. A török uralom sok ponton megváltoztatta a város arculatát, és nemrégiben tárták fel, valamint restaurálták a törökfürdőt és az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámit.

A reformkor gőzerejével

1876-ban árvíz sújtotta a várost, ennek nyomait és jeleit a mai napig látni. A vízszabályozásról minden korosztály interaktív kiállítás keretén belül tanulhat a Duna Múzeumban.

Hogy a város a kereskedelembe a közlekedés révén jobban bekapcsolódhasson, 1895-ben felépült a Mária Valéria híd, melyet a háború lerombolt, így 2001-es újraépítéséig Párkány (Szlovákia) és Esztergom között csak komppal lehetett közlekedni. Ma könnyen tehetünk kiruccanásokat a szomszédos Párkányba, és a hídról egészen kivételes látványként tárul elénk Esztergom városa.

Esztergom ma

Esztergom folyamatosan fejlődő város, habár a szocializmus komoly sebeket ütött rajta. Nemcsak a forradalom idején, a Sötétkapunál történt véráldozatokra emlékszik a város, de az összképét bizarr módon megtörő szocialista épületekre is.

Az idelátogatóknak nyugalmat sugárzó szépsége mellett a Duna-part rendszeres ünnepséget, szórakozást, eseményeket tartogat. Minden ősszel megrendezik az esztergomi Borhíd Fesztivált, illve nyár végén a fényekkel, mámorral itatott Szent István-ünnepeket.

A kirándulni vágyóknak rengeteg túraútvonal és -célpont kínálkozik a városban, közülük talán legnépszerűbb a város fölé emelkedő hegyi kilátó, a Vaskapu. Kevésbé merész, illetve kulturális érdeklődésű vándorokat a Babits Mihály Emlékház várja, mely a költő otthonának valóban megihlető kilátásával, látképével, tárgyainak bemutatásával Babits utolsó éveibe enged érzelmes betekintést.

Esztergom főtere, a Széchenyi tér, a rendszeres régiségvásáron és termelői piacon kívül szezonális rendezvényeknek, koncerteknek ad otthont, mint a napokban is zajló, forralt borral, jégpályával és zenével váró Adventi Vásár.

Esztergom a kamerák kereszttüzében

A város szépsége költőkőn és festőkön kívül több filmrendezőt is megihletett. Itt forgatták többek között a Kertes házak utcája, Az aranyfej, a Tótágas, az Egy erkölcsös éjszaka, a Végső játszma, a Hazatérések, a Szórakozás és a Rosszfiúk című filmeket.