Újra látható a Mefistofele

Arrigo Boito operájának második, azóta is ismert változatát 1875-ben mutatta be először a bolognai Teatro Comunale. Most Budapesten a darab!

Kovalik Balázs nagy hazai és nemzetközi sikert aratott Mefistofele rendezésének premierje 2010-ben volt a Magyar Állami Operaházban. A százfős énekkart, zenekart, gyermekkart, statisztákat igénylő előadás nemcsak monumentalitásban, hanem rendezői formanyelvében is kuriózum. A díszlet fő alkotóeleme például egy hatalmas DNS spirál, a molekula, amely az ember legkisebb alkotóeleme, ám leírása a tudomány csúcsa. A színpadképbe ugyanakkor éppúgy beleférnek a boszorkányszombat-jelenet chippendale táncosai, mint a jövő álomvilágába menekülő Faust és Elena futurisztikus inkubátorai. A különleges vizuális és zenei élményt ígérő produkció főszerepeiben Bretz Gábort, Palerdi Andrást, Fekete Attilát, Gaston Riverót, Létay Kiss Gabriellát, valamint Bazsinka Zsuzsannát láthatja a közönség – mindössze néhány előadás alkalmával.

A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja maradt az operairodalomnak – írja róla a Wikipedia, pedig a darab az első bemutatón megbukott, és a második előadás után levették a műsorról. A közönség akkor megbüntette a zeneszerzőt, hogy eltért az olasz opera hagyományaitól. Ugyanakkor talán ennek köszönhető, hogy a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotás máig olyan népszerű a kortárs művészek körében is.

Igaz, ebben maga Boito is segített, 1875-rem a bolognai bemutatóra jelentősen átdolgozta művét. Az eredeti változatot lerövidítette, és a megmaradt jeleneteket is kisebb léptékűre vette, Faust szerepét pedig baritonról tenorra írta át. Az így színpadra állított előadás már nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket.

Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Nézzük meg, hogyan dolgozta fel Kovalik Balázs a mű máig érvényes üzenetét!

Előadások

Fotó: MTI