A vér nem válik vízzé
Vajon a tehetség a hajszínhez és az arcvonásokhoz hasonlóan öröklődik, vagy inkább a neveltetésből, világlátásból és elszántságból fakad?Híres családok és tehetséges dinasztiák példája azt mutatja, hogy valószínűleg mindkét megközelítésben van némi igazság.
A címben idézett metaforikus mondás néhány hónappal ezelőtt egy Klaus és Erika Mann életéről szóló berlini kiállításon járt a fejemben. Édesapjuk, a XX. század egyik legnagyobb hatású írója, Thomas Mann árnyéka úgy vetült a szinte ikrekként felnövő testvérpárra, hogy egyszerre akartak eggyé válni vele és elmenekülni előle.
Pedig egyiküknek sem kellett szégyenkeznie: Erika Mann korát jóval megelőzve a berlini művészeti élet egyik fontos figurája volt, Klaus Mann pedig a diktatúrákkal való megalkuvás és az emberi gyengeség egyik kulcsregényét írta meg a Mephistóval, amely később Szabó István rendezésében elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
A nagyság árnyékában
| TEHETSÉG |
| Thomas Mann hírneve úgy borult lányára, Erikára és fiára, Klausra, hogy egyszerre akartak eggyé válni vele és elmenekülni előle. |
A Mann-dinasztia jó példa arra, hogy az irodalmi és művészeti tehetség egyrészt öröklődhet (Thomas Mann testvére, Heinrich Mann szintén jelentős író volt), másrészt nem árt hozzá valamiféle tudatosság is, mert különben az, hogy valakinek a tehetsége napvilágra kerül, pusztán szerencse kérdése lesz. Genetikusok, pszichológusok, szociológusok és történészek vitatkoznak azon, hogy vajon a sikeres családok a génállománynak vagy a neveltetésnek köszönhetik eredményeiket, a válasz pedig valószínűleg félúton van – mint általában. A tehetség ugyanis akkor teljesíti be lehetőségeit leginkább, ha foglalkoznak vele, ha megfelelő környezetben és megfelelő időben irányítják alakulását. A leszármazás sorsszerűsége a kezdetektől végigkíséri a zsidó-keresztény kultúrát, hiszen már az Ószövetségben Jákob tizenkét fia határozza meg a későbbi törzsek sorsának alakulását. Dinasztiákban gondolkodtak a fejedelmek, királyok és uralkodók is, és természetesen a magyar történelemben is meghatározók voltak a családi kapcsolatok, az Árpád-házi királyoktól egészen a Rákóczi fejedelmekig.
Az évszázadok alatt kialakult, születésen alapuló kiváltságokat szerencsére felváltotta a modern korban az az elképzelés, hogy az ember nem automatikusan, hanem eredményei által válhat valakivé. A XX. és XXI. század nagy dinasztiái inkább ezen a vonalon lettek híresek; mindig akadt néhány kiemelkedő képességű családtag, aki adott esetben kockáztatni sem félt.
Gundel palacsinta
A budapesti őszi kiállítások közül kiemelkedett a Kiscelli Múzeumban látható, Déry Tibor emblematikus, utópisztikus regényére reflektáló BA Úr X-ben című kiállítás, amely a G.A. Úr X-ben című regény világát olvasta össze az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának történetével. A magyar pavilon egyik legnagyobb szenzációja a magyar konyhát bemutató rész volt, ahol hortobágyi húsos palacsintát és Rákóczi túróst kóstolhattak az érdeklődők.
Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!