Jövőnk záloga a környezetünk védelme

Zsédenyi Adrienn, vagyis Zséda már gyermekkorától kezdve a zene és a színpad szerelmese. A tehetséges énekesnő 2002-ben kezdett szólókarrierbe, és az évek folyamán a magyar könnyűzenei élet egyik legsikeresebb előadójává vált. A többszörös Fonogram- és EMeRTon-díjas magyar énekesnő mostanra hat albummal, hat kalendáriummal és számtalan kislemezzel büszkélkedhet. Legújabb, Kémia című lemeze három éven át készült, és 15 fülbemászó dalt tartalmaz, köztük Zséda legújabb, Eperhold című slágerét. A sokoldalú énekesnő a magyar zenei élet mellett a társadalmi szerepvállalásból is kiveszi részét, előszeretettel adja nevét jótékonysági kampányokhoz, és szívügyének tekinti a környezetvédelmet. Mint mondja, fontosnak tartja, hogy közszereplőként felhívja az emberek figyelmét a társadalmunkat érintő legfontosabb problémákra.

Köztudott rólad, hogy határozott életfilozófiád van, és a közvélemény előtt is kiállsz amellett, amiben hiszel. A környezettudatosság mint téma miért áll olyan közel a szívedhez?

A természetszeretet még gyerekként, Pápán, a szüleim és a nagyszüleim plántálták belém, így a környezettudatos gondolkodás már egészen kiskoromtól kezdve jelen van az életemben. Vidéken, a természet közelségében nőttem fel, és a családom mindig is arra tanított, hogy a környezetet tisztelni és óvni kell. A szüleimmel rendszeresen jártunk kirándulni, szívesen töltöttük az időt a szabad levegőn, a családi étkezések során pedig elsősorban természetes eljárásokkal készült, organikus ételek kerültek terítékre. Erről ma is ugyanígy gondolkodom, és igyekszem tartani magamat a szülői házból hozott elvekhez.

Mi ösztönöz leginkább arra, hogy támogasd a fenntartható fejlődés ügyét?

A kisfiam jövője, természetesen. Szeretném, ha Nimród egy olyan világban nőne fel, ahol az időjárásunkat nem tépázzák meg szélsőséges természeti jelenségek, amelyben léteznek még tiszta óceánok, érintetlen zöld esőerdők, és élővilágban gazdag szigetek. Amit most teszünk, az az ő jövőjüknek fontos része lesz!

Ismert emberként nagyobb az ember felelőssége ezen a téren?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy közismert személynek megvannak az eszközei arra, hogy felkeltse az érdeklődést, és ráirányítsa az emberek figyelmét a mindannyiunk számára fontos jelenségekre, társadalmi ügyekre. Az eredmény pedig sok esetben „kézzel fogható”. A párkapcsolati erőszak elleni kampányunk eredményeként például az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a családon belüli erőszak büntetőjogi kategóriába tartozik.

A te életedben hogyan jelenik meg a környezettudatosság? Mit jelent az előbb említett zöld gondolkodás a gyakorlatban?

Az életem minél több területén igyekszem a környezettudatosságra és fenntarthatóságra törekedni. Hiszek abban, hogy jelentős változásokat érhetünk el együtt úgy, ha mindenki csak apróságokat változtat a mindennapi szokásaiban. Műanyag helyett igyekszem korlátlan alkalommal újrahasznosítható anyagokkal körülvenni magam, mint például az üveg vagy az alumínium. Ha megyünk valahova, utazásunkhoz is megkeressük a lehető „legzöldebb” módot. Ha tehetjük, autózás helyett inkább sétálunk, biciklizünk. Ez egyébként családi programnak is tökéletes, hiszen együtt, aktívan kapcsolódunk ki.

Gondolom ezek az elvek a kisfiad, Nimród nevelése során is fontos szerepet kapnak…

Természetesen. A férjemmel a fiunknak is igyekszünk jó példát mutatni. Szeretném, ha természetes lenne számára, hogy otthon szelektíven gyűjtjük a hulladékot, elzárjuk a csapot fogmosás közben, fürdés helyett inkább zuhanyozunk, és nem felejtjük nyitva a hűtőt, amíg a konyhában tevékenykedünk – hogy csak a legegyszerűbb környezetvédelmi módszereket említsem. Emellett bevásárláskor is próbálunk olyan termékeket választani és olyan ételeket fogyasztani, amelyek csomagolása újrahasznosítható és előállítása során pedig figyelembe vették a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat.

Az újrahasznosítás fogalma a környezetvédelem kapcsán időről időre előkerül. Milyen jelentősége van ennek a fenntartható fejlődés szempontjából?

Legjobb tudomásom szerint a hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint más környezetkárosító tényezőé. Éppen ezért válik rendkívül fontossá, hogy csökkentsük a megtermelt hulladék mennyiségét, illetve amit mégis megtermelünk mi és a nagy vállalatok, az újrahasznosítható legyen. A saját szintjén mindenki megtalálhatja azt az apró dolgot, mellyel hozzájárulhat a bolygónk megóvásához, a felesleges hulladék lecsökkentéséhez. Én például nagy kávérajongó vagyok, előfordul, hogy napi akár két-három csészével is elfogyasztok, ha sok a munkám. És talán kevesen tudják, hogy a szelektíven gyűjtött PET palack, üveg, papír mellett az alumínium kávékapszulákat is érdemes külön gyűjteni, mert ez utóbbi szintén újrahasznosítható. De természetesen nemcsak az egyének, hanem cégek szintjén is rengeteg teendő akad, és minden kezdeményezés, ami ebbe az irányba mutat, példaértékű. Ezért tartom fontosnak az olyan kezdeményezéseket, mint például a Nespresso fenntarthatósági programja, és azon belül a használt kapszulák újrahasznosítása.

Te mit tanácsolnál másoknak? Egyéni és családi szinten milyen apró lépésekkel lehet elkezdeni a környezettudatos viselkedést?

Minden apró tett sokat számít, és persze számtalan egyszerű környezetvédelmi módszert lehetne említeni az élet minden területéről. Ilyen az, hogy kihúzzuk a konnektorból a nem használt elektronikus eszközöket, hogy kerüljük a pazarlást, hogy az ételeket csak akkor tesszük a hűtőszekrénybe, amikor már kihűltek, vagy hogy alacsonyabb hőfokra állítjuk a mosógépünket. Ezekkel mind-mind sokat tehetünk a jövőnkért. De ne csak az otthonokra, hanem a munkahelyekre is gondoljunk! Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert gyakran előfordul, hogy az ember megfeledkezik a munkahelyi szokások jelentőségéről, és elfelejti lekapcsolni a villanyt a nap végén az irodában, vagy tonnaszám használja a papírt a nyomtatás miatt akkor is, amikor nincs erre igazán szüksége. Ha ezekre a pici, elsőre jelentéktelennek tűnő dolgokra jobban odafigyelünk, hétköznapi hősök válhatnak belőlünk.