A lélek színpadán

Jacob Levy Moreno felesége, Zerka T. Moreno mondta: „A pszichodráma az élet duplája.” Ez a gondolat jól ragadja meg annak a szokatlan hangzású módszernek a lényegét, amely mára számos országban elérhető – így például Magyarországon is –, és amely nem csupán a pszichés betegségek, lelki problémák gyógyításának eredményes eszköze, hanem a mindennapokban felmerülő nehézségek feldolgozásához, illetve legyőzéséhez is hozzásegíthet. De vajon mit takar pontosan a „pszichodráma” kifejezés, és hogyan fejti ki áldásos hatását?

Pszicho + dráma

Baják Gábor, a Magyar Pszichodráma Egyesület elnöke szerint a dráma és a pszicho szavak hallatán külön-külön is általában valami súlyos, tragikus dologra asszociálunk, így nem meglepő, hogy azok számára, akik korábban még nem találkoztak a pszichodrámával, a kifejezés eleinte riasztóan hat. „A valóság az, hogy ez egy nagyon játékos, kreatív csoportmódszer, amelyet személyiségfejlesztésre, önismeretre és pszichoterápiára is nagyon hatékonyan lehet használni. A "dráma" azért szerepel a szóösszetételben, mert a csoportban dramatikusan megjelenítünk, lejátszunk életeseményeket, helyzeteket, az érzéseinket vagy akár személyiségünk részeit.”

A pszichodráma egyébként távolról sem új keletű módszer, története Jacob Levy Morenóval vette kezdetét még az 1920-as években. A zsidó származású orvos és pszichiáter Bukarestben született 1889-ben. Később Bécsben orvosi egyetemet végzett, majd 1925-ben kivándorolt Amerikába, ahol saját intézetében kísérletezte ki az eljárást. Az alapötletet és az első tapasztalatokat még Bécsben szerezte, ahol színész barátaival rögtönző színházat működtetett.

A magyarországi elterjedésre persze még sokat kellett várni. Moreno személyes meghívásra jött Budapestre 1963-ban, és egy szűk körű előadást tartott a pszichodrámáról. Ezután több mint tíz év telt el, amíg először tartottak bemutató pszichodráma csoportot hazánkban. „A módszer lassan terjedt, a Kádár-rendszerben sokáig gyanús és üldözendő volt, sok minden mással egyetemben, ami Nyugatról jött. A pszichodráma Magyarországi kialakulásának két csatornája volt, az egyik Mérei Ferenc munkássága, a másik egy németországi Moreno Intézet kiképzőin keresztül valósult meg. Végül 1989-ben alakult meg, a két irányzatot egyesítve, a Magyar Pszichodráma Egyesület – meséli Baják Gábor, majd hozzáteszi: – Fontos hangsúlyozni, hogy létezik a pszichodrámának terápiás alkalmazása, amely kifejezetten pszichés betegek, személyiségzavarban szenvedők számára hasznos, és van az önismereti pszichodráma, amelyben alapvetően egészséges személyiségű emberek vesznek részt, azért, hogy az életüket valamilyen vonatkozásban rendbe tegyék, hogy kiegyensúlyozottabban, teljesebben tudjanak élni.”

A pszichodráma alkalmazási területe tehát rendkívül széles. A szakember elmondása szerint többek között segíthet megváltoztatni, felülírni a szülői, családi viselkedésmintákat, segíthet a párkapcsolati nehézségek kibogozásában, illetve pszichoszomatikus betegségek gyógyításában is. Emellett jól támogathatja a gyászfolyamatot, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a traumákat könnyebben dolgozzuk fel. Újabban már a szervezetfejlesztésben is előszeretettel alkalmazzák. Ebben az esetben persze nem egy klasszikus pszichodrámacsoportot kell elképzelni, sokkal inkább a coaching és a tréningek során alkalmazott hatékony eszközt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pszichodrámacsoportokat mindig felkészült szakemberek vezetik. Magyarországon pszichodráma-vezetői végzettséget a Magyar Pszichodráma Egyesület jogosult adni. A képzés hosszú folyamat (előfeltétele BA-diploma megléte), sok-sok saját élményű csoport szükséges hozzá, vagyis azoknak, akik vezetővé akarnak válni, csoporttagként is részt kell venniük a foglalkozásokon. Több lépcsőben, a pszichodráma-asszisztensi cím után lehet elérni a pszichodráma-vezetői címet. Mindez közel ezer óra gyakorlati képzést és vezetői gyakorlatot, minimálisan 7-8 év tanulást jelent.

De hogyan működik?

Mint azt a szakember elmondta, a pszichodráma alapja a csoport támogató, erősítő közege, amelyben a foglalkozások zajlanak. „Ez utóbbi többek között azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint az is enyhülést tud adni egy nehéz élethelyzetben, ha olyanokkal vagyunk együtt, akiknek hasonló nehézségük van vagy volt az életében. A csoportban nagy szerepet kap az akció, a lejátszás, a megjelenítés, kevesebbet a beszéd. Amikor valakinek az önismereti témájával foglalkozunk a csoportban, akkor ő a protagonista – magyarul főszereplő, aki aktuálisan a középpontba van, akiről szól az adott pszichodrámajáték. Az antagonisták, más néven segédének azok a szereplők, akik a protagonista játékában a főszereplőt segítik azzal, hogy eljátsszák a főszereplő anyját, apját, feleségét, vagy éppen az érzéseit, valamelyik személyiségrészét, vagy akár fontos tárgyat, szimbólumot. Egyszóval az antagonisták a protagonista életének vagy személyiségének a részeit jelenítik meg a színpadon.”

Baják Gábor kiemelte, a pszichodráma egyik legnagyobb előnye és egyben célja is, hogy a foglalkozások résztvevői a csoportban megjelenítsék, leképezzék az életüket, ugyanakkor, ha szeretnék, újra is írhassák azt, és új dolgokat próbálhassanak ki. „Ha például valaki soha nem tud nemet mondani a másiknak, mert gyerekkorában azt tanulta meg, hogy csak akkor kap szeretetet és elismerést, ha engedelmes, visszahúzódó, jó gyerek, akkor a pszichodrámacsoportban megtanulhatja, begyakorolhatja azt, hogy akkor is szerethető, ha kiáll magáért. Mindezt hogyan? A pszichodrámában az érzéseinkkel dolgozunk. A megjelenített helyzetekben felbukkanó érzések felülírása eredményezhet változást. Ezért nagyon fontos feladat a csoportban megtanulni, felismerni és tudatosítani az érzéseinket. Talán meglepően hangzik, de ebben alig van gyakorlatunk.”

Természetesen a pszichodrámának számos technikája ismert. A szakember az első és legfontosabb technikaként a szerepcserét említi. „Ez azért lényeges, mert szerepcsere nélkül nincs pszichodráma. Új világokat nyithat meg, ha a színpadon szerepet cserélek valakivel, akivel konfliktusom van. Ez a technika megtanít belehelyezkedni a másik ember szerepébe, segít megérteni őt, egyszóval hatékonyan fejleszti az empátiás készséget. Szintén érdekes technika, a tükörnek nevezett módszer. A protagonista csoporttagokból megjelenít a színpadon egy élethelyzetet, vagy ami még izgalmasabb, egy belső konfliktust, dilemmát. Ilyenkor a főszereplő belső világa jelenik meg megszemélyesítve, tárgyiasítva. Erre ránézve, egy kicsit eltávolodva, mintegy kívülről nézve új szempontokhoz, felismerésekhez juthatunk. Természetesen ez csupán néhány azon számos pszichodráma-technika közül, amelyek hasznos eszközt nyújthatnak személyiségünk fejlesztéséhez és életünk kiegyensúlyozottabbá tételéhez.”