Laposa Julcsi, az A La femme 50 tehetséges magyar fiatal program harmadik évadának egyik díjazottja formabontó, CD-t is tartalmazó énekes-kifestő füzetet jelentetett meg azzal a céllal, hogy a gyerekek játékosan zárják szívükbe a népi kulturális értékeket. A szerző őt tájegységgel kínálja meg az érdeklődöket:
Magyarország északnyugati csücske, a Rábaköz, északon a Palócföld, délen az Alföld, Erdélyben Kalotaszeg, valamint Moldva.
A könyvecskében a gyerekek találnak hagyományos népdalokat annak leírásával, hogy azokat hogyan játszották és hogyan lehet játszani ma is, és találhatunk népdalokat, amiket meg lehet tanulni, lehet dalolni. Mindehhez járul az élmény a szemnek: hagyományos öltözékek, hímzésmotívumok, amiket ki lehet színezni, festeni.
Laposa Julcsi már gyermekkorában hegedült, furulyázott, énekelt egy kicsiny zalai faluban, Tekenyén. Amikor 2010-ben a Mindszenty József Gimnáziumban leérettségizett, már tudta, hogy nem a Zeneakadémiát választja, inkább a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre jelentkezik, francia szakra. Egyetemi évei alatt nyerte el első külföldi ösztöndíját a brüsszeli Európa Parlamentbe. Bölcsészdiplomával a zsebében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kultúramenedzsment szakán képezte tovább magát, hogy aztán egy CEEPUS-ösztöndíjjal a Ljubljanai Egyetemen olaszul és franciául tanuljon, megismerje a szlovén kultúrát és népzenét. 2015-ben már a Szajna partján találta magát: a Francia Intézettől elnyert ösztöndíjjal egy éven át a Sorbonne Egyetem zenei mediátorképzésén fejlesztette tudását franciául és angolul; 2016 szeptemberében vehette át mesterszakos diplomáját.
A zenétől nem kellett elválnia az egyetemi évek alatt. A Sorbonne népzenekarának is szólistája volt, s boldogan dalolt francia, spanyol, török, görög népdalokat. A Zala Zenekarnak pedig már tíz éve tagja, a jubileumot 2017 tavaszán egy lemez megjelentetésével is ünneplik. Néhány éve Kapolcson figyelt fel énekére Sebestyén Márta, azóta gyakran koncerteznek együtt. „Mártinál jó kezekben vagyok, zenei téren ő a mentorom” – büszkélkedik.
Fontosak számára a hazai gyökerek, Zala és a Muravidék népzenéje, a szlovéniai magyarság zenekultúrája. Gyűjtötte is a népdalokat falujában és a közeli muravidéki kistelepüléseken. „Minden népszokáshoz tudtam találni egy-egy aktuális dalt. Ezeket a dalokat aztán továbbadtam gyerekeknek, hogy felélesszem a három-négy évtizede kihalt ünnepi hagyományokat.” Ez az, ami Julcsit ma a leginkább foglalkoztatja: másoknak szeretné átadni a zenei ismereteket. „Térségünkben a zenei mediátor szó új keletű fogalom, pedig Franciaországban már több éve ismert. Feladata a kommunikálás, beszéd a zenéről. A híd szerepét tölti be, próbálja átadni az információkat a közönségnek.” Jelenleg Muravidéken ének-zene foglalkozásokat tart magyarul óvodásoknak, Ljubljanában, a Balassi Intézetben pedig szlovén és magyar diákoknak népzenei játszóházakat magyar, angol és szlovén nyelven. „Célom, hogy ráébresszem az embereket: figyeljünk oda a gyökereinkre! Egyfajta kulturális missziót szeretnék teljesíteni.”
A füzet megrendelhető: