A kreativitás kulisszatitkai

Mindegy, hogy íróként, képzőművészként, designerként, marketingesként, könyvelőként, vagy éppen informatikusként dolgozunk, időnként mindenkinek szüksége van egy kis kreatív energiára. Megesik azonban, hogy elakadunk, és bármennyire szeretnénk is, valahogy nem akar ránk találni az bizonyos „heuréka-élmény”, melynek segítségével meglelhetjük a megoldást a problémáinkra továbbá új lendületet kaphatunk feladatainkhoz. Ezek az úgynevezett „kreatív blokkok” mindenkivel előfordulnak: ilyenkor az a fontos, hogy kétségbeesés helyett inkább gondoljuk végig, mi adhat ihletet a folytatáshoz.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kreativitás távolról sem csupán egy velünk született misztikus adottság, a jó ötlet pedig nem pusztán a véletlen műve. A kreativitás, mint minden képesség, fejleszthető, az újító gondolatok megszületését pedig a megfelelő eszközökkel elősegíthetjük. Az elmúlt évek kutatásai szerint a most következő egyszerű módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felszabadítsuk kreatív oldalunkat!

A változatosság gyönyörködtet

Mostanra több tanulmány is alátámasztotta a feltételezést, mely szerint a nyitottság az újdonságokra szoros összefüggésben áll a kreativitással. Mint kiderült, ahhoz, hogy a megszokottól eltérően gondolkozzunk, és képesek legyünk más, friss szemszögből is megvizsgálni egy problémát, a legjobb, amit tehetünk, ha váratlan élmények után nézünk. Persze nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolni. Dr. Simone Ritter, a holland Radboud Egyetem egyik pszichológusa szerint már az is előrelendítheti a folyamatot, ha némileg változtatunk napi rutinunkon, illetve berögzült szokásainkon. Megtehetjük például, hogy a megszokott útvonal helyett egy másik úton megyünk munkába, vagy a reggeli sonkás szendvicsünket lecseréljük valami egzotikusabb reggelire. A szakértő szerint ezek az apró változtatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy új kapcsolatok jöjjenek létre az agysejtek között, így új, eredeti ötletekkel állhassunk elő.

Leszámolás a zavaró tényezőkkel

John Kounios, a philadelphiai Drexel Egyetem professzora úgy véli, az alkotói válság egyik legjobb ellenszere, ha kiiktatjuk az összes zavaró tényezőt a munkafolyamatból. Ha ugyanis a figyelmünk befelé irányul, várhatóan nagyobb eséllyel találjuk meg a jó választ a problémáinkra.

Mindez azonban még korántsem jelenti azt, hogy teljesen el kellene vonulnunk a világ zajától, és néma csendben kellene dolgoznunk. Az Illinoisi Egyetem kutatói szerint a kevés háttérzaj ösztönző erővel hathat az alkotói tevékenységre, és növelheti hatékonyságunkat. Mint a kutatásokból kiderült, a legoptimálisabb a 70 decibel környezeti zaj. Jó megoldás lehet tehát, ha munka közben beteszünk valamilyen halk háttérzenét, vagy az otthoni iroda helyett egy csendesebb kávézóban dolgozunk feladatainkon.

A megfelelő környezet

Mindenkinek szüksége van egy helyre, egy biztonságos környezetre, amelyben otthon érzi magát, és amelyben szabadon szárnyalhat a fantáziája. Érdekes módon mára több vizsgálatból is az derült ki, hogy a rendetlenség kreativitásra sarkallhat.

A Minnesotai Egyetem egyik vizsgálatában a kutatók azt találták, hogy a tanulók a rendezetlen helyiségben kreatívabban oldották meg feladataikat, mint a rendezettben.

Az is sokat segíthet, ha zöld vagy kék színekkel vesszük körbe magunkat. A tanulmányok szerint ez a szín elősegítheti az innovatív ötletek megszületését.

Az egyedüllét előnye

Bár a csoportos brainstroming gyakran hasznos lehet egy-egy kreatív feladat megoldásában, az eredményes munkához az egyedül töltött időre, az önálló ötletelésre is nagy szükség van. Kiderült, hogy az agy kreativitással kapcsolatos neurális hálózata jobban működik, ha egyedül vagyunk. Az emberek csoportban dolgozva hajlamosak arra, hogy hátradőljenek, és hagyják, hogy mások végezzék el a munkát helyettük. Sokszor ösztönösen szajkózzák egymás véleményét, miközben szem elől tévesztik a sajátjukat, és megadják magukat a többiek nyomásának. Az egyedüllét ellenben lehetővé teszi az elmélyült gondolkodást és az információk gyorsabb feldolgozását, ez pedig később a csoportos munkára is kedvező hatást gyakorol.

Néha nem árt egy kis szünet

James Webb Young, a Technique for Producing Ideas című könyv szerzője szerint az alkotói válság leküzdésére a legjobb stratégia, ha egy időre elengedjük a problémát, és hagyjuk, hogy a tudatalattink végezze a dolgát. Mint írja, ez az egyik legfontosabb része a kreatív munkafolyamatnak. Tehát amikor úgy érezzük, elhagyott minket a múzsánk, érdemes elterelni a figyelmünket a megoldandó feladatról, és pihentetni egy kicsit a dolgot, ahelyett hogy fáradtan görnyedünk az íróasztalunk fölött.

Amikor olyan egyszerű mindennapos tevékenységekkel kötjük le a figyelmünket, mint a futás, a zuhanyzás vagy az alvás, akkor lehetővé tesszük, hogy tudatalattink összegezze az általunk összegyűjtött adatokat, és megtalálja az egyes információdarabkák között a kapcsolatokat.