Több mint masszázs

Ha masszázsra gondolunk, a kellemes ellazulás jut először eszünkbe. Ennél sokkal többet nyújt az a technika, melyről Prcic Tomislavval beszélgetünk. A szabadkai származású, régóta Magyarországon tevékenykedő gyógyító speciális technikát alkalmaz, melynek középpontjában az egyensúly megteremtése áll. Környezeti hatások, gyerekkorunk óta hordozott sérelmek, helytelen életmód egyaránt blokkokat alakíthat ki a szervezetben, melyek feloldása után megváltozik a közérzetünk és az önmagunkért érzett felelősség is erősödik.

– Milyen elemekből áll a kezelés, mire számítson, aki igénybe venné?

– Többféle módszer ötvözetéből épül fel, leginkább nyirokmasszázsként jellemezném. Az érintés nemcsak kézzel történik, de erre a célra kialakított faeszközökkel is. Lényeges cél, hogy biztosítsuk az idegpályák átjárhatóságát, majd erősítsük a nyirok- és vérkeringést. A feszült izmok, kötőszövetek gátolják a vénás keringést, így nem csoda, ha a szervezeten eluralkodik a krónikus fáradtság, a rossz hangulat – és ez komolyabb betegségek előszobáját is jelentheti. Amint a letapadások fellazulnak, új hajszálerek nyílnak meg, és több oxigénhez, tápanyaghoz jut a szervezet. A faeszközök segítségével mélyebbre lehet hatolni, és fontos jelzés a fájdalomküszöb elérése.

– Ezek szerint nem feltétlenül a kellemes kikapcsolódásról szól egy-egy alkalom.

– Az enyhe fájdalom a test üzenete, hogy ott elakadás jött létre, melyet oldani kell. A kezelés során az agy korrigáló impulzusokat küld az adott területre, így egy idő múlva megszűnik a fájdalom. Az az érintés vagy nyomás, amely korábban kellemetlen volt, már nem okoz panaszt. Ez lényeges visszajelzés a javulás folyamatáról. A kezelések során a testi problémák enyhülésével párhuzamosan zajlik a lelki harmónia elérése. A két terület egymástól elválaszthatatlan, hiszen a pszichés gátak érzékelhető feszültséget okoznak a testben is. A szervezet sejt szintű memóriával rendelkezik, így a régen esetleg szőnyeg alá söpört konfliktusok később súlyos panasz képében törnek elő. Ha ekkor sem foglalkozunk velük, megakadályozzuk az öngyógyító folyamatok működését.

– Elszántság is kell hozzá, hogy szembenézzünk a korábbi történésekkel, legyen szó akár életmódról, akár megoldatlan gondokról.

– Aki eljön egy kezelésre, már megtette az első lépést. A változás folyamat, minden jelzésnek örülni lehet, és a kezdeti látszólagos rosszabbodás jó jelnek számít. Egy intenzív hasi kezelés után előfordul, hogy gyermekkori emlékek törnek elő, akár sírással is reagálhat rá a vendég. Utána azonban megkönnyebbül, és mennyivel jobb így, mintha örökké hordozná a sérelmeit!

Ezzel párhuzamosan a közérzet is javul, krónikus fejfájás szűnhet meg, növekszik az energiaszint, este nem roskadunk fáradtan a fotelbe. Megszakad az a körfolyamat, amikor a kimerültség miatt elmegy a kedvünk a mozgáshoz, és vigasztalásként rengeteg finomított szénhidráttal terheljük a májat. Egyre gyakoribb az inzulinrezisztencia, fontos lenne, hogy ismerjük a saját anyagcserénket. Nincsenek egyen-étrendek, minden szervezet és minden egyéniség különböző. A hozzám fordulók is személyre szabott kezelést kapnak. Soha nem egy-egy tünetet kell kezelni, hanem az egész embert. Ha valaki feszült, akkor több lazítást kap, ha enervált, akkor az energetizáló mozdulatok kapnak főszerepet. A hangsúly mindig az egyenletes eloszlásra helyeződik. Egy-egy alkalommal a módszer minden eleméből kap a vendég, az erősség és az időtartam az adott állapothoz igazodik.

– Jelzi a szervezet, hogy hol vannak elakadások, és mikor veszi kezdetét a javulás?

– A test jellemzően többet árul el, mint a szavak. Ez segíti a kezdeti állapot felmérését és a változások értékelését, kiegészítve az előzetes és a kezelés alatti beszélgetéssel. Feltűnő az endorfin szintjének emelkedése, ami az arcon pontosan látható. Az önmegfigyelés is hasznos része a folyamatnak, vannak, akik jobban rá tudnak hangolódni testük jelzéseire, míg másoknak ez kevésbé sikerül. Előfordul, hogy akár én, akár a környezet hamarabb észleli a változást. Ha megnő az életkedv, a tettvágy, a vitalitás, akkor jó irányban haladunk.

– Az életmódra vonatkozó tanácsokat is kap, aki a masszázsban részesül?

– Mindenki csak annyit, amennyit be szeretne fogadni, és képes megvalósítani. Itt sem sematikus javaslatokra gondoljunk, hanem a személyhez és állapothoz illeszkedő változtatásokra. Ám az illető gyakran már tudja, mit kellene tennie, csak a belső erő hiányzik a kezdéshez. Ehhez a felelősségvállaláshoz és tettvágyhoz is hozzájárulnak a kezelések, hogy fontosak legyünk önmagunk számára. Aki kizárólag kívülről remél változást, csak látszatmegoldásban reménykedhet. Aki viszont visszatérő vendég, róla tudom, hogy hajlandó tenni saját magáért is.

– Létezik általános ajánlás a kezelések gyakoriságára, vagy ez mindenkinek egyéni döntése?

– Senkinek nem írnám elő, mikor jelentkezzen legközelebb. Ha létrejön köztünk az elengedhetetlen egymásra hangolódás, és elkezdődik a javulás, saját elhatározásból térnek vissza. A kimondatlan reakciókból is látszik, mikor számíthatok erre, és így is történik. Talán ellentmondásként hangzik, de én annak örülök, ha valaki, aki már többször járt nálam, egyszer csak hosszabb ideig nem kér új időpontot. Akkor tudom, hogy egyensúlyba került, rátalált arra az önmagára, akit mindig látni szeretett volna.