Érzelmi intelligencia a siker titka?

Az érzelmi intelligenciával, röviden EQ-val manapság nem csupán a pszichológiai kutatások foglalkoznak egyre többet, de a különböző médiafelületeken is mind gyakrabban olvashatunk róla. Ez főképp az utóbbi évtizedek kutatásainak köszönhető, melyek ráirányították a figyelmet az EQ fontosságára.

Mint kiderült, az érzelmi intelligencia nagyban befolyásolja döntéseinket, gondolkodásunkat és viselkedésünket, a magas érzelmi intelligenciának pedig az élet számos területén hasznát vehetjük, a kapcsolatteremtéstől kezdve egészen szakmai céljaink megvalósításáig. Sőt! Mára a legtöbb szakértő osztja azt a nézetet, mely szerint az EQ biztosabb előrejelzője az életben való boldogulásnak, mint az IQ, vagyis az intelligenciahányados.

A Career Builder Survey 2011-ben készített felmérésében a megkérdezett managerek és HR-szakemberek 71 százaléka állította azt, hogy az EQ fontosabb szempont a munkaerő-kiválasztás során, mint az IQ, emellett 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyobb valószínűséggel lépteti elő érzelmileg intelligens dolgozóit. További bizonyíték az EQ jelentőségére, hogy a World Economic Forum Future of Jobs című jelentése szerint 2020-ra az érzelmi intelligencia lesz az egyik legértékesebb kvalitás a munkaerőpiacon. Ennek okát elsősorban valószínűleg abban az egyszerű tényben kell keresnünk, hogy manapság az életünk számos aspektusa, beleértve a munkahelyi folyamatokat is, technológia által vezérelt, így az emberi értékek, emberi tulajdonságok egyre inkább felértékelődnek.

De vajon mit is takar pontosan az érzelmi intelligencia fogalma, és miért érdemes figyelmet szentelnünk neki?

Mi is az az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia meghatározására számtalan definíció létezik. Peter Salovey és John D. Mayer 1990-es megfogalmazása szerint „az érzelmi intelligencia az érzelmek érzékelésének és megkülönböztetésének képessége, valamint ezen információknak mint iránytűnek alkalmazása a gondolkodásban és a viselkedésben.”

Daniel Goleman később némileg továbbfejlesztette a definíciót. Az Emotional Intelligence: Why It Can Matter More Than IQ című 1995-ös bestseller szerzője az érzelmi intelligenciát négy fő területre osztotta fel, majd az egyes kategóriákhoz különböző kulcsfontosságú kompetenciákat rendelt hozzá.  

– Önismeret: a saját érzelmeink felismerésének és megértésének képessége.

– Önszabályozás: a saját érzelmeink, viselkedésünk és hangulatunk kontrollálásának képessége.

– Beleérző képesség, avagy empátia: képesség mások érzéseinek felismerésére, megértésére.  

– Társas kapcsolatokban való jártasság: képesség a kapcsolatteremtésre, a kapcsolatok fenntartására, mások inspirálására, a csapatmunkára és a konfliktuskezelésre.

Iránytű a sikerhez

Az tehát már ebből a felosztásból is látszik, hogy az érzelmi intelligencia nagyban meghatározhatja munkahelyi teljesítményünket. Segít, hogy megértsük kollégáink érzéseit, és eligazodjunk a munkahelyek komplex társadalmi világában.

Harvey Deutschedorf érzelmiintelligencia-szakértő, a The Other Kind Of Smart című könyv szerzője szerint a magas érzelmi intelligenciájú dolgozók általában jobb csapatjátékosok, könnyebben kezelik a stresszt és a nagy nyomást, nyitottabban fogadják a visszajelzéseket, képesek inspirálni másokat, hatékonyabban képesek kezelni a konfliktushelyzeteket, empatikusabbak, valamint megfontoltabb döntéseket hoznak.

Persze ezzel a felsorolás még nem ért véget, mert mint kiderült, a fentiekből adódóan vezetőként is sikeresebbek. A TalentSmart egyik tanulmánya szerint a vezetői teljesítmény 58 százalékáért kizárólag az EQ tehető felelőssé, és a legjobban teljesítő munkavállalóknak is 90 százaléka rendelkezik magas EQ-szinttel.  

De nemcsak a szakmai pályafutásunk, karrierrel kapcsolatos törekvéseink szempontjából profitálhatunk ebből a különleges képességünkből, hanem a magánéletünkben is jól járunk, ha a magas érzelmi intelligenciájú emberek táborát erősítjük. Mára több tanulmány alátámasztotta, hogy a boldog házasélet 30–50 százalékban az érzelmi intelligencián múlik. Schutte 2001-ben végzett vizsgálata azt mutatta, hogy a magas EQ elősegíti a házastársak közötti kommunikációt, és növeli az általános elégedettséget a kapcsolattal. 

Mindemellett a fizikai és mentális egészségi állapotunkra is hatással van a magas EQ. Segítségével könnyebben birkózunk meg a stresszel és a belőle fakadó negatív érzelmekkel, ami nagyban hozzájárulhat bizonyos betegségek megelőzéséhez. Tanulmányok bebizonyították, hogy azoknál, akik képtelenek uralkodni negatív érzelmeiken és irányítani gondolataikat, a rendszeres, kontrollálatlan stressz következtében 19 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki szívbetegség, és 70 százalékkal nagyobb eséllyel daganatos megbetegedés.

Hogyan fejleszthető?

Nagy különbség az IQ és az EQ között, hogy míg az intelligenciahányados 17-20 éves korunk után relatíve stabil marad (csak minimálisan fejleszthető), addig az érzelmi intelligencia tulajdonképpen rugalmasan alakítható kompetenciák gyűjteménye, amelyeket megfelelő erőfeszítésekkel folyamatosan fejleszthetünk.

Vannak tehát, akik eleve magasabb EQ-szinttel születnek, másoknál pedig mindez tanulás függvénye. Az érzelmi intelligencia fejlesztésére többféle módszer létezik. Daniel Goleman szerint első lépésként fontos, hogy tisztázzuk magunkban, miért is akarunk javítani ezen a képességünkön. Mi a célunk vele? Találjunk valamit, ami motivál majd a tanulás és önfejlesztés folyamatában! A második lépcső, hogy figyeljük meg saját érzéseinket, reakcióinkat, és kérjünk őszinte visszajelzéseket a hozzánk közel álló ismerősöktől erősségeinket és a fejlesztésre szoruló tulajdonságainkat illetően. Önmagunk megértéséhez jó megoldás lehet például, ha naplót vezetünk az érzéseinkről, reakcióinkról, és feljegyezzük azokat a helyzeteket, amelyek előidézik őket.

Ezt követi az empátia képességének gyakorlása, amely új szokások kialakításával jár. Goleman azt tanácsolja, próbáljunk meg jobb hallgatósággá válni, és ha lehetőségünk adódik rá, számoljunk le a zavaró tényezőkkel annak érdekében, hogy figyelmünket száz százalékban a másik mondandójának szentelhessük. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a másik helyzetébe! Ismételjük el nagy vonalakban beszélgetőpartnerünk mondandójának lényegét, majd osszuk meg vele, amit gondolunk.

Ha szükségét érezzük, kérhetjük hivatalos szakember, például coach segítségét, vagy beiratkozhatunk érzelmiintelligencia-fejlesztő tréningre, ahol éntudatosságot és önmenedzselést tanulhatunk, valamint elsajátíthatjuk a konfliktuskezelés leghatékonyabb módszereit.

A konfliktuskezelés szempontjából megfogadandó tanács: Gondolkodj, mielőtt cselekszel! Ha tisztában vagyunk azzal, hogy vita közben könnyen elveszítjük a türelmünket, alakítsunk ki előre stratégiát erre az eshetőségre! Ne hagyjuk, hogy az indulatok vezéreljenek minket, inkább álljunk meg egy pillanatra, és lehetőleg oly módon fejezzük ki véleményünket, amivel nem sértünk másokat, így nem okozunk kárt a kapcsolatainkban!

Végezetül használjunk ki minden alkalmat az önfejlesztésre! Minél többször gyakoroljuk a kívánt viselkedésmintákat, annál kevésbé lesz szükségünk tudatos erőfeszítésekre a későbbiekben. A régi rossz beidegződések megváltoztatásához, hibáink felismeréséhez idő kell. Ám amint az új szokások kialakulnak, a folyamat szinte tudattalanná, teljesen természetessé válik.