Barátság, zene, tudomány

Miután Budapesten végeztem az orvosit, a hét első felében ott voltam, viszont odahaza tanultam az orgonát, tehát szerdán hazautaztam Miskolcra – mesélte 2015-ben Tóth-Vajna Zsombor, aki akkor kétlaki életet élt. Jól láthatóan beindult akkor a zenei karrierje, s miután a koncertezés nagyon vonzotta, a zenekar-alapítás 2012-ben szinte magától jött. Az orgona után a csembaló is bekerült a fegyvertárába, és vele persze a barokk zene, amelynek mára elismert művelője lett. Amikor 2014-ben befejezte az orvosi egyetem általános orvosi karát, azzal párhuzamosan végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló szakán és az amszterdami zeneakadémián is orgona, csembaló, fortepiano és klavikord szakon. Orvosegyetemi szakdolgozatában a zeneterápiák modern pszichiátriában elfoglalt helyét igyekezett feltárni.

Fivére, Gergely viszont az orvoslásra helyezte a nagyobb hangsúlyt, s ebben erősítette őt a mentora, dr. Fekete György is. Az orvosi egyetemen bekerült a Kerpel-Fronius Tehetséggondozó Programba. Aktív volt a diákköri munkában, miközben ikertestvéréhez hasonlóan kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott. Azt, hogy Gergely hatása is erős volt az ikrek életében, bizonyítja, hogy 2015-ben a kezdeményezésére kezdtek Zsomborral együtt orvosi kutatásba. „A PhD-fokozat megszerzése érdekében indítottam szűrést az alsó végtagi artériás betegségek körében, amelybe bevontam Zsombort is. Kidolgoztunk egy szűrési metódust, a családorvosi rendelőkben lehetett alkalmazni, s az alsó végtagi érszűkület magyarországi gyakoriságát és minél könnyebb felismerésének lehetőségeit igyekeztünk vele feltárni…”

Kockázatfelmérés

Mostanra több mint 900 beteget vizsgáltak meg, kérdeztek ki. „Összeállítottunk egy pszichológiai kérdőívcsomagot is, hogy az életeseményeket is rögzíteni tudjuk. Az a hipotézisünk, hogy a pszichés történéseknek is szerepük lehet a betegség kialakulásában és lefolyásában. A célunk az, hogy olyan komplex vizsgálati metódust adjunk a családorvosok kezébe, amellyel ők maguk is képesek az alsó végtagi érszűkületet felismerni, a kockázatokat feltárni ‒ megelőzve ezzel a későbbi szövődmények kialakulását.”

Magyarország élen jár az amputációk számában. Hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatti amputációk száma, mint a nyugat-európai átlag. (Az amputációért többet fizet a tb, mint a helyreállító érműtétekért.) A megelőzés, illetve az időbeni szűrés azonban sokat segíthetne. Zsombor is lelkes részvevője volt a kutatásnak. Ő azt tartja fontos eredménynek, hogy kidolgoztak a családorvosok számára egy algoritmust, amellyel könnyebb lehet felismerni, ha valakinél kiemelkedő az alsó végtagi érszűkület kialakulásának kockázata. Ha igen, ezek a betegek időben továbbíthatók a megfelelő szakorvosi vizsgálatokra.

Zenei karrier

De vissza a zenéhez, amely mindenestül átjárja, sőt meghatározza a mindennapi létüket is! Egyértelmű, hogy Zsombor pályája szorosan összefonódott a muzsikálással, azon belül is a barokk zenével. „A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Batta András, a Zenetudományi Tanszék professzora felkérésére tartottam órákat a XVI. századi zenéről, és vele együtt több sikeres tévéműsort is készítettünk… – mondja. – De fajsúlyosabb a zenélés maga, a barokk zene művelése: egy éve exkluzív szerződésem van a Pentaton Művész- és Koncertügynökséggel, ehhez egyértelműen az 50 tehetséges magyar fiatal program, azon belül a mentorom, Lőrinczy György, a Pentaton akkori vezetője, a Budapesti Operettszínház jelenlegi igazgatója segített hozzá. Tőlük új szemléletet is kaptam a zenei karrier felépítéséhez, az ügynökség profi látást adott: fontos, hogy legyenek profi fotóim, portfólióm, de az is, hogy tudjam, hogyan kell összeállítani egy koncerttervet. Havonta átlagosan három koncertet adok. Tavaly például Londonban, a Händel-házban adtam hangversenyt, de jártam Finnországban, Hollandiában, Németországban ‒ a lipcsei Tamás Templomban ‒ és Fertődön ‒ az Esterházy-kastély Haydn Termében ‒, ahol maga Esterházy Antal herceg nyitotta meg a koncertet. Tavaly jelent meg a Gergellyel közös CD-nk is, és a tervek szerint idén további két CD-t jelentetünk meg: az egyiken Purcell csembalóművei szólnak, a másik lemezen kétcsembalós és négykezes műveket játszunk.”

Lakáskoncertek miliője

Beszélgetésünkbe itt kapcsolódik be a plusz egy fő, a társuk a tehetségprogramban, a nyelvész és versmondó Pölcz Ádám is. A mentorprogram idején a resztvevők „nem hivatalosan” is össze-összejártak, voltak itt-ott szerveződött házibulik is, vagyis keresték az ismerkedés lehetőségét. A Tóth-Vajna ikrek és Pölcz Ádám között a barátság annyira elmélyült, hogy már csak az alkalomnak kellett jönnie: így a fiúk megnyerték őt néhány estére a koncertek narrátorának. Gergely egyébként is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a barokk zene világába is bevezesse koncertközönségét, abban a szellemben, amit hajdan a „lakáskoncertek” (valójában a főnemesi kastélyok) miliője is diktált. Tehát minden egyes darab előtt egy kis ismertetőt mondanak el a műről és koráról, a hajdani koncertek légköréről, a szerző világáról vagy a mű hátteréről, születéséről…

Ebbe vonták be felolvasóként Ádámot, aki az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán tanít nyelvtant, nyelvművelést, helyesírást, és retorikával is foglalkozik. Jelenleg tanársegédként tanít, de reméli, hogy a PhD-fokozat megszerzése után megkapja az adjunktusi kinevezését. Ádám korábban két mű előadásában vett részt. Az egyik a 2016-os Tavaszi Fesztiválon volt, ahol Zsombor Shakespeare-szövegeire készült korabeli dalokat játszott egy énekessel, ott Ádám minden mű előtt elszavalta az elhangzó szövegek magyar fordítását. A másik alkalommal Zsombor Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán című oratóriumának fortepiano változatát játszotta. Itt Ádám minden „szó” előtt az elhangzó zeneműre, annak mögöttes tartalmára reflektált pár mondatban ‒ megteremtve az emelkedett hangulatot.

Hárman együtt

„Én voltam az ötletgazda – jelzi Zsombor. – A szövegek lakáskoncertes hangulatot adnak az előadásnak, különösen a Shakespeare-daraboknál. És nagyon jól szólt az egész… a barokk zenében volt ennek hagyománya.” Ádám mondja: „Először meglepődtem az ajánlaton, de megtisztelőnek tartottam a felkérést. A Haydn-műnél érthetővé kellett varázsolni a darabokat. Egy-egy perces, rövid felolvasás volt A Megváltó hét szavánál, a Shakespeare-nél hosszabb volt a szöveg, rövid idézetek vagy versek illusztrálták a következő zenét. Nagyon élveztem a felkínált lehetőséget, azt, hogy részese lehettem az előadásnak.” Éppen ide illik Pölcz Ádám mentora, dr. Balázs Géza egyik megjegyzése, amit Ádámra is utalva tett: „A tudományok művelését olyan fiatalokra kell bízni, akik értik, hogyan lehet átadni a megszerzett tudást.” Nos, Ádám ebben méltón közreműködik. Most épp doktorjelölt, amúgy pedig a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda munkatársa, 2010 óta vezetője. Így hát húszas évei közepén-végén, ahogyan önmagát minősíti, átlépett a tudományszervezés szintjére…

Talán éppen ezért alkotnak jó triót, s nem konkurensei, hanem segítői is egymásnak. Ráadásul Gergely is társa Zsombornak az előadásokban, hiszen ő szokott vele négykezeseket játszani, olykor szólóműveket is: „Sosem vagyok csak néző a koncerteken, különben is, Liszt-díjas lapozó vagyok!” – jegyzi meg viccesen. Gergely különben sem pusztán zenekedvelő. Jelenleg az orvoslás az élete, de elárulja, hogy egyetemre jár, és vezénylést tanul, a közeljövőben olyan mesterekhez készül, mint Riccardo Muti, Daniele Gatti vagy Eötvös Péter. Egyszer talán majd valóban karmester is lesz…