Minden elefánt megérdemel egy csordát

Khanyisa kíváncsian vette szemügyre a rá leselkedő csapdát a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban, de nem sejtette, hogy szörnyű bajba kerül. A kis elefántlányka bedugta fejét az éles drótkelepcébe, amely azonnal átvágta a száját, füleit, és az álla vonalát is. A szinte teljesen kiszáradt, négy hónapos albínó elefántot négy nappal később találták meg – és megmentették az életét.

Khanyisa a Hoedspruit Elefánt Rehabilitációs és Fejlesztőközpont (HERD) lakója lett, ahol mindössze egyetlen hónappal később újra egészséges volt, súlya elérte a 150 kilogrammot, és ezt naponta további 500 grammal növelte. Idejét pedig azzal töltötte, hogy önfeledten játszadozott gondozóival, akiktől nevét is kapta. A Khanyisa jelentése fény, a tsonga nyelvben.

Az állat-ember közti konfliktus egyre súlyosabb, egyre több árva elefántot találunk – magyarázza a HERD alapítója. – Az elefántok élőhelye drasztikusan csökken, így sajnos, az is valószínű, hogy a jövőben egyre több elhagyott kölyökre kell számítanunk. Khanyisa esetében sem tudjuk, pontosan hol és hogyan szakították el az anyjától.

A több tonnás monstrumok között egy törékeny alkatú, szőke nő, aki itt érzi elemében magát. Ő Adine Roode, a Relais & Châteaux Woman of The Year listáján 2019-ben az év asszonya. A trófea egy legendás nő, Louise Pommery, emlékére született, aki 1874-ben megalkotta az első Champagner Brut Nature nedűt, a híres Cuvée Louise-t, a különlegesen száraz pezsgők egyik történelmi darabját.

A dél-afrikai fővárosban, Pretoriában született Adine Roode még mindig csak 47 éves, de felmenői által elindított, és általa bővített életműve már most legendásnak számít. A Jabulani Safari vezetője, és a Hoedspruit Elefánt Rehabilitációs és Fejlesztőközpont (HERD) alapítója gyermekként szeretett bele az afrikai vadvilágba. Legszebb gyermekkori emlékei a Kruger Nemzeti Parkban tett családi kirándulások. Iskolai szünidőit pedig édesapja birtokán töltötte. A Kapama Game Reserve eredetileg egy hatalmas legelő volt a család háziállatai számára, Johann Roode azonban gyorsan felismerte, a területet érdemes lenne fejleszteni. Bivalyok, elefántok, zsiráfok, nagymacskák élettere lett a Kapama, ahol a lelkes fiatal lány természetvédelmi munkákkal egészítette ki zsebpénzét. Mindehhez édesanyjától szerezte tudását.

Adine kezdetben elárvult vagy sebesült elefántok és orrszarvúk etetésével foglalkozott apja birtokán, ma pedig már a Jabulani büszke tulajdonosa. Dél-Afrika egyik legnagyobb népszerűségnek és elismertségnek örvendő, ötcsillagos szafariparkjának története sokkal több, mint egy luxus-szálláshely sztorija. Ez is egy elhagyott négyhónapos, sérült elefántborjúval kezdődött, akit ugyan megmentettek, de nem engedhették vissza a terület vad elefántcsordájába, mert annak tagjai többször elutasították a kis menekültet. Jabulani – ezt a nevet kapta a kis borjú – élete mégis szerencsés fordulatot vett, amikor gondozói sürgős hívást kaptak egy zimbabwei elefánt-tenyészet megmentésére, mert a csorda élete veszélybe került az ország új földtörvényei miatt. A szakemberek néhány nap intenzív szervezést követően elutaztak, és Dél-Afrikába hozták a csordát, amelynek matriarchája – majd az ő kedvéért a többi elefánt is – befogadta a kis Jabulanit. Ez a csorda azóta további három árvát is „örökbe fogadott”.

Annak érdekében, hogy a további mentési akciókhoz szükséges anyagi hátteret megteremtsék, létrehozták a Jabulani nevét viselő luxus szafari lodge-ot, amely 2005-ben nyitotta meg kapuit. A következő években további boldogság érte a gondozókat, hiszen munkájuk sikerességének valódi bizonyítéka volt, amikor a Zimbabwéból mentett csorda nőstényei egymás után lettek vemhesek, és hoztak világra 5 egészséges borjút.

Adine Roode, a Jabulani menedzserigazgatója 2019-ben hozta létre a Hoedspruit Elefánt Rehabilitációs és Fejlesztőközpontot (HERD - Hoedspruit Elephant Rehabilitation and Development) Az angol betűszó egyben az állatok közösségének angol megfelelőjére is utal. A HERD Dél-Afrika első elefánt-árvaháza, mert minden elefánt megérdemel egy csordát – hangsúlyozza az alapító.

Adine édesapjától örökölte üzleti érzékét, és azt a rendkívül fontos tulajdonságát, hogy nehéz helyzetekben a megoldásra váró kihívást látja, és nem a problémát. Ami valóban értékes, az sohasem könnyű. A sikerhez vezető út törékeny. Lépcsőről lépcsőre kell haladnod, hogy elérd – mondogatta lányának Johann Roode.

A Hoedspruit Veszélyeztetett Fajok Központját (HESC) édesapjától örökölt családi farmon hozta létre férjével Lente Roode, Adine édesanyja. A központ célja a ritka, sérülékeny és veszélyeztetett állatfajok megmentése. A gepárdok védelme az egyik legfontosabb tevékenységük. A családfő, édesapa és legfőbb mentor váratlan és tragikus halála után a család kénytelen volt újratervezni a vállalkozást. Ekkor vállalta a HESC vezetését Adine és édesanyja, illetve ekkor kezdték kialakítani a Jabulani terveit. 

2019. óta Adine teljes egészében az elefántok megóvásának, a HERD és a Jabulani lodge vezetésének szenteli idejét. Erőfeszítéseinek köszönhetően ez utóbbi bevételeiből fedezhetik a HERD munkáját. Bár hivatalos titulusa menedzserigazgató, az évek során Adine Roode olyan szakemberré fejlődött, aki attól sem retten vissza, hogy fizikai munkával piszkolja be a kezeit.

Az elmúlt hónapok, a világjárvány idején életbe léptetett karantén-intézkedések a Jabulani életében is új fejezetet nyitottak. „A lezárás egyben ajándék is volt számunkra, hiszen lehetővé tette, hogy lassan és nyugodtan szoktassuk az új jövevényt, Khanyisát, a csordába” – mondja Adine Roode. Ez idő alatt a közösségi médiára koncentráltak, és rendszeresen megosztották a Jabulani és a HERD követőivel, mi mindennel tölti napjait a kis albínó elefánt, és hogyan illeszkedik a többiek közé.

Ugyanakkor a látogatók elmaradása anyagi nehézségeket is okoz a központnak, hiszen a vendégektől származó bevétel fedezte az állatvédők munkáját. Izgalmas virtuális játékokkal és adományokkal remélik áthidalni ezt a súlyos időszakot, és fenntartani az érdeklődést a központ iránt. De a reményt nem veszítették el, hiszen – amint Adine Roode elmondta –, a csapat egy nagy család, amely együtt nevet, együtt imádkozik, és legfontosabb céljuk, hogy a lehető leggondosabb ellátást adják meg ezeknek a csodálatos állatoknak.     

„Ha a természetben dolgozol, sokkal erősebben tapasztalod, látod, hogy mit hozol létre. Ez rendkívül különleges érzés, igazán meg sem tudom fogalmazni. Az igazi elismerés az, hogy tudom, valami nagyon jó és fontos ügy része vagyok. A Kruger Nemzeti Parkban és a szüleim birtokán gyűjtött élményeim mélyítették el bennem azt a köteléket, amely a vadállatokhoz fűz. Ezek az emlékek mutatták meg nekem azt a világot, amelyben egész hátralévő életemet tervezem: a természet- és állatvédelem világát.”