Egészséges a fenyőillat?

A környezetvédelem „hívei” közül sokan műanyag fácskát díszítenek és állítanak fel a vágott helyett. Ez a valóban „örök zöld” ünnepi kellék is képes látványban hozzájárulni a meghitt hangulathoz, ám az élő növény illatélményének felidézéséhez szükség van néhány cseppnyi fenyő-illóolajra, amelyet a meleg radiátorra helyezett cseréptálba vagy kerámiapárologtatóba lehet csepegtetni.

Kevesen tudják, hogy ez a színtelen vagy halványzöld, friss fenyőillatot árasztó illóolaj (amelyet leggyakrabban nagyipari méretekben az ún. erdei fenyőből nyernek ki a tűlevelek, illetve a rügyek vízgőzös lepárlásával) nemcsak az ünnepi hangulatot emeli, hanem az egészségnek is jót tehet.

Kívül is hat, belül is hat?

A fenyőolaj antiszeptikus hatásának köszönhetően tisztítja a szoba levegőjét, ezért a fitoterápiában a légúti megbetegedések megelőzésére és gyógyítására használják. 
Nemcsak évszázados népi tapasztalat, hanem tudományos hatóanyag-elemzésekkel igazolt tény: a fenyő rügyéből, leveléből kinyert olajat tartalmazó cukorka szopogatása fertőtleníti a légutakat, oldja a lerakódott nyákot, csillapítja a köhögést, és csökkenti a felső légúti gyulladás kialakulásának esélyét. Erős megfázás, influenza okozta köhögés ellen segíthet a hát és a mellkas fenyőolajas bedörzsölése is.

Elhúzódó nátha esetén – többszöri inhaláláskor – a meleg vízbe cseppentett fenyőolajjal elébe lehet menni az arc- és homloküreg-gyulladás kialakulásának, illetve siettetni lehet a gyógyulást. Az alsó légúti, azaz a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását és a vele járó kellemetlen tüneteket is enyhíti, vagyis – az orvos által előírt gyógyszerek mellett – kiegészítő gyógymódként hozzájárulhat az akut megbetegedések mielőbbi megszűnéséhez.

Belsőleg alkalmazva (méz, szirup, szörp, tea formájában) a már említett antiszeptikus, vagyis a kórokozók távoltartását, szaporodását gátló „beltartalma” által nemcsak a légzőszervi, hanem a húgyúti megbetegedésektől is segíthet megszabadulni. 
A tűlevelű növény rügyéből készített fenyőméz, fenyőszirup, fenyőszörp nemcsak az akut megbetegedésekből való gyors felgyógyuláshoz járulhat hozzá, hanem az idegrendszerünket is felvértezi a distressz okozta feszültségekkel szemben. 
Fürdővízhez adagolva – szagtalanító és gombaölő hatásának köszönhetően – kiváló ellenszere lehet a lábizzadásnak és a hozzá társuló kellemetlen szag kialakulásának. 
Reumás fájdalmak, sportsérülések, izomláz enyhítésére is használható masszázsolaj formájában, mivel serkenti az érintett testrészek vérkeringését. Egy lavór meleg vízbe csöppentett fenyőolajjal a lábak, lábujjak, kar, kézfej reumatikus, ízületi fájdalmait is csökkenthetjük.

Ma már a kozmetikai és gyógyszeripar késztermékek formájában állítja elő a különféle fenyők (az erdeifenyő mellett a törpe-, luc- és tengerparti fenyő leveleiből és hajtásvégeiből vízgőz-desztillációval előállított) illóolaját tartalmazó szauna- és masszázsolajokat, a reumás panaszok enyhítésére szolgáló kenőcsöket, az otthoni fürdőzéshez használt fürdőolajokat, tusfürdőket, sőt egyes parfümöknek is fontos illatalkotója a fenyő.

Azért kérdezzük meg kezelőorvosunkat!

Bár a szelíd (tehát a szintetikus gyógyszerekkel szemben bizalmatlan) gyógymódok híveinek tábora napról napra gyarapszik, azért nem árt az óvatosság, hiszen bizonyos, gyógyszerekben, gyógytermékekben lévő anyagok – egyidejű használatuk esetén – nem kívánt kölcsönhatásba léphetnek egymással.

Ennek a ténynek ismeretében érdemes megszívlelniük az orvos figyelmeztetését – illóolajak használata esetén – elsősorban az asztmásoknak, a pollenallergiásoknak, illetve azoknak is, akik belsőleg szándékoznak használni gyógynövényalapú készítményeket, miközben valamilyen gyakori akut vagy idült betegségük miatt gyógyszeres kezelésben részesülnek. Az intelem szerint a valamilyen egészségproblémával küszködők csak a kezelő- vagy háziorvosukkal konzultálva folyamodjanak bármilyen „házilagos” gyógymódhoz, így akár a fenyő illóolajának aromaterápiás alkalmazásához is.