A krizantém trón meséi

A több mint 2600 éves Yamato dinasztia koronás fői között eddig mindössze nyolc nő akadt, de egyikük sem hagyott hátra trónörököst, úgyhogy a krizantém trón mindig visszaszállt a család férfiágára. (A krizantém a japán uralkodóház jelképe, talán mert a virág a nyugalom és az örök élet szimbóluma.) A japán nép és a monarchia kapcsolata persze sokat változott az évszázadok során. Különösen a második világháború végén, amikor a császárság intézménye elveszítette isteni jellegét. Más szokásokhoz viszont mindmáig ragaszkodnak. Mert mi marad, ha egyetlen hagyomány sem bizonyul megváltoztathatatlannak?

 

 

A világ legrégibb uralkodócsaládja?

 

Akihito japán császár karácsony előtt, december 23-án ünnepli hetvennyolcadik születésnapját. A japán nemzeti ünnepnek számító esemény azon ritka alkalmak egyike, amikor a tokiói császári palota belső kertje és egy-egy épülete is megnyílik a látogatók előtt. A császár és az uralkodóház tagjai ilyenkor a palota erkélyéről köszöntik alattvalóikat. Meghitt pillanat. Az elmúlt évek hasonló eseményein készült fényképfelvételek tanúsága szerint a látogatók – főleg az idősebbek – könnyek között, rajongó tekintettel csüngenek az uralkodón és családtagjain. Az ő lelkükből láthatólag még nem halt ki az évezredes hagyomány keltette érzés, amely a császárnak isteni jelleget tulajdonít. Erről az uralkodó csak a vesztes második világháború Egyesült Államok diktálta békeegyezménye kapcsán volt kénytelen lemondani.

 

A mai Japán, a világ egyik legmodernebb, technikailag legfejlettebb hatalma ragaszkodik egy másik jeles esemény, a Nemzetalapítás Napjának megünnepléséhez is. A Meiji korszak naptárreformja óta február 11-ére eső ünnepen a felkelő nap országa megemlékezik a nemzet születéséről és az uralkodóház megalapításáról.

Noha semmilyen tudományos kutatás, vagy dokumentum nem igazolja, hogy a krizantém trón mai uralkodója és a japán legendákban élő első császár között folytonos szál létezne, az ország lakóit ez cseppet sem zavarja. Rendíthetetlenül hiszik, hogy az időszámításunk előtt 660 évvel uralkodó Jinmu, s az őt követő 14 császár valóban létezett, s hogy a mindmáig koronás főket adó Yamato dinasztia a világ legrégibb uralkodócsaládja, több mint 2670 éves.

 

A LEGRÉGIBB

A nép rendületlenül hiszi, hogy a Yamato dinasztia a világ legrégibb uralkodócsaládja, több mint 2670 éves.

Ehhez képest a Nemzetalapítás Napjának megünneplése alig 130 éves hagyomány, eleinte a Császár Napja néven vált nemzeti ünneppé. Ám amíg a legtöbb ország nemzeti ünnepe egy pontosan ismert eseményhez kapcsolódik, addig Japán esetében ezt homály fedi. Már legalábbis azoknak a tudósoknak a véleménye szerint, akik a második legrégibb japán szöveggyűjtemény, a Nihon Shoki által az ország históriájáról leírtakat inkább a legendák gyűjteményének tekintik, semmint hiteles forrásnak. Mások szerint viszont ez a 720-ban befejezett könyv nagyon is pontos leírását adja a monarchia megalapításának. Eszerint Amaterasunak, a mennyei fény istennőjének egyik közvetlen leszármazottja, Jinmu ezen a napon lépett trónra, és lett a felkelő nap országának első császára.

 

Így volt-e vagy sem, ne vitassuk. Tény, hogy az első japán államszervezet, a kínai krónikákban Wa-országként említett Yamatai koku létrejötte fontos lépés volt a nemzetté válás útján, s a számos törzset magában foglaló egységes irányítással elindította egy különleges, a világtörténelmet is befolyásoló ország fokozatos felemelkedését.

 

 

A császárok uralma azonban nem volt töretlen. Az egymást követő évszázadok során a szigetország teljes területe feletti ellenőrzésért folytatott harcok megnövelték a katonai vezetők, a hadvezérek hatalmát, a császár szerepe pedig egyre inkább visszaszorult. Mint a Japán a legátfogóbban ismerő, a szigetország mindennapjairól is rendszeresen informáló oriens.hu portál írja: a tényleges hatalomváltás 1192-ben következett be, amikor az akkori katonai diktátor került az államigazgatás élére. A japán birodalom tényleges vezetője akkortól a sógun lett, a császár és az arisztokrácia pedig csupán szimbolikus szerepet kapott.

 

 

Még a szamurájok is megijedtek

 

Japánban persze minden csak évszázadokban mérhető, még az átmenet is. A sógunok 675 éven keresztül szorították háttérbe a krizantém trón uralkodóit, egészen a XIX. század második feléig. Akkor, egészen pontosan 1853 júliusában Matthew Calbraith Perry admirális irányításával négy hatalmas amerikai gőzhajó jelent meg Japán partjainál, bebocsátást követelve az ország kikötőibe. A Tokugawa sógunátus ugyan visszautasította az amerikai kérést, de a fémborítású, sűrű füstöt eregető hajók látványa döbbenetet keltett a világtól addig elszigetelt ország lakóiban.

 

Hogy az addig rettenthetetlennek hitt szamurájok is megijedhettek, annak az a bizonyítéka, hogy 250 év után először a sógun megbeszéléseket kezdeményezett a császári udvarral. Nyolc hónappal később Perry még több, még hatalmasabb gőzhajóval tért vissza, fitogtatva országa technikai fölényét, s erejét demonstrálva nyitásra ösztökélte a zárkózott Japánt. A sógun végül behódolt, s egyetértésben az uralkodóval engedélyt adott a partraszállásra, sőt hivatalos kapcsolatokat létesített az Egyesült Államokkal.

 

AKIHITO

A jelenlegi uralkodó, a 78 éves Akihito császár, Japán 125. uralkodója egy teniszpályán ismerte meg a későbbi császárnét.

Amerika azonban nemcsak bekukkantott Japánba, hanem hatalmas befolyásra tett szert az országban, ez viszont felbőszítette a szamurájokat. A harcosok és a hozzájuk csatlakozó kereskedők egyre forradalmibb hangot ütöttek meg, követelve a sógunátus megszüntetését és a császárság uralmának visszaállítását. Erre végül is 1868. január 4-én került sor: a japán császár ekkor hivatalosan is visszakapta uralkodói jogát, s végleg leáldozott a sógunok korának.

A jelenlegi japán uralkodót, Akihito császárt 22 évvel ezelőtt, 1989. november 12-én koronázták meg, ő Japán 125. uralkodója. Két évvel ezelőtt, trónra lépésének 20. évfordulója alkalmából – ritka eseményként – a császár sajtótájékoztatót tartott, s olyan bejelentést tett, amivel a történészeket is meglepte. Megkoronázásának előzményeiről szólva Akihito kijelentette: apja, Hirohito császár szándékaival ellentétes volt a II. világháborúba való belépés. A történelmen változtatni már nem lehet, de a biztonságos jövő alapjainak lerakásához fontos, hogy a nemzet levonja a tanulságokat a múlt eseményeiből.

 

Az említett kerek évforduló kapcsán Akihito császár beszélt a dinasztia jövőjéről is. Kissé rejtélyes mondatát, miszerint „a császári család fogyatkozása miatt nehéz a hosszú távú trónöröklést biztosítani”, sokáig próbálták értelmezni a beszédelemzők. A csupán fiúági trónöröklést követő japán monarchiát ugyan pillanatnyilag nem fenyegeti veszély, hiszen Akihitónak két fia is van: az 51 éves Naruhito koronaherceg és öccse, Akishino herceg. Az inkább a gond, hogy a trónörökösnek nincs fiúgyermeke, s felesége, Masako hercegnő ebbe valósággal belebetegedett.

Masako öt teljes éven keresztül nem hagyta el a külvilágtól szigorúan elzárt palotát, nem jelent meg protokolláris eseményeken, holott férje oldalán rendszeresen képviselnie kellene az udvart a hivatalos ceremóniákon. A zárkózottság okaként az orvosok a császári családban bevett szigorú szokásokat, s főleg a fiúgyermek hiánya miatt ránehezedő stresszt nevezték meg. Szerencsére az utóbbi időben javulás állt be Masako hercegnő állapotában, s az elmúlt másfél évben már el-elhagyta a palotát.

 

 

Sikeres házasság rangon alul

 

Nem tudni pontosan, miként érintette a koronahercegnőt, hogy sógorának, Akihito császár kisebbik fiának viszont 2006-ban fia született. A trónöröklési rangsorban harmadik helyen álló kis herceg, Hisahito – 41 éve az első fiúgyermek a császári családban – megoldja ugyan az örökösödési gondokat, de erősen kétséges, hogy Masakót ez megnyugtatná.

UTÓD

A trónörökös Naruhito hercegnek nem született fiúgyermeke. Ebbe felesége, Masako hercegnő teljesen belebetegedett.

A betegség ettől eltekintve sem kíméli a japán uralkodócsaládot. Előbb maga a császár keltett riadalmat, amikor két évvel ezelőtt magas vérnyomása, szabálytalan szívritmusa és gyomorvérzése miatt orvosai eltiltották a munkavégzéstől, majd felesége, a 77 éves Michiko császárnő térdsérülése okozott gondot.

Ám hamar felgyógyulhatott, hiszen tavaly nyáron egy romantikus séta és közös teniszezés keretében emlékezett férjével együtt 54 év előtti első találkozásukra. A császári pár 2009-ben ünnepelte aranylakodalmát. 1957 augusztusában a Karuizawa város központjában fekvő teniszpályán ismerkedtek meg egymással, s úgy hírlik, első látásra egymásba szerettek. Egybekelésüket csupán az nehezítette, hogy Akihito választottja nem tartozott az arisztokrácia soraiba. Hosszas egyezkedés és tanácskozás után az udvari ügyeket intéző hivatal végül jóváhagyta a „rangon aluli” házasságot.

Az első találkozást felelevenítve a császári pár tavaly újra felkereste azokat a helyszíneket, ahol szerelmük egykor kibontakozott. Sétáltak az Asama-hegy környékén, majd egyórás teniszmeccset vívtak egymással ugyanazon a pályán, ahol először találkoztak. Hogy ezúttal ki nyert, nem tudjuk, de az 1957-es mérkőzésen Michiko kettős győzelmet aratott. Nyert egy aranyérmet és egy császári férjet.

 

Fotó: Wikipedia