Európa kapujában

Törökország ismerős és idegen világ egyben. Egy messzinek tűnő, ám alig kétórányi repülőútra fekvő ország, ahol rácsodálkozhatunk egy ismeretlen és izgalmas világra, melynek felfedezése számos magyar vonatkozású történelmi és kulturális emléket tartogat számunkra. Az országban fejlett turisztikai infrastruktúrát találunk, érdeklődésünk és pénztárcánk mélységének megfelelően válogathatunk élmények és szolgáltatások között.

A legtöbb magyar számára Törökország a kilencvenes években egyet jelentett az olcsó arannyal, a bőr- és farmerárukkal, az elmúlt két évtizedben pedig az all inclusive bőséggel kecsegtető tengerparti szállodákkal. A nyitott szemmel és szívvel érkezők számára azonban ennél sokkal többet kínál: elképesztően gazdag kulturális változatosságot, fontos történelmi korszakok nevezetességeit, lélegzetelállító természeti szépségeket, kulináris gyönyöröket. Ideje, hogy újra felfedezzük Isztambul lüktető keleti hangulatát, és megismerjük Kappadókia lenyűgöző sziklás vidékét és föld alatti városainak titkait!

Kontinensek találkozása

Isztambul 16 millliós lélekszámával Európa egyik legnépesebb városa, méretének megfelelően zsúfolt utakkal, idegőrlő forgalmi dugókkal, hömpölygő tömeggel. Ha egy kicsit rutinosabbak vagyunk, és jól szervezzük látogatásunkat – vagy egy profi idegenvezetőre bízzuk magunkat – elkerülhetjük a felesleges várakozásokat. A helyi guide különösen ajánlott, ha csak néhány napot töltünk a városban. A legfontosabb látványosságok viszonylag kis területen koncentrálódnak, amelyeket sétálva, esetleg metróra, villamosra szállva is bejárhatunk, elkerülve az autós forgalmat.

Két kontinens kapujában vagyunk, Európa és Ázsia találkozásánál, és ezt a határstátuszt többféle értelemben is érzékeljük. A városkép a keleti épületek és az európai hatású építészet elegye, és Isztambul viharos történelmének mementói is sok tekintetben e sajátos földrajzi elhelyezkedést tükrözik.

Bár a város területe már 8000 évvel ezelőtt is lakott volt, az első jelentős települést a görögök alapították itt. Első fénykora a 4. századdal vette kezdetét, amikor Konstantinápoly néven a Római Birodalom, majd a Keletrómai Birodalom fővárosa lett. Ebben az időszakban Európa legnagyobb városává nőtte ki magát, sajátságos helyzetéből következően a kereskedelem és kultúra központjává fejlődött. Jelentőségénél fogva keresztény vallási központ, majd az egyházszakadás után az ortodox kereszténység fővárosa lett. A 15. században az oszmán hódítók elfoglalták, keresztényből muszlim központtá lett. Az Oszmán Birodalom fővárosaként kereskedelmi jelentősége, lélekszáma, diplomáciai fontossága, áruforgalma is egyre nagyobb lett. Bár a legnagyobb török város, mégsem az ország fővárosa. A Törökországba utazók számára mégis az elsőszámú célpont.

Jelentőségénél és kiterjedésénél fogva nem is lehet rövid idő alatt befogadni, a látványosságok és a város atmoszférájának akár csak felületes megismerése is több napot igényel.

Nyolcezer mecset városa

Amikor Isztambul látványosságaira gondolunk, elsősorban gazdag történelmi és vallási öröksége jut eszünkbe. A város legismertebb és legjelentősebb látnivalója, a Hagia Sophia is ennek egy példája.

Ezen a helyen már az ókorban is templom állt. A ma látható fenséges épület alapjait 100 építőmester és 10 ezer munkás 5 év alatt építette fel a hatodik században. Az évszázadok során földrengés, tűzvész (mintegy 23 természeti csapás) pusztította-rombolta a csodás templomot, kupolája többször beszakadt, de túlélt képrombolást, keresztes fosztogatást és gyújtogatást is, majd 1453-ban, Konstantinápoly elfoglalása után muszlim imaház lett belőle. A templombelsőt ekkor jelentősen átalakították, ám viharos történelmének ezernyi nyoma ma is megcsodálható. Megmaradtak például gyönyörű mozaikjai is, melyek közül egyik magyar vonatkozású: ezen Szűz Mária mellett Eiréné bizánci császárné látható, aki nem más, mint Szent László egyetlen leánya, Piroska. A császárné különleges élete külön cikket érdemelne, akit nem véletlenül tisztelnek szentként az ortodox egyházban. Ugyancsak magyar vonatkozásúak a mihrab (imafülke) két oldalán elhelyezett bronz gyertyatartók. Ezek a Budai várból származnak, és 450 éve ott állnak, ahova II. Szulejmán helyeztette őket. Vegyes érzést kelt közel fél évezred távlatában is a Magyarországról származó ereklyék látványa.

A Hagia Sophia építésének időpontjában hihetetlen architekturális bravúrnak számított a hatalmas kupola, ami még ma is csodálatot kelt a szemlélőben. Az 56 méteres boltíves tetőszerkezet egy korabeli beszámoló alapján úgy tetszett, mintha aranyláncon függene a mennyországból. A negyven ívelt ablakon beáramló fény olyan hatást kelt, mintha a kupola súlytalan lenne.

Az épület a kupolán kívül is számtalan érdekességet rejt. Ilyen például az „izzadó oszlop”, mely az épület alatti víztározóból szívja fel és párologtatja el a vizet, hiedelmek sokaságának adva ezzel alapot. A padlón megcsodálható a „világ köldöke”, az omphalos, ami egy különleges kövekből kirakott felület, ahol valaha a bizánci császárokat koronázták.

A korábban múzeumként működő Hagia Sophiát tavaly ismét mecsetté nyilvánították, a kultikus épület azonban továbbra is szabadon látogatható. Különlegessége, hogy bár a muzulmán hit szerint a mecsetekben tilos az emberábrázolás, a Hagia Sophiában szerencsére mégis érintetlenül hagyták az évezredes mozaikokat. Mindössze fehér lepel került eléjük, amelyek mögött – megfelelő szögből nézve – továbbra is megcsodálhatók a keresztény szentek. A Hagia Sophia 1985 óta az UNESCO világörökség része.

A Hagia Sophiával átellenben rögtön egy másik mecsetbe is betérhetünk, amely korban ugyan elmarad a nagy testvértől, de csaknem olyan impozáns, gyönyörű épület. Nevét eredetileg építtetőjéről, a 17. századi I. Ahmed szultánról kapta (Sultan Ahmed mecset), gyönyörű kék színű csempéiről manapság inkább Kék mecset néven emlegetik. Nagyság, előkelőség, pompa – hirdeti ez az épület az oszmán építészet nagyszerűségét, válaszul a Hagia Sophia mérnöki bravúrjára. Egyesek szerint azért van 6 minaretje (szemben a Hagia Sophia 4 minaretjével), hogy az építtető ezzel is hangsúlyozza az ottomán építészet felsőbbrendűségét. A 6 minareten 16 erkély található, jelezve, hogy a dzsámi építtetője az oszmán szultánok között sorrendben a tizenhatodik.

Az épületkomplexum jellegzetességét 20 ezer kézzel készült csempe jelenti, tulipánokat, növényi motívumokat, gyümölcsöket ábrázolva. Ugyancsak jellegzetes a kétszáz gazdagon díszített ólomüveg ablak is – ezek Velencéből kerültek ide. A mecsetet hatalmas kert öleli körbe. Ide valaha lóháton egyedül a szultán léphetett be. A bejárat fölött egy lánc lógott, arra kényszerítve az uralkodót, hogy hajtsa le a fejét – hiszen még neki is fejet kellett hajtania Allah előtt.

Az épület természetesen ma is mecsetként működik, a látogatók csak az istentiszteleten kívül léphetnek be, amikor ugyanis több mint 20 ezer ember is összegyűlhet a páratlan szépségű helyen. A két legismertebb mellett további több mint nyolcezer mecsetet találhatunk szerte a városban, amelyekből naponta öt alkalommal szól az imára hívó müezzin hangja.

Praktikus tippek isztambuli csatangoláshoz

1. Ha városnézésre indulunk, ügyeljünk a nadrágunk, szoknyánk hosszára, nőként legyen nálunk kendő vagy stóla. Egy mecsetbe ugyanis fedetlen vállal, nőknek fedetlen fővel, valamint térd felett érő szoknyában/nadrágban tilos a belépés.
2. Felejtsük el a magas sarkú cipőt! A város utcái sok helyen macskakövesek, meredekek, dimbes-dombosak. Érdemes tehát lapos talpú cipőben útra kelni.
3. Többségében muszlim ország lévén, disznóhússal elvétve fogunk találkozni az éttermek kínálatában. Annál több ízletes és fűszeres marha-, bárány- vagy csirkehúsból, tengeri halakból készült fogást kóstolhatunk.
4. Az isztambuli kereskedők legendásan leleményesek. Aranyszabály, hogy soha ne dőljünk be az első ajánlatnak. Ugyanazon termék árai között akár ötszörös különbséget is tapasztalhatunk.
5. Alkudozzunk! Ne szégyelljük az először hallott ár harmadát, negyedét kínálni a vágyott árucikkért cserébe.
6. Közlekedésre több lehetőség kínálkozik, a taxiktól a villamoson át a metróig. Isztambuli kuriózum a dolmus, azaz iránytaxi, ami egyfajta kisbusz. Ezzel főleg helyiek utaznak, és bár megadott útvonalon megy, mint egy tömegközlekedési eszköz, az útvonalat „rugalmasan” kezeli. A dolmus azt jelenti: megtelt. Nevéhez híven csak akkor indul el, ha már elegen ülnek a járműben.
   
   

Karaköy és a Galata-torony

Isztambulban természetesen nem csak a mecseteket és más vallási-kulturális turistacélpontokat érdemes bejárni. A Nagy Bazár a legismertebb és legforgalmasabb kereskedelmi épületkomplexum, ahol 60 fedett utcácskában 4000 üzlet között sétálhatunk. Nem csak vásárlási céllal, hanem történelmi utazásként is kiváló program.

A Nagy Bazár „magját”, az egykori kupolás raktárépületet 1455-ben kezdték építeni, mi több már a 15. századot megelőzően is piac működött itt. A világ első bevásárlóközpontjában egykoron minden utcácskában más-más szakmák kínálták portékájukat: ékszerek, szőnyegek, kézműves termékek, sőt fegyverek szinte a kezdetektől kaphatók. Egy-egy forgalmasabb hétvégi napon akár 400 ezer ember is megfordul itt. Ne lepődjünk meg, ha néhány kereskedő magyarul köszönt bennünket, sokan egészen kiválóan megtanulták nyelvünket. A törökök messze földön híres kereskedők, egy jó kis alkudozáshoz pedig elengedhetetlen a gördülékeny kommunikáció.

Ugyancsak kihagyhatatlan a Fűszer Bazár, ahol a 17. század óta kínálják a legkülönfélébb gyógynövényeket és fűszereket. Ma már gyümölcsöket, frissen készült ételeket, virágokat, de még elektronikai cikkeket is találunk a kínálatban. A Fűszerbazárhoz sétálva már az Aranyszarv-öbölben, a Galata-híddal szemben vagyunk. Itt, a Boszporusz európai partján a város legrégebbi kerületében, Karaköyben találjuk magunkat, ami ma is fontos kereskedelmi központ. Érdemes elidőzni itt és megérezni a városrész atmoszféráját, betérve a rengeteg kisebb vendéglő, kávézó valamelyikébe.

A környék kétségtelenül legjelentősebb történelmi emléke a Galata-torony. A torony eredeti funkciója az Aranyszarv-öböl őrzése volt, e célból építették még 507-ben. Többször lerombolták, tűzvész és emberkéz pusztította, míg 1348-ban a betelepült genovaiak építették újra abban a formában, ahogy most látható. Azóta volt várbörtön és tűzőrtorony, ma azonban legfőbb jelentősége, hogy pompás kilátást nyújt az öbölre, a két világ határán elterülő városra.

Istiklal Caddesi és a Szent Antal-templom

A Galata-toronytól nem messze egy érdekes, a mi Váci utcánkra emlékeztető helyen sétálhatunk végig. Az Istiklal Caddesi európai jellegű bevásárlóutca, amely megannyi kisebb keresztutcájával éjjel és nappal is jelentős forgalmat bonyolít, üzletekkel, mozikkal, szórakozóhelyekkel. Stílusát tekintve egy kis Európa ez Isztambulon belül, jellegzetes 19-20. századi épületekkel, mintegy 2 kilométer hosszan.

Sétánk során érdemes betérni a Páduai Szent Antal-templomba. Bár ez is egy több évszázados épület, ám a katolikus templom eredetije nem a mai helyén épült. A villamosvonal építése során ugyanis az egész épületet áthelyezték oda, ahol ma is áll. Napjainkban a török mellett olasz, angol és lengyel nyelven celebrálnak itt misét.

Séta közben semmiképpen se hagyjuk ki az utcai árusok szezonális kínálatának megkóstolását, a különböző török édességektől a sült gesztenyén át a frissen préselt gránátalmaléig.

Irány Kappadókia!

Korábban az európai turisták többsége számára a törökországi utazás egyet jelentett Isztambullal. Ma már ez nem feltétlenül van így, hiszen az óriási országnak mindössze háromszázaléknyi európai területén túl, egy még különlegesebb felfedezéseket ígérő világ vár ránk: az ázsiai tartományok. Ezek közül az utóbbi években lett felkapott Kappadókia, Törökország talán legkülönlegesebb tájegysége, melyre ma már évente közel kétmillióan kíváncsiak.

Isztambulból egy óra a repülőút Törökország szívébe, Kayseri repülőterére. További egyórás buszozással érjük el Kappadókia valamelyik települését. Hogy miért kihagyhatatlan élmény ez a közép-anatóliai régió? Azonnal választ kapunk, amint először megcsodáljuk a napfelkeltét hőlégballonról, a narancsszínű hajnali fényben fürdő bizarr sziklakúpok fölött lebegve.

Garantáltan nem győzzük majd befogadni a „tündérkéményekkel” borított, nem e világi táj szépségét. A területet vulkáni tevékenység, majd a szél és a víz sok ezer éves munkája formálta egyedivé, bástyákra, szobrokra emlékeztető formákat alakítva ki.

A faragható tufaképződményekbe sok helyütt lakásokat vájtak, az elsőket több mint négyezer évvel ezelőtt. Később az ide települt – az üldöztetés elől menekülő – keresztények már nem csupán sziklalakásokat, hanem valóságos föld alatti városokat alakítottak ki, gyönyörű freskókkal díszítve a természetes falakat. Az oszmán hódítás után a keresztények eltűntek a térségből, ám a sziklalakások és templomok nagyrészt sértetlenül fennmaradtak. Ma ezek is népszerű turistalátványosságok, sőt, számos sziklaépítmény szállodaként működik.

Kappadókia autóval könnyen bejárható, azonban a tájat érdemes gyalogosan, vagy lóháton is felfedezni a kijelölt túraútvonalak mentén. Kiváló éttermeket, kávézókat, minden igényt kielégítő szállodai kínálatot találunk ezen a kies vidéken, ahol egy hőlégballonos túra vagy egy hagyományos török fürdő (hammam) felkeresése kihagyhatatlan élmény. Miként a Göreme-völgy holdbéli vidékének bejárása, Kaymakli és Derinkuyu földfelszín alá épült városainak bebarangolása, Uchisar erődszerű települése, vagy az Ihlara völgyet övező hatalmas sziklafalak látványa is maradandó kalandokat ígér.

Praktikus tudnivalók a török utazásunk előtt 

1. Törökország nem EU-tagállam, így útlevélre van szükség a beutazáshoz, melynek legalább 180 napig érvényesnek kell lennie. Vízumra nincs szükség.
2. Indulás előtt feltétlenül tájékozódjunk az utazási feltételekről: jelenleg elfogadják a magyar védettségi igazolványt (bármely oltással is vagyunk oltva). A járványügyi intézkedések azonban változhatnak, utazás előtt érdemes tájékozódni a konzuli szolgálat weboldaláról.
3. A járványügyi előírások alapján az érkezést megelőző 72 órán belül ki kell tölteni egy online belépési nyomtatványt, amelynek meglétét érkezésünkkor ellenőrizik.
4. Forintot nem érdemes vinni, bankkártyával viszont a legtöbb helyen fizethetünk, miként az amerikai dollárt és eurót is sok helyen elfogadják az élelmes kereskedők. Török lírára is szükségünk lesz a kisebb üzletekben, utcai árusoknál való vásárlásnál.
5. Telefonáláskor és hívásfogadásnál az EU zónán kívüli, magasabb mobiltarifákra számítsunk. A szállodákban természetesen van wifi, más nyilvános helyen azonban nehézkes – sokszor regisztrációhoz kötött – a netkapcsolat. Jobban járunk, ha internetezéshez helyi SIM kártyát vásárolunk.
6. A tömegközlekedés fejlett és olcsó, miként a magyar tarifákhoz képest a taxik sem drágák Isztambulban. A dugók viszont még a Budapesten megszokottnál is nagyobbak, így érdemesebb a kötöttpályás tömegközlekedési eszközöket (villamos, metró) igénybe venni.