Ki ne álmodozott volna már csöndes magányról a turistákkal zsúfolt hotelkomplexum zajos recepciójánál ácsorogva? De egy nehéz nap is elég ahhoz, hogy az ember úgy érezze, bármit megtenne azért, hogy elmeneküljön a világ egy csöndes szegletébe, és a természet lágy ölén, pálmafák árnyékában hűsölve pihenje ki az urbánus világ fáradalmait. Vannak néhányan, akik nem csupán álmodoztak erről, de a megnyíló üzleti kapuk kínálta lehetőséget kihasználva meg is valósították a rousseau-i ideát, és visszatértek a természetbe.
Na persze csak amolyan tessék-lássék módon, a mai szigetlétnek semmi köze Robinson Crusoe-éhoz vagy Péntekéhez, manapság a luxus és a kényelem alapkövetelmény. A tulajdonosok pedig aligha hasonlítanak a korabeli pionírokhoz, hiszen a hírességekből és a menő üzletemberekből álló népes kompánia többnyire csak nyaralni – telelni – jár a luxusszigetekre.
A világ óceánjain elterülő földnyelvek vásárlása igazi úri bolondériává vált. Amint az első híresség megvásárolta óceáni ingatlanját, színészek és énekesek hada érezte úgy, hogy az élete egyszeriben elképzelhetetlené vált saját sziget nélkül. Ennek köszönhetően ma már Leonardo DiCapriónak, David Copperfieldnek és Celine Dionnak is van saját szigete. Az persze tagadhatatlan, hogy épp ennek a miliőnek a tagjai panaszkodnak leginkább – teszem hozzá jogosan – az intim szféra hiányára, a kíváncsiskodókra, így logikusnak is tűnik egy ilyesfajta vásár. „Na, ide gyertek utánam”, gondolhatta Johnny Depp, mikor a Karib-tenger kalózai forgatását követőn szert tett, potom 3,6 millió dollárért, egy bahamai szigetre. Ismert barátai is jól jártak a vásárral, állítólag már több celebritás is keresett itt menedéket, amikor Hollywoodban elviselhetetlenné vált számára a médiaérdeklődés. Vannak, akik még napjaink szigetvásárlási láza előtt tettek szert vízi menedékükre, többek között John Lennon és Marlon Brando. Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy Marlon Brado kilóg a trendi, Louis Vuitton-os Robinson Crusoe-k közül. A Lázadás a Bountyn c. film forgatása közben annyira beleszeretett Francia Polinéziába, hogy azonnal szert tett egy saját menedékre a Csendes-óceánon, és a hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig – egészsége hanyatlásáig – ideje nagy részét ott töltötte. A sziget ma luxus resortként fogadja az különleges élményekre vágyó utazókat.
Mára a szigetbiznisz már olyan fejlett iparággá vált, hogy a legkülönbözőbb igények sem jelentenek akadályt. Vannak, akik egy kényelmes, teljesen felszerelt „zugot” akarnak, mások viszont abban lelik örömüket, hogy a saját ízlésükre formálják a szűz, érintetlen tájat. Ez azonban még egy házépítésnél is sokkalta összetettebb vállalkozás, így a bevállalós kalandoroknak sok mindenre fel kell készülniük, és nem utolsósorban érdemes leszerződtetniük egy tapasztalt szigetbrókert.
„A kapcsolati tőke felbecsülhetetlen értékű. Ezekben a kis országokban nem túlzás, hogy mindenki ismer mindenkit. A legjobb tanács új tulajdonosok számára, hogy bízzanak abban a kapcsolatrendszerben, amelyet a brókerük, az ügyvédjük és az előző tulaj már kialakított – nyilatkozta Doug Ingersoll, tapasztalt bróker és szigetlakó az egyik szigetvásárlással foglalkozó tematikus oldalnak, hozzátéve, hogy az időről alkotott fogalmunkat sem árt újraértelmezni. – Nehogy azt gondolják, hogy minden olyan ütemben fog történni, mint otthon. Legyenek rugalmasak, türelmesek, és az erőfeszítéseik megtérülnek.”
A szigetek megtervezése, beépítése szintén komplex feladat. A szakmában már rutinosnak számító Carl Ettensperger építész szerint – a világ több pontján is építkezett, többek között a Maldív-szigetek közelében, és a Nagy-Britanniához tartozó, Kuba mellett található Turks- és Caicos-szigeteknél is tervezett ingatlanokat – az egyik nagy kihívás az olyan dolgok, szolgáltatások elrejtése, amelyek nem illenek bele a lakatlan sziget imázsába. „Ezek lerombolnák a vendégek illúzióit” – nyilatkozta a Private Islands szaklapnak Ettensperger, a „mezítlábas luxus” nagy szakértője.
A befektetett pénz és erőfeszítés azonban állítólag megéri, ugyanis a válságnak köszönhetően akár fél áron is hozzá lehet jutni egy-egy gyöngyszemhez, amely az ingatlanpiac fellendülését követően kiváló befektetésnek bizonyulhat. „Tíz éve vagyok a szakmában, de ennél még sosem kínálkozott ideálisabb időszak egy-egy jó ingatlan megvételére. Mivel sokakat súlyosan érintett a válság, az árak jelentősen csökkentek, bizonyos esetekben 50 százalékkal, vagy akár még többel is” – állítja Chris Krolow, a Private Islands Inc. ügyvezető igazgatója, aki szerint a szigetbiznisz az ingatlanpiac egyik leggyorsabban fejlődő szektora.
És hogy milyen szempontok szerint, illetve merrefelé érdemes nézelődni? Befektetésnek érdemes olyan régiót választani, ahol jelentős az infrastruktúra, és elérhető távolságon belül találunk kórházat, repülőteret, boltokat. Az Egyesült Államok közelsége jelentősen megnövelheti szigetünk értékét – a Bahamák környéke például igen népszerű célpont –, de a gyorsan fejlődő latin-amerikai térség is jó választás. Az, hogy mennyire mélyen is kell a zsebébe nyúlnia a szigetre vágyó kalandornak, sok mindenen múlik. Néhány tízezer dollárért már be lehet szállni egy csendes-óceáni szigetbe, ez esetben azonban osztozni kell másokkal is. A teljes magány ennél jóval többe kerül: elhelyezkedéstől, mérettől és infrastruktúrától függően az árak egy-két millió dollártól indulnak, de határ a csillagos ég.
A privát szigetekre szakosodott ingatlanszakértők kínálatában, a világ öt kontinensén jelenleg is több ezer kisebb-nagyobb privát sziget keresi, hogy vevőre találjon.