Kevés olyan nemesi család van, amelynek története ennyire szorosan összefonódott volna a magyar történelemmel, mint az Esterházyaké. A huszadik század őket sem kímélte: Esterházy (született Ottrubay) Melinda Európa-szerte ismert balett-táncosnő volt. Nyolc évesen kezdett táncolni, fegyelmének és szorgalmának köszönhetően táncos karrierje határozottan ívelt felfelé. 25 évesen a Magyar Királyi Operaház táncosaként megkapta a legmagasabb, primaballerina assoluta rangot. Melinda az egyre nagyobb hírnév ellenére is szerény maradt.
Esterházy V. Pál herceg nagy rajongója volt Melindának, előadásait gyakran látogatta. Hosszas udvarlást követően kérte meg Melinda kezét, 1946 februárjában megtartották az eljegyzést. Ekkorra a herceg birtokait már kisajátították, mely talán még megkönnyebbülést is jelentett Melindának, hiszen azt vallotta: „Akkor is feleségül mennék hozzá, ha juhász lenne!“ Melinda feladta karrierjét a szerelméért, tudatosan döntött a magánéleti boldogság mellett. A balatoni felhőtlen nászutat hamarosan sötét idők követték.
Esterházy Pált koholt vádak alapján 15 év fegyházbüntetésre ítélték. Melinda mindvégig kitartott szeretett férje mellett. 1956-ban szabadult, ezt követően pedig a kismartoni (ausztriai) birtok munkatársai egy szervezett akció keretében, vöröskeresztes járműnek álcázott autókkal kimenekítették a hercegi párt. Rövid ideig Bécsben laktak, majd hamarosan Svájcba emigráltak, ahol új életet kezdtek. Pál innen irányította a burgenlandi birtokot, az igazgatásba aktívan bevonta Melindát is, később pedig birtokigazgatási felhatalmazást adott neki.
Boldog, ám gyermektelen házasságukban a herceg végrendeletében egyedüli örökösének tette meg Melindát, és arra kérte, hogy a birtok maradjon egyben, ne darabolják fel. Melinda eleget téve férje végakaratának létrehozta az alapítványokat, amelyek azóta is felelősek a vagyon kezeléséért. Az alapítványok megszüntethetetlenek, így biztosítják az egyedülálló kulturális örökség elidegeníthetetlenségét és feloszthatatlanságát. Ezzel nemcsak Pál herceg akarata teljesült, hanem már generációkra visszamenőleg, I. Pál hercegé is, aki a XVII. század végén örökségére feloszthatatlan hitbizományt alapított.
A hercegné egész életében sokat és lelkiismeretesen dolgozott, miközben szívén viselte a birtokon dolgozók sorsát is. Mindig különös figyelmet szentelt az Esterházyak kulturális tevékenységének. Az ő ösztönzésére indultak el Fraknó Várának átfogó restaurálási munkálatai, jött létre A természet nyomában elnevezésű múzeum a Lackenbachi-kastélyban Lakompakban, kezdődhetett meg a gyűjteményi darabok rendszerezése. Külön örömmel töltötte el, hogy sikerült újraépíteni és elmélyíteni a kapcsolatokat a szomszédos országokkal, elsősorban szülőhazájával, Magyarországgal.
Fraknó Várának felújítása nagyrészt Esterházy Melindának köszönhető
Nagy támogatója volt a Fertő-tavi Nemzeti Park létrehozásának, és több társadalmi kezdeményezésnek. Számtalan kitüntetést kapott. 2001-ben létrejött az Esterházy Vállalat, mely kezeli az alapítványok vagyonát és menedzseli a mára teljesen modernizált gazdasági tevékenységeket. A hercegné felkérte unokaöccsét, Ottrubay Istvánt, hogy vegye át a vezérigazgatói tisztséget, és modernizálja az alapítványok gazdasági struktúráját, majd egy évvel később Melinda visszavonult a hivatali funkcióktól, de a kultúra támogatását folytatatta. 2003-ban látogatott el újra Magyarországra, amikor a szovjet katonák által elhurcolt, közel 2000 darabos könyvgyűjtemény 334 darabját visszakapta. 2004-ben aláírt egy szándéknyilatkozatot az akkori magyar kultuszminiszterrel, Hiller Istvánnal, a kultúra és a művészet támogatásáról, melynek eredményeként két évvel később megnyílt a budapesti Iparművészeti Múzeumban az Esterházy-kincsek c. kiállítás, mely 1920 óta először egyesítette a szétszakított gyűjteményt.
Melinda életében sok siker, de sok szenvedés és nélkülözés is adatott. Tartása, szerénysége, belső nyugalma, megfontoltsága semmilyen helyzetben nem hagyta el. Pozitív kisugárzása mindig nagy hatással volt az emberekre. Esterházy Melinda 94 éves korában, családja körében hunyt el, a gyászmenetet százak kísérték.
A modernizálás eredményeként az Esterházy Vállalatok napjainkban öt üzletágat foglalnak magukban és mintegy 350 embert foglalkoztatnak. Az üzletágak fő tevékenységi körei az erdő- és mezőgazdálkodás, természetvédelem, a szőlőművelés és borászat, az ingatlankezelés- és fejlesztés, a történelmi műemléki örökség fenntartása és üzemeltetése, valamint a kultúra és a turizmus, illetve a szállodaüzemeltetés.
A hagyomány és a haladás összekapcsolása, valamint az erős regionális kötődés biztosítja a vállalatok vezető szerepét. A fenntarthatóság az Esterházy Vállalatok működésének alapja, mely sok évre visszanyúló hagyományon nyugszik, és tényleges elkötelezettséget jelent. A művészetpártolás és a fiatal tehetségek felkarolása napjainkban is az élő Esterházy tradícióra épül.