Helyrerázódnak a kockázat-hozam összefüggések

Az utóbbi évek hektikus piaci mozgásairól, a mesterséges pánik és a hosszú távú gondolkodás ellentmondásairól, kockázatkerülésről és kockázatkezelésről kérdeztük a pénzügyi szakértőt. De szóba került, hogy közel 40 ezer magyar családi vállalkozásban döntik el a közeljövőben: az utódok továbbviszik, eladják vagy megszüntetik a céget? Interjú Bálint Attilával, a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának vezetőjével.

 

Mennyire forgatta fel az ukrajnai háború a privátbanki ügyfelek elvárásait?

 

Ez a háború sajnos túl kiterjedt és túl közel van hozzánk ahhoz, hogy alapvető kérdéseket tegyünk fel a jövőről, a biztonságról. Ennek megfelelően pénzügyi területen is átrajzolódtak az ügyfélelvárások. Jelenleg a kockázatmentes irányok dominálnak, miközben taktikai alapú kockázatos eszközök is megjelennek az eszközszelekciókban. Mindeközben egyértelműen erősödött a földrajzi diverzifikáció iránti igény, csökkent a forint szerepe és nagyobb likviditással is futunk.

 

Egymást érik a valós vagy mesterséges pánikok a pénzpiacokon. Hogyan változott az ügyfelek viselkedése?

 

Azt láthatjuk, hogy a covid időszakaival együtt már lassan négy éve tart egy pánikokkal, botrányokkal és háborúval terhelt rossz periódus. Minden arra mutat, hogy akár egy klasszikus hét éves mélyrepülés részesei is lehetünk, amely a sokéves aranykorszak után talán nem is annyira váratlan. Aki azonban részese ennek, vagy most kezdi befektetői pályafutását sok kérdést tesz fel magában a kockázat–hozam összefüggéssel kapcsolatban, és az is kiderül kinek való ez a szakterület és kinek nem. A befektetési bankárok segítő hozzáértése ezekben a pénzügyi döntésekben, a gyakorlatban válik kézzelfoghatóvá.

 

Miben tud ilyenkor segíteni egy privátbankár? Tényleg tud olyan megoldásokat, amelyek nem érhetők el egy internetes kereséssel?

 

A keretek definiálása és tartása, az összefüggések feltárása, nem utolsósorban pedig a kivételes befektetési lehetőségek megragadása feltétlenül olyan hozzáadott érték, amire 

BÁLINT ATTILA, A RAIFFEISEN BANK PRIVÁTBANKI ÜZLETÁGÁNAK VEZETŐJE

"A felelős gondolkodás szinte minden privátbanki ügyfél fókuszában ott van. Legyen az család, vállalkozás, egészség, vagyon."

még nem sikerült hasznos eredményt produkáló internetes keresést indítanom. A pánik  például könnyen felboríthatja az alapstratégiát. Az sem jó, amikor a befektetés játékszenvedélybe csúszik át, és kontrollálatlan spekulációk veszik át a fundamentális gondolkodás helyét. Emellett látni kell az összefüggéseket: számtalanszor tapasztalhattuk, hogy egy-egy gazdasági esemény miatt teljesen más irányt vesz egy részvény, vagy deviza árfolyama, mint azt előzetesen vártuk. A kivételes lehetőségek pedig éppen azért különlegesek, mert nem mindenki számára triviális, következésképpen nem baj, ha van egy szakértőnk, egy személyes tanácsadónk, akinek pont az a feladata, hogy ezekre felhívja a figyelmet.  

 

Önök milyen típusú stratégiákat látnak most a piacon? Több az óvatos kockázatkerülő ügyfél, aki biztosra megy, vagy a kockáztatók vannak túlsúlyban?

 

Megítélésem szerint jelenleg a kockázatkerülő habitus dominál, amely természetes is – az ismert környezetben. Hogy ki mit gondol kockázatmentesnek, az persze megérne egy külön beszélgetést, de ettől még tény, hogy az infláció emelkedésével és a kamatkörnyezet berobbanásával ismét sokan keresik a vállalati és államkötvényeket, a jelentős árfolyamesést elszenvedő részvényeket és a tekintélyes kifizetéseket ígérő, korábban kibocsátott strukturált termékeket. Mások változatlanul az ingatlanpiacban hisznek, sok esetben nem is Magyarországon, hanem távolabb a háborútól, amely szintén logikus stratégia, de költséges sportág.

 

Magyarországon mennyire alakult ki a privátbanki kultúra? Büszkék az ügyfelek a vagyonukra, vagy éppen ellenkezőleg, inkább elrejteni próbálják a kíváncsi szemek elől?

 

Az ügyfelek túlnyomó többségénél azt tapasztalom, hogy az üres, öncélú magamutogatás egyáltalán nem jellemző. Aki így tesz, az jellemzően nem privátbanki ügyfél. Fontos megjegyeznem, hogy ez nem magyar specifikum, így van más országok esetében is. A privátbanki archetípust nem a durrogó kipufogójú, világító alvázú autók környékén kell keresni – amit aztán vissza is visznek hétfőn a kölcsönzőbe –, hanem sokkal inkább az igényes gasztronómia, a szép épített környezet, a kultúrafogyasztás, a felelősségteljes gondolkodás és a világ iránti kíváncsiság az, amely kohéziót alkot és rendező elvként megjelenik ebben az ügyfélkörben.

 

Van ideje most bárkinek is foglalkozni a generációváltás kérdésével? Adatok szerint közel 40 ezer magyar családi vállalkozásban merül fel hamarosan a kérdés: az utódok továbbviszik, eladják vagy megszüntetik a céget?

 

Hogyne! A felelős gondolkodás szinte minden privátbanki ügyfél fókuszában ott van, hiszen senki nem szeretné gondozatlanul hagyni azt, amit előteremtett. Legyen az család, vállalkozás, egészség, természet, kapcsolati háló, vagyon, vagy akár jólét; az ügyfeleknek muszáj a jövő eseményeivel is foglalkozniuk, hogy minden rendezett maradhasson. A szomorú tapasztalat az, hogy szinte semmi nem rendeződik magától olyan kívánatos módon, mint ahogyan azt előzetesen terveztük, következésképpen indokolt és helyes is minden, a cél elérését segítő aktivitás.

 

Nagyon eltérő megoldásokat kínálnak az egyes szolgáltatók, mi a különbség egy itthoni és egy külföldi privátbank között?

 

A legnagyobb különbséget az ügyfelek aktivitásában látom. Nyugaton inkább az a jellemző, hogy az ügyfelek vesznek egy aktívan (vagy éppen passzívan) kezelt kész értékpapír portfóliót, kifizetnek egy éves díjat, majd időről-időre ránéznek a teljesítményre. A vagyon értéken tartása tehát az alapvető cél. A volt keleti blokkban ennek az eljárásnak szinte minden említett pontja elképzelhetetlen. Minden pozíció egyeztetésre kerül, a tranzakciókhoz az ügyfelek jóváhagyása szükséges, a költségek esetlegesek és mindent meghatároz a teljesítmény. Az ügyfeleink tehát a vagyoni hátterük aktív építőelemeiként tekintenek a pozícióikra. Egyik sem jobb, vagy rosszabb stratégia a másiknál, de munkaszervezési szempontból a mi gyakorlatunknak mindenképpen erőssége, hogy valódi pénzügyi szakembereket képzünk és alkalmazunk, hogy hasznos és eredményes párbeszédeket tudjanak az ügyfelekkel folytatni.

 

Jelentősen megváltozott a befektetések adózási szabályozása. Milyen segítséget tudnak nyújtani ebben a helyzetben, várható-e, hogy megváltozik a befektetői magatartás?

 

Az újonnan bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó a kamatjövedelmekre vonatkozik, nem terjed ki az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek – a részvények, certifikátok, ETF-ek, prémium befektetések – árfolyamnyerségére, vagy magára a tőkére sem. Ha egy magánszemély befektet 100 forintot, ami hoz 10 forint kamatot (hozamot), akkor 2023. július 1-jét követően csak 7,2 forint üti a markát, hiszen 1,5 elmegy a kamatadóra, 1,3 pedig a szociális hozzájárulásra. Az ügylet végén tehát 107,2 forintja lesz.

Az új adó a kamatadó köteles befektetések körét érinti, például a betéteket, a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyeket, az ingatlanalapok kivételével. A számítás alapját a 2023. július 1-től lekötött betétek, megszerzett értékpapírok kamata, hozama határozza meg. Semmilyen plusz adóteher nem rakódik tehát azon értékpapírok hozamára, amelyek megszerzésére 2023. július 1-je előtt került sor. Hasonlóan  nem terheli az újonnan bevezetett adó az ezt megelőzően lekötött betétek kamatát. Ez utóbbinál fontos azonban, hogy az ismétlődő lekötött betéteknek esetében ez csak a 2023. július 1-jét is magába foglaló kamatperiódusra igaz.

Ugyancsak nincs és – jelen tudásunk szerint – nem is lesz többletteher a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) tartott állomány nyereségére. Az új rendelkezések alapvető célja az állampapírok preferálása, így ezen befektetési típuson sem jelentkezik többletteher.

Ügyfeleink többsége a hosszútávú befektetési lehetőségeket keresi, a TBSZ-en tartott vagyonuk és azok pozícióváltozásai a továbbiakban is mentesülni fognak az új adóteher alól. Tény, hogy a különböző befektetőket különböző módon érinti az új rendelkezés, ezért intenzív júniusnak nézünk elébe: most lehet jó stratégiai pozíciókat felvenni!